Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-09-17 / 38. szám

12. oldal

FffGGET* FNSEG

Thursday, Sept. 17, 1*970

EGY SZAKEMBER TANÁCSAI ARRA:

MIKÉPPEN KÉRJÜNK FIZETÉSEMELÉST?

gasabb fizetést kapnak, ezt a körüVaiényit feltétlenül említsük meg.Ebben az esetben ugyanis, vagy mi tévedünk j önmagunk értékelésében, vagy pedig a vállalati adminisztrációban történt tévedés.

— Amennyiben munkánk általában kielégítő, munkánktól azonban gyakran marad! tunk távol, avagy gyakran | késtünk el, semmiesetre se kérjünk fizetésemelést. Ebben az esetben, munkaadónk esetleg megtart bennünket, mert jó munkát végzünk, ha munkahelyünkön vagyunk, semmiesetre sem fog azonban fi- I zetésemeléssel megjutalmazj ni bennünket távolmaradásainkért és késéseinkért.

nem kaptuk meg, feltétlenül; hozzuk ezt tudomására és kérjünk magyarázatot. A gya- j korlati tapasztalat azt mutatja, hogy a saját érdekeiben önérzetesen felszólaló alkalmazottat jobban megbecsüli a munkaadó, mint azt az al-; kalmazottat, aki meghunyászkodé és gerinctelen.

hogy nincs tisztában a helyzettel, vagy pedig tudja, hogy máshol ezért a munkáért többet fizetnek, azonban túlságosan zsugori ahhoz, hogy ő is tisztességesen fizessen.

Bármilyen indokoltnak is érezzük fizetésemelés iránti kérelmünket, semmiesetre se kérjünk fizetésemelést akkor, amikor az üzleti forgalom és haszon csökkenőben van. Bármilyen indokolt is kérésünk, bármilyen rendes ember is a munkaadónk, teljesen valószínűtlen, hogy üzleti pangás idején emelni fogja saját költségeit.

| — Nem minden időszak

i megfelelő a fizetésemelésre, megfelelő a fizetésemelésre. A ! legkedvezőtlenebb időszakot ! általában a korar eggeli órák jelentik. A korareggeli órák- I ban érkezik a posta, általános j a sürgés-forgás, nem egy esetben a zűrzavar. Fizetésemelés kérésre általában a legmegfelelőbb az ebédidő utáni időszak. Akkor már lehiggadt mindenki és a főnök is ‘ fellélegzett.”

— Amennyiben egy másik vállalattól kedvezőbb ajánlatot kaptunk, hozzuk ezt a főnök tudomására.

— Amennyiben azonban ilyen ajánlatot nem kaptunk, semmiesetre se blöfföljünk. Előfordulhat, hogy a főnök azt válaszolja: Akkor el kell fogadni a másik ajánlatot — és már nincs állásunk.

— Amennyiben korábban munkaadónk fizetésemelést ígért, az emelést azonban

Vezethetünk akkor is autót — ha ittunk

CHICAGO — A “National Safity Council” feladta 15 éves jelszavát, amely igy hangzott:

— Ha ittál, ne vezess autót.

Dr. Tom Planek, a Council pszichológusa, ezzel kapcsolatban a következőket mondotta az újságíróknak:

— A jelszót meg kellett változtatnunk, mert kiderült, hogy eredménytelen. A nemivás szabályához csupán azok ragaszkodtak, akik eddig is megtartották, uj híveket nem sikerült szereznünk.

— A letagadhatatlan tény az, hogy nagyon sok esetben, azok a vezetők, akik ittak, minden baj nélkül vezetnek. Ezért hát elhatároztuk, hogy | a régi jelszónál sokkal inteligensebb és a valóságnak sokkal megfelelőbb magatartás foglalunk el.

— A közelmúltban adtunk ki egy füzetet, amelynek címe:

— Az Autóvezető Vezérfonala az Iváshoz.

— Ebben a füzetben megmagyarázzuk, hogy az alkoholnak, milyen esetben, milyen hatásai vannak és azt tanácsoljuk az autóvezetőnek:

— Amennyiben alkoholt

ivott, minden egyes pohár alkoholnak megfelelően egyegy órát várjon, tehát például 2 pohár alkohol után két órát kell várnia és csak azután üljön a volán mellé. !

A mindenkor viselhető szvetterruha. Fehér bordás kötésű, láncövvel, kizárólag mini “hosszúságban” sikkes.

TEDDY NEM TART TITKOT?

WASHINGTON — Jólértesültek szerint, Nixon elnök arra gyanakszik, hogy a kongresszus vezetőivel történt megbeszélésekről a. bizalmas részletek Edward M. Kennedy, massachusettsi szenátor, a demokrata szenátorok helyettes csoportvezetője utján, szivárognak ki. Mr. Nixon szeretné kizárni a megbeszélésekről, éppen ezért Kennedyt, ezt azonban csak abban az esetben teheti meg, ha a GOP szenátorok helyettes csoportvezetőjét, Robert Griffin, michigani szenátort is, kizárja. Griffin azonban Mr. Nixon bizalmasa és személyes barátja — igy hát, egyelőre, az elnök nem tudja megoldani Teddy állítólagos indiszkréciójának dilemáját.

A Hempstedi (N. Y.) Hofstra Egyetem diákjai ezen a felüljárón közlekednek egyik épületből a másikba.

:| — Ne feledjük el: Mun- kaadónk azért alapította vál, lalatát, hogy az profitot hoz• zon számára, nem pedig azért, ’ hogy nekünk fizessen.

Csupán egyetlen esetben i fenyegessük meg munkaadón• kát azzal, hogy amennyiben

■ nem ad fizetésemelést, távo-I ’

,' zunk. Ez az eset pedig az, ha : egészen bizonyosan tudjuk.

! hogy nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok vagyunk.

— Sohase hivatkozzunk arra, hogy azért kérünk fizetésemelést, mert jelenlegi fize; tésünkből nem tudunk megélni, több fizetésre van szükségünk. Emlékezzünk arra:

\ munkaadónk nem jótékonycélú intézmény. A helyzet j az, hogy munkánk, vagy munj kakörünk, vagy megérdemel bizonyos fizetést, vagy nem.

| Az a körülmény pusztán, hogy fizetésünkből nem tu- 1 dunk megélni, sohasem fogja munkaadónkat arra ösztöjnözni, hogy fizetésünket fel: emelje.

I — Ha fizetésemelési kérel- I műnk egyetlen indítéka ez, jobb, ha nem is kérünk fizetésemelést.

—- Ha ez lehetséges, nyugodtan hivatkozzunk arra, hogy jelenlegi munkakörünk nagyobb gyakorlatot és tudást I kíván, mint amennyi kezdet- I ben volt szükséges amikor al- 1 kalmazást kaptunk a válla-! . latnál. Nagyon kevés olyan j munkaadó van, aki nem ér■ tékel többre egy gyakorlott munkaerőt, mint egy gyakor' latlant.

— Amennyiben a munkánkat megfelelőnek találják, j ugyanezért a munkáért vi' szent más alkalmazottak ma-Az amerikai dolgozóknak még mindig jelentős százaléka nem szakszervezeti tag. igy tehát fizetését semmiféle szakszevezeti kollektiv szerződés nem szabályozza.

A szakszervezeten kívüli dolgozónak magának kell kérnie fizetésemelését. Nem mindegy azonban, hogy mikor, milyen körülmények között és milyen módon kérünk fizetésemelést.

Dr. Benjamin M. Cupps az “Industrial Psychology” (Ford Intitute for Vocational Counseling, Chicago) igazgatója, nemrégiben, a következőkben foglalta össze a fizetésemelés kérdésre vonatkozó tanácsait az újságíróknak adott nyilatkozata alkalmával:

— Semmi képpen se hivatkozzunk arra, hogy ugyanazért a munkáért amelyet mi végzünk, más munkaadó többet fizet. Egyetlen munkaadó sem kedveli a kedvezőtlen összehasonlítást. Egy ilyen megjegyzés voltaképpen azt jelenti: Munkaadónk vagy olyan ostoba,