Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-09-10 / 37. szám
' 12.nöidal FtffíGETT ENSßR’ Thursday, SepT; 10, 1970 Ai AMERIKA! POLGÁROK TÖBBSÉGE NEM ÍRNÁ ALÁ A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATOT A Miami Herald nevű napilap a közelmúltban érdekes kisérletet tett: a lap szerkesztősége meg akarta tudni, hogy az amerikai polgárok miképpen vélekednek a töténelmi jelentőségű Függetlenségi Nyilatkozatról — ha nem tudnák, hogy a szöveg a Függetlenségi Nyilatkozat szövege? A lap egyik riportere, Colin Dangard, kezében a Függetlenségi Nyilatkozat szövegével (semmi sem indokolta azonban, hogy milyen szöveg ez), arra kérte az utcai járóksT)"klet: olvassák el és írják alá ezt a szöveget, melynek célja, hogy Amerika függetlenségét és az amerikai polgárok szabadságát körvonalazza. Az eredmény kiábrándító Volt: elsősorban is, a szövegekésben, egyik megszólított sem ismerte fel a Függetlenségi Nyilatkozatot, ezenkívül pedig, 50 személy közül mindössze egyetlen egy volt hajlandó aláírni. A többiek véleménye valósággal lesulytó volt. íme, néhány példa: Egy .középkorú férfi, a szöveg néhány paragrafusát elolvasva ezeket mondotta a riporternek: — Úgy tűnik előttem, hogy ezt az egészet valami mániákus fogalmazta. Az az alaik, aki ezt irta, vagy bolond, vagy pedig kommunista. Ha a véleményemet akarja tudni: ez az egész dolog nem egyéb kommunista szemétnél. Egy jólöltözött, üzletembernek tűnő ur, miután figyelmesen végigolvasta a szöveget, nyugodtan és higgadtan ezeket modotta az újságírónak: — Valakinek értesítenie kellene a Federal Bureau of Investigationt, hogy egyesek ! ilyen nemzetellenes szemét aláírására akarják rábírni a polgárokat. Az 50 személy mindegyike amerikai állampolgár volt, .közülük negyvenhatan az Egyesült Államokban születtek. A riporter többek között, egy rendőrtisztet is megszólított. A rendőrtiszt figyelmesen végigolvasta a dokumentumot, aztán jóindulatúan figyelmeztette az újságírót: — Mondok magának valamit: vigye gyorsan haza ezt a vacakot és égesse el, mielőtt az FBI ügynökei letartóztatják magát. Ez egy marhaság. Egy fiatal nő felháborodottan jegyezte meg:: Washington, D. C. polgármestere (balról) Walter Washington, helyszíni szemlét tart a Rhodeziai Információs Iroda előtt, a bombarobbanás okozta károkat John Hopper és Kenneth Towsey, az iroda alkalmazottai részletezik. — Megvan maga őrülve, hogy ilyesmit akar velem aláíratni? Azt hiszi nem ismerem a szöveget? Maga meg lesz lepve, kedves barátom, pontosan tudom, hogy mi ez: ezt a szemetet Lenin fogalmazta meg azért, hogy a nyugati, szabad világot felforgassa. Pusztuljon innen, mielőtt átadom a rendőrnek! Maga gyalázatos kommunista! A riporter ezután bement az egyik belvárosi üzletbe és I arra kérte a managert: en, gedje meg, hegy a dokumen- I tumot kitehesse az üzlet kirakatába. A manager, végigolvasta a dokumentumot, majd igy válaszolt: — Először meg kell kérdeznem az üzlet tulajdonosát. Őszintén meg kell azonban mondanom magának, nem hiszem, hogy a tulajdonos megengedi, hogy ezt a dolgot kitegyük a kirakatba. A tulaj-I donos, mérsékelt józan ameri[kai polgár, pártállására nézve, republikánus. Többen igy nyilatkoztak a | Függetlenségi Nyilatkozat felől: — Jelentéktelen — kormány-ellenes propaganda — lehetetlen értelmetlenség. Az egyik megszólított (mint később kiderült, ügyvéd volt) ezeket mondotta a dokumentum elolvasása után: — Ezt a dokumentumot egyetlen józan ember és egyetlen igazi amerikai polgár, aki hisz az amerikai eszményekben és az amerikai demokráciában, nem írhatja alá. — Aik ezt a dokumentumot megfogalmazta, vagy teljesen elkábitott és félrevezetett kommunista, vagy pedig a marijuana tói és az LSD-től félhülyére kábult hippie. Az egyetlen személy alki a Iáirta, kijelentette, hogy egyetért a dokumentummal, azonban ez a személy sem ismerte fel a szövegben a Függetlenségi Nyilatkozatot. Amikor viszont a riporter közölte vele, hogy amivel egyetért és amit aláirt, az nem más, mint a Declaration of Independence, az illető egyszerűen a szérűébe nevetett: — Maga bolondnak néz engem! A Függetlenségi Nyilatkozatot nem írtam volna alá! — ezzel nyugodtan tovább sétált. Barátságos ellenfelek. Az ausztrál Jim Hardy minden jót kíván a francia Marcel Bichnek, Newport, R. I.-ban, az America Kupa yacht versenyek selejtező futama alkalmával. IGY ZAJLIK AZ ÉLET A MŰVÉSZ-VILÁGBAN Dirk Bogarde, amerikai filmszínész, jelenleg Vigevano ban tartózkodik, (Olaszország), ahol uj filmet forgatnak főszereplésével. Egyik éjszaka Mr. Bogarde, mámoros állapotban, véletlenül felgyújtotta a filmgyár fodrász-szalonját. A tüzet sikerült eloltani a producer viszont közölte a mámoros szinésszel: ez az utolsó eset, hogy filmet forgat vele. Phyllis Diller, amerikai komikusnő, aki nem tartozik a legszebb nők közé, Madridban tölti vakációját. Nemréiben a rendőrség megtiltotta, hogy napközben az utcán tartózkodjék. Indoklás: Phyllis arca annyira megrémítette a gyerekeket, hogy azok rémülten rohantak haza. Phyllis Diller most beakarja perelni a madridi rendőrséget. * * * Elizabeth Taylor álián állandóan néhány szőrszál nő és ezeket a szőrszálakat elektromos tűvel szokta orvosa eltávolítani. Legutóbb azonban a doktor, véletlenül olyan magasra kapcsolta az áramot, hogy Liz sikoltva ugrott fel a székből és megfogadta: a : jövőben szőrtelenitő krémet használ. Mindez Londonban történt. * * * Jack Benny, az ismert ko; mikus, az egyik las vegasi | vendéglőben, a közelmúltban T-bone steakat vacsorázott. Egyszerre azonban megroppant valami a foga között, Benny fájdalmasan felkiáltott . . . közelebbi vizsgálat során kiderült, hogy a steakben egy — gombostű volt. * * * Frank Sinatra, aközelmultban egymillió dolláros bankbetétet akart elhelyezni egy zürichi bankban (Svájc), azzal a feltétellel, hogy a betét titkos lesz. A bank ilyen körülmények között, nem volt hajlandó elfogadni a betétet, arra való hivatkozással: Amennyiben esetleg kiderülne, hogy Franknak valami köze van a szervezett bűnözéshez, kénytelen lenne a betevő nevét minden körülmények között közölni az amerikai kormánnyal. TERJESSZE LAPUNKAT!