Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-09-10 / 37. szám
Thursday, Sept. 10, 1970 FÜGGETLENSÉG 15. oldal 1 MILYEN A MAGYAR ]>' KIRÁLYI KORONA? . Most, az augusztus 20-i országos ünnepségsorozat idején Székesfehérvárott, az István király múzeumban másolati példányban mutatták be a magyar királyi koronát. — Az eredeti koronát ugyanis, 1945 májusában az amerikai hadsereg alakulatai vették birtokukba. Azóta az Egyesült Államokban ismeretlen helyen őrzik. Műkincsként a korona fölbecsülhetetlen érték. Szinaranyból készült mindkét fő-része: az abroncs és a fölkörben Ívelő, egymást derékszökben metsző két pánt, tetején kereszttel. A hagyomány szerint a felső, a zárt korona azí, amelyet II. Szilveszter pápa küldött Szent Istvánnak. Dukasz Mihály bizánci császár adta az alsó abroncskoronát I. Géza király feleségének. Utólag V. István korában (1270 táján) szereltek hozzá az abroncshoz a fejtetőre boruló két aranypántot. Az aranypántokon az apostolok képei sorakoznak. Tizenkettő helyett azonban csak nyolc ábrázolat látható, s ebből arra következtettek a kutatók, hogy eredetileg a pántok valamilyen sík tárgy keretéül szolgálnak. Amikor ‘hozzászabták’ az abroncshoz, a végeikről le kellett vágni egyegy képet, a kellő méret miatt. A pántok utólagosan történt méghajlitására •lehet következtetni abból is, hogy maguk a színes rekeszzománc-képek síkban maradtak, s csak a pántok nemesfém alapanyaga ivelődik. Meglehetősen durva munkával erősítették, mondhatni “odaszögezték” a görög koronához. -— igy is nevezik — szakszerűen corona greca-nak mondják — az abroncsot, mert képein görög nyelvű feliratok olvashatók. Nem végzett finom mivü munkát az az ötvös vagy aranyműves, aki a keresztet a 14—15-ik században fölerősitette a koronára: primitiven “beleültette” a pántok metszéspontjában levő képbe, ami a vallásos értelmezés szerinti világkirályt, a pantokrátort ábrázolja. Arra sincs egyértelmű válasz, hogy milyen körülmények között dőlt meg a kereszt. Érdekessége a koronának, hogy optikailag megtéveszti szemlélőjét. Első pillantásra kis méretűnek tűnik, holott a valóságban nagyobb, öblösebb. Olyannyira, hogy mindig kibélelték textilsapkával, amit koronázás előtt az uj király fejméretéhez szabtak. Jól látszik a korona tekintélyes mérete például azokon a fényképeken, amelyeket az utolsó magyar király, IV. Károly 1916. évi koronázásakor készítettek. A koronát és a koronázási jelvényeket — mig idehaza voltak — szigorúan elzárva őrizték a budavári palota várkápolnájában, külön erre a célra berendezett helyiségben. Védelmére egy 15-ik századi országgyűlési határozat alapján — koronaőröket állítottak. Csák az ő jelenlétükben lehetett kinyitni a diszládát, melyben a korona feküdt. i Egy alkalommal, 1938-ban, az államalapító király halálának 900. évfordulója alkalmából be' mutatták a Várpalotában a nagyközönségnek a • koronázási jelvényeket. Erre az évfordulóra — : amikor egyidejűleg Budapesten rendezték meg az eucharisztikus világkongresszust — egy művészi másolat is készült a koronáról. Méghozzá ez már nem is az első volt, mert a szent korona első másolatát a honfoglalás 1896. évi millenniumán a * pápának ajándékozták (ott látható azóta is a vatikáni muzeum gyűjteményében). A székesfehérvári kiállításon bemutatásra került koronamásolat a Magyar Nemzeti Muzeum megbízásából készült az 1967-ben rendezett nagy történeti kiállításra. Aranyozott ezüstből formálták meg (mégpedig két példányban, a másik a Mátyástemplomé lett) —, a műkincs helyett elsősorban szimbolikus tárgyról és értékről van szjó. A méreteket Deér József már említett könyvéből vették. A megfelelő zománcozáshoz és szinhatáshoz pedig a bizánci korona szolgált alapul, amely Konstantinos Monomachos császáré volt (ritka példája a rekeszzománcozás művészetének!) és szintén a Magyar Nemzeti Muzeum legféltettebb kincsei közé tartozik. Ismeretes, hogy a legfőbb hatalmat jelképező koronázási jelvények méretre legnagyobb darabja a királyi palást. Jelenleg szintén amerikai birtokban van, a jogarral s az országalmával együtt. A bizánci stilusu aranyhimzéssel ékesített palást önmagában is óriási értékű műkincs. Eredetileg miserüha volt, Szent István felesége, Gizella királyné adományozta a székesfehérvári Szűz Mária bazilikának. III. Béla korában szabták-alakitották át királyi rendeltetésű öltözékké. A királyi jogar, amely egyidős a koronával, — formájában pedig eltérő más uralkodó jogaroktól művészi kivitelben tökéletes remekmű. Nyélből és egy rajta levő óriási hegyikristályból áll. A nyél valószínűleg a 12-ik századból való. A kristálygömb, amelyet bemetszett oroszlánképek díszítenek, az egyiptomi Fatamida uralkodócsalád idejéből (9.—10. század) származik. Az ilyen hegyikristályoknak a középkorban csodálatos erőt tulajdonítottak. Az országalma kettős kereszttel ékesített szinarany műkincs. Akkora, hogy kézben kényelmesen tartható. Keletkezését az Anjou-dinasztia magyarországi uralkodása idejére, a 15. századra datálják a műtörténészek. A koronázási kard csak a hagyomány szerint volt Szent Istváné, valójában 16. századbeli lehet. Az úgynevezett szent jobb — igy tartja a hagyomány — Szent István király jobbkeze. A Székesfehérvárott eltemetett király sírját szentté avatásakor, 1083-ban felnyitották, s a bebalzsamozott holttestből csak a jobb kezet találták épségben. A történelem viharában sokfelé sodródott, s azután Budán, a Zsigmond-kápolnában őrizték 1944-ig. Akkor ezt is Németországba, majd az Egyesült Államokba vitték. 1945. aug. 20-án a szent jobb Amerikából visszakerült. ANEKDOTÁK Karinthy Frigyes másodszor is megnősült és miután ebből a házasságból is született gyermeke, egy kissé komplikálódott a családi egyensúly. Most már háromféle gyerek volt a családban, mert Karinthynak is, meg a feleségének is volt egy-egy gyereke első házasságából. Egyszer a gyerekek valamin összeverekedtek. Karinthy éppen dolgozott, s az asszonyra bízta a bíráskodást a következőképpen: — Aranka, kérem, a maga gyereke, meg az én gyerekem veri a mi gyerekünket! * ; * * Mikor Heltai Jenő megnősült, néhány percig várni kellett az anyakönyvvezető előszobájában. Heltai kis angol fapipáját szívta, idegesen járt föl és alá. — Valami baj van? — kérdezte tőle Marton Miksa, az egyik tanú. Heltai megállt egy pillanatra, kivette a pipát és elgondolkozva mondta: — Tudod, kérlek, nem hittem volna, hogy a dolog ennyire el fog mérgesedni. íjí -1- íjí Mark Twain társaságban volt, ahol válásról beszélgettek éppen. Egy hölgy beszélgetés közben megjegyezte: . - Ha a férfiak intelligensebbek lennének, nagyon sok válás nem történne meg . . . Mark Twain közbevágta: — Viszont nagyon sok házasság se jönne létre!... * * * Themisztoklész athéni hadvezérnek férjet kellett választani leánya részére. Bár mindenki ellenezte, ő egy szegény, de derék fiatalembert előnybe helyezett egy gazdag kérővel szemben. Feleségének, ki ezt szemére hányta, Themisztoklész szigorúan felelte: — Többet ér egy férfi pénz nélkül, mint a pénz férfi nélkül. Ezt neked tapasztalatból kellene tudnod . . . ... A MÚLT MESÉI . . . ESKÜVŐ PESTEN, ANNO 1850 Százhúsz esztendeje, 1850 julius 21-én Pesten, az egyik józsefvárosi templomban néhány ember gyülekezett. Esküvő volt készülőben, ez azonban nem parádés ünnepségnek Ígérkezett, hanem csendes, meghitt aktusnak. A házasulandó felek közös kívánsága volt, hogy az esküvő a legnargyobb csendben, zárt körben történjék, arra azonban aligha gondoltak, hogy az óvatos intézkedés ellenére is, a házasság rendkívüli hullámokat ver majd. Amikor a hivatalos bejegyzésre került a sor, a vőlegényt igy Írták be: Horváth Árpád történész, egyetemi tanár, 30 éves; a menyasszony: Szendrey Julia, Petőfi Sándor özvegye, 22 éves . . . A házasság hire hamar szétfutott és két pártra szakadva kommentálták. Többségben voltak, i akik nehezményezték, hogy Szendrey Julia meg sem várta a gyászév leteltét, hanem tiz nappal korábban kötött házasságot. Voltak, akik mentegették: Petőfi özvegye az osztrák hatóságok állandó zaklatásának volt kitéve, érthető, hogy . az. uj házasságban védelmet látott. Néhány héttel később azonban ismertté vált Arany János A honvéd özvegye cimü megrendítő költeménye, amelyben az esküvői vigasság közepette látomás jelenik meg, a honvéd, s mintha csak Szeptember végény . . . gyönyörű sorai csengenének vissza,, ar< elesett honvéd igy beszél: Eldobtad a tisztes gyászt, $ Korán vetéd el azt, korán, # Meglehet, e gyász néha-néha Emlékeztetett volna rám: És eldobád — hajh, mit csalódtam! — Azt is, aminél egyebet Alig szerettél bennem: egykor Hiú bálványod . . . nevemet. Arany János elitélő állásfoglalása hosszú időre eldöntötte a százhúsz év előtti házasság vitáját, de azért még később is sokszor fel-felbukkant az irodalomban Szendrey Julia második házassága. Hogy csak a legismertebb müveket említsük : Krúdy Gyula Zoltánka cimü színmüvében elitélte, Herczeg Ferenc Szendrey Julia cimü drámájában megvédte az asszonyt, aki “eldobta az; özvegyi fátyolt”, mig Hatvány Lajos Feleségek, felesége cimü tanulmánykötetében igyekszik a középuton szigorúan a tények mellett maradni. Szendrey Julia második házassága boldogtalan volt. Hivatalosan 18 évig tartott, de az asszony 1868-ban bekövetkezett halála előtt két esztendővel elmenekült férje mellől és egy Zerge utcai házban húzódott meg. Itt halt meg magányosan, elhagyottan. Színek reggeli szédülete déli szobor-mozdulatlanság vágtató hangok délutánja lavina-ütemek esti szívdobogás evezők koccanása sás tavi-nád liliom lobbanása tükör-cserepeken úszó ezüsthajó hullámlocsogás és éjbe nyúló % nyugtalan szúnyog-szimfónia §■ FLÓRIÁN TIBOR: Tóparti nap :
