Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-09-03 / 36. szám
<’ 14. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, Sept. 3, 1970. MAGYAR MULT: HELYREÁLLÍTJÁK A TATAI ZSIGMONDVÁRAT Kevesen tudják, hogy Magyarországon is éltek országos, sőt világhírű amatőr csillagászok. Komárom megyéiben a csillagászati kutatás megindítója Konkoly Thege Miklós volt, aki rendszeres tudományos megfigyeléseit az 1871-ben Ógyallán épített, korszerű csillagvizsgálójában végezte. A megye másik nagy csillagásza, Posztoczky Károly erdőtagyosi ‘birtokán létesített csillagdájában 1910-től végzett sikeres csillagászati kutatásokat és meteorológiai megfigyeléseket. Tatán, a tópart mellett emelkedő, Zsigmond építette várban rendezkedett be a! Kuny Domokos Muzeum. Itt látható most az erdőtagyosi csillagda értékes berendezése: a hatalmas, három méter magas, nagy teljesítményű refraktor égre szegeződő len-j cséjével, és a kisebb műszerek. A két égitest szögtávolságának mérésére szolgáló sextans, a Nap peremén feltűnő elemző vizsgálatára hi-' tűnő kitörések vizsgálatára hivatott színképelemző készülék, a csillagok helyzetét mérő pozíciókor és a rögzíthető csillagászati iránytű ma is használható állapotban van. Itt őrzik a csillagda gazdag könyvtárát is. Érdekes kiállítási anyagot láthatnak a látogatók a vár j többi termében is, amelyek a tatai céhszervezetek hagyományait őrzik. Található itt céhlevél 1716-ból, céhládák az 1700-as évek végéről, mészároslegény szolgálati bizonyítványa, címerek, pecsétek, serlegek céhmesterjelvények. A csizmadiák 1796-ban készült oéhkancsójának felirata: Bőtsületes jámbor ifjúság korsója.” Vannak itt tanúsítványok inasok és legények jó munkájáról és erkölcsi életmódjáról, vándorkönyvek, amelyek a legény vándoridejének letöltését és jó munkáját igazolják. Különösen gazdag anyagot állítottak ki a fazekas céhekről. A tatai fazekasság történetét Körmendi Géza, a tatai gimnázium tanára külön is feldolgozta. A vár más termeiben a vadászati kiállítás anyaga, a tatai várásatások leletei, egyéni gyűjtemények és az Eszterházy József alapította tatai fajanszgyár remekei, közöttük a híres rákostálak láthatók. Mi lesz a gazdag kiállítás anyaga további sorsa? -— kérdeztük Szatmári Sarolta ré-1 gésztől. ÓKOR! AUTOMATA Az ókornak is megvolt a saját —- az akkori társadalom követelményeinek és a nem is kevés tudományos ismeretnek megfelelő — technikai színvonala. Az általános, a mindennapi életünkben — főként a hajózásban és az építészetben — alkalmazott kitűnő műszaki szerkezetek mellett sok olyan ötlet és műszaki alkotás is akadt, amely nem az alapvető társadalmi szükségletek fedezésére szogált. Az alexandriai Heron, a Kr. e. I—II. században élt matematikus és természettudós, egy szenteltvíz-automatát készített. Egy, a felső lapján nyílással ellátott perselybe vízzel telt edényt helyezett. Az edény alján levő dobozból cső vezetett ki a persely oldalán. A vizesedény másik oldalán kampóba végződő függőleges rúd egy mérlegkart tartott egyensúlyban. Ennek a karnak egyik végére erősített kis kerek lapra hullott a bedobott pénzdarab ez lenyomta a serpenyőt, mire a másik kar fölemelkedett és a végére szerelt födelet leemelte a dobozról. Ebkor a kive zető csövön át a viz kifolyt, és a hivő felfoghatta a tenyerében. A pénzdarab azután lehullott az alatta levő kis ládáiba. A mérlegkar megint egyensúlyba került, és lezárva a doboz fedelét, elzárta a vizet. Lényegében minden mai automata, akár csokoládét, akár peronj egyet ‘’árusít”, ezen az egyszerű szerkezeten alapul. Pap János KÜLÖNLEGESSÉGEK AZ ÁLLATKERTBEN BUDAPEST. — Az Állatkert uj szenzációi a szarvasagancspáfrány, amelynek kétféle szinü levelei vannak, valamint a 20 centiméter hoszszu és tizlábu kapitális rák. va, rákérdeztem a Kőmives Kelemen balladára is. Meglepetésemre, Mangurás Anna néni ezt is tudta, sajnos, csak prózai formában, de igy is nagy érték ez, mert az utóbbi félévszázadban a Vajdaságból nem volt rá újabb adatunk. E ballada-mondai ugyan, de az egész monda azonos a balladai eseménysorozattal; hamarosan ezt is publikálni fogjuk. A tapasztaltak megbeszé-Az Újvidéken, dr. Szeli István vezetésével tavaly meg- ■ alakult Hungarológiai Inté- j zet — amely a jugoszláviai j magyar irodalom és folklór kérdéseit kutatja, magyarországi szakemberek bevonásá- j val — máris megkezdte a ju-i goszláviai folklórkutatást. '■ Meghívásuknak eleget téve, dr. Kiss Lajos népzenekutatóval együtt Zentán az önkéntes népköltészeti gyűjtőknek rövid tanfolyamot tartottak. E városnak és környékének j lakossága zömében magyar, a kiszemelt énekesek és balladamondók könnyen elérhetők, a zentai múzeum pedig a vajdasági magyarságkutatás egyik központja. Itt Tipolszky Géza és dr. Burány Béla már három füzetnyi népdalt tett eddig közzé. A huszonegy részvevő — I zömmel pedagógusok és ta-, nulók — mind más-más hely-, ségből jött. Mindkét nem min-! den korosztálya képviselve volt, örvendetes többségük azonban fiatal. A tanfolyam azt célozta, hogy elegendő számú szakember híján minden érdeklődőt bekapcsoljon a néprajzi gyűjtésbe. Felváltva tartottuk az előadásokat: dr. Kiss Lajos a zenei, jómagam pedig a népköltészet szövegi vonásairól. A gyűlés nem várt szép j eredménnyel járt. Az nyíl- j vánvaló volt, hogy a Vajda-' ság szóbeli költészete lega-, lább egy nemzedékkel régebb,! mint a szomszédos Viharsaroké, de hogy ilyen régi stílusú dalokkal és balladákkal találkozunk, arra egyikünk sem mert gondolni. Különö-, sen Mangurás Anna zenei énekesasszonytól hallottunk érdekes balladákat. A legszebb példák egyike volt a cséplőgép dobjába esett lány, Farkas vagy Szarvas Julcsa története. Ezt a magyar szak • emberek több százszor lejegyezték már, nem sokat vártunk tehát tőle. Utolsó vesszaka azonban minden eddig, ismert változattól eltért. Arról van szó benne, hogy egy legényt törvény elé visznek. Azért büntetik meg, mert szántszándékkal lökte bele a leányt a cséplőgép dobjába, és nem véletlen szerencsétlenség történt, mint az eddig gyűjtött változatok százai ábrázolják, hanem szerelmi bosszúból fakadt bűntény, így, szerencsénkre, a később elhomájosult ballada egyik legrégibb és legérthetőbb változatát rögzíthettük. Hamarosan közzétésszük az értékes szövegét. I Ezen a sikeren felbuzdullése során felhívtuk a figyelmet a nemzetiségi kölcsönhatásokra, a kétnyelvű énekeseikre és mesemondókra, a török hódoltságot átvészelt ősrégi, baranyai és szlavóniai magyarság régies folklórjára, a ritkábban gyűjtött műfajokra. A vezetőkkel sikerült tisztáznunk az archiválás és a magyarsági gyűjteményekkel kiépítendő csere kérdéseit is, és megvizsgáltuk a publikációs lehetőségeket. A sikereken felbuzdulva, egyhangú határozat született, hogy egy év múlva, 1971 nyarán bővített témakörrel és hallgatósággal megtartjuk a folytatást. Katona Imr® Mosolyogjunk Hogy tetszik az uj estélyi ruhám — kérdi az asszony a férjétől. Tasnádi Varga Éva HIRDESSEN LAPUNKBAN ARASZNYI FÖLD Arasznyi föld, amin most állok, rámborulnak az ős-platánok, s útjelző kövek fehérsége sem jelzi, hol a térkép vége. Láthatatlan folyók sodrása mutatja, hol érik a málna, kék tollú madár énekelget, éneke széttöri a csendet. Arasznyi föld. Itt álltam régen, fiatal volt még szenvedélyem. — Ölelj! — mondtam — gyökér a lábam, megkapaszkodom vízben, sárban, Körülfonlak és eltakarlak, ne higyjél, csak a csillagoknak! s most itt egyedül állok csendben, arasznyi föld, takarj be engem! VAJDASÁGI JEGYZETEK: Kőmives Kelemen és Farkas Julcsa — Szép. De gondolatokat ébreszt, — Miféle gondolatokat? — Azt, hogy éppen rajtad van a ruha és készülsz kimászni belőle, vagy kint vagy még és készülsz belebujni. * ífc * Kérdi a nyolc éves kisfiú az apját: — Mond apu, hogyan kezdődik egy háború? — Úgy kisfiam, hogy pél; dául Amerika és Anglia között feszült viszony van . . . Az anya közbeszól: — Miért lenne feszült vij szony Amerika és Anglia között?-— Ez csak egy példa. — De butaság. Még példának is rossz. Megbolonditod ezt a gyereket. — Miért kötekedsz? Csak ' egy példát hoztam. — Hülyeséget beszélsz. — Te beszélsz hülyeséget. Repül a tányér. A kisfiú megszólal: — Apu, már értem! — Helyreállítják a várat, s ezzel egyidőben a muzeum restaurálására is sor kerül. ! A renoválás kapcsán tovább folytatódnak a vár ásatások, s mivel a XIX. században erőj sen átalakították a Zsigmond- I kori várat, kibontjuk az elfalazott középkori részeket. így aztán nemcsak szebb és korszerűbb lesz a vár, hanem több hely lesz a muzeum számára is, mert az | alsó szintek nedves termei is i használhatóikká válnak. A í jelenlegi hat kiállító terem helyett 15 helyiséget rende- I zünk be. A Komárom megyére jel- 1 lemző fontos leletek tovább- I ra sem hiányoznak a muze! umiból. A római korból a művészi falfestmények, a középkorból az ásatások során nap- I világra került tárgyak és épü! letmaradványok, valamint a tatai fajansz kap helyet a várban. Jövőre a Miklósmalomiban külön kiállításon mutatjuk be a néprajzi anyagot, j igy az kikerül a múzeumból. Egyébként az emeleten lá- I tott csillagda felszerelése is | búcsúzik: egy csillagvizsgáló j szakkör birtokába kerül, amely igyekszik tovább foly- I tatni a neves elődök által i megkezdett kutatásokat. H. V. A.
