Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-08-27 / 35. szám
American in Spiril Hungarian in Language MERGED WITH BEOLVADT LAB Amerikai szellem* Magyar újság HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY No. 35 SZAM VOL. 57. ÉVFOLYAM ARA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON, N. J. Thursday, August 27, 1970 uj Állampolgárok véleménye: aha még MINDIG-AVILÁGLEGNAGYSZERŰBB ORSZÁGA Az utóbbi időben egyre több támadás éri Amerika társadalmi, gazdasági és politikai rendjét. A dolog külön érdekessége az, hogy senki sem támadja olyan hevesen — é3 nem ritkán igazságtalanul — Amerikát, mint éppen az amerikaiak. Errevaló tekintettel egy new yorki ujságiró-csoport a közelmúltban körutat végzett az országban. A riporterek megkérdeztek néhány uj, most naturalizált amerikai polgárt: miképpen vélekedik fogadott hazájáról? Az ujságiró-csoport tagjai 16 különböző országból ideérkezett és naturalizált személyt intervjuoltak meg. A válaszokból kiderült, hogy az uj amerikai polgárok korántsem olyan szigorúak, mint az itt született polgárok. A válaszok röviden a következő szavakban foglalhatók össze: — Amerika: még mindig a világ legnagyszerűbb országa. Az alábbiakban közlünk néhány választ, a név mellett zárójelben közöljük az illető nemzetiségét és lakhelyét. George Giakos (görög, Garden Grove, Calif.): — Amerikában bármit te-1 hetek, mindaddig, amíg az másnak nem okoz kárt. Amerika nagyszerű ország, szinte mesevilág. Mindenki számára alkalom kínálkozik az érvényesülésre, függetlenül attól, hogy kicsoda és' honnan érkezett. Mrs. Rebecca Williams (filipino, Miami, Fia.): — Az amerikai eszményeket szeretem, tetszenek nekem és egyetértek azokkal. A családi házak gyönyörűek, az emberek nagyszerűek, az országutak nagyszerűek ... az egész életforma nagyszerű ebben az országban! Maria Mathews (kubai, Hollywood, Calif.): — Ebben az országban minden politikai és vallási meggyőződésnek helye van. Amerikában mindenki szabadon mondhatja el a véleményét, nem kell attól rettegnie, hogy letartóztatják, mint ahogyan ez Kubában történik. Mondhatok-e ennél többet? Daniel Lau (hong kongi kínai, Tacoma, Wash.': — Amerikában azít szeiretem a legjobban, hogy mindenki szabadon választhat magának foglalkozást és társaságot. Mrs. Irmtraud Detanore csehszlovák, Tacoma Washington) : — Szeretem ezt az országot, szeretem azt, hogy szambád vagyok, mindennél jobban szeretem azonban az amerikai embereket, akik a világ legbarátságosabb emberi lényei. Angela Smith (ir, Santa Monica, Calif.): — Az amerikai napfény a világ legnagyszerűbb dolga. Az ir napfény sötét gondokkal és problémákkal terhes. Az amerikai napfény üde és ez a napfény a világ legszabadabb, legdemokratikusabb népére hullik. FATHER BORSIT ELHELYEZTÉK NEW BRUNSWICKRÓL.., Luis Rodriguez (guatemalai, Los Angeles): — Amerika a világ legnagyszerűbb országa. Ebben az .országban olyan mértékű az emberi szabadság, amelyhez hasonlót a világ egyetlen más országában se találunk. Az újságírók, érdekes módon, egyetlen magyart sem intervjuoltak meg. A megintervjuoltak között azonban mégis volt egy magyarszármazásu, Jules Erdély, aki Franciaországból vándorolt az Egyesült Államokba, édesapja viszont annakidején Magyarországról ándorolt Franciaországba. Jules Erdély La Miradaban (Calif.) lakik és az ő nyilatkozatával fejezzük be cikkünket: — Minden nagyszerű ebben az országban: mindenki szabadon dolgozhat és valóban szabadon törekedhet boldogságra. S ez az, ami különlegesen értékes az Egyesült Államokban, számunkra, naturalizált amerikai állampolgárok számára. Soha nem volt még ilyen szabad ország a földkerekségen, mint amilyen Amerika — és soha nem is lesz még egy ilyen nagyszerű ország. FŐT. ABRAHAM DEZSŐ REFORMÁTUS PÜSPÖK AFRIKÁBAN VAN A World Council of Churches Egyházak Világtanácsa hatévenkinti nagygyűlését az afrikai Nairobiban (Kenya) tartja, s azon a szabad világ magyar reformátusait Főt. Ábrahám Dezső, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, perth amboyi lelkész képviseli. Hat évvel ezelőtt Indiában tartották ezt a gyűlést s azon a magyar reformátusságot, mint emlékezetes, Főt. Dr. Béky Zoltán püspök képviselte, mégpedig olyan alapossággal, hogy felszólalását a világlapok is közölték. Főt. Ábrahám Dezső a világ-gyűlésről Svájcban is látogatást tesz, a reformáció “bölcsőjénél” és szeptember 10. táján érkezik haza Perth Amboyba. MUNKAALKALOM NŐKNEK . Az utolsó nagy vakációzás ideje közeledik . . . amihez szüksége van bizonyára extra készpénzre. Szabad idejében szépen kereshet az AVON cikkek árusításával. Továbbiakért telefonáljon most: Perth Amboyban Hl 2- 2462, New Brunswick környékén 545-0990, Allentown-Bethlehem, Pa. környékén pedig 432-9016 szám hívásával. Valósággal villámcsapásként érte a new brunswicki Szent László r. k. egyházközség népét az a hir, hogy az egyházközség plébánosát, Ft. Borsy G. Engelbert atyát, 13 évi odaadó, épitő, gyarapító iteni munkássága után váratlanul a Milwaukee, Wisc.-i Szt. Imre egyházközséghez helyezte át felettes hatósága. Borsy atya elhelyezésének hirére sokan kerestek magyarázatot, feleletet a kérdésre: miért? De eredménytelenül. Szerkesztőségünk telefonja napokon át gyakran csengett, az érdeklődők tőlünk, rajtunk keresztül szerettek volna megtudni egyet s mást e kérdéssel kapcsolatban, mi azonban éppen olyan tanácstalanok és tájékozatlanok vagyunk, mint az érdeklődők. Father Borsy röviddel Bódy atya halála után, 1957-ben jött New Brunswickra. Roebling tartományfőnöke nemsokára ezután Borsy atyát plébánosnak nevezte ki, s az elmúlt 13 év alatt nem volt New Brunswick és környéke magyarságának olyan ügye, megmozdulása, problémája, amiben ő részt ne vett volna segitő jóakarattal, mdgyár vezetőemberhez és vezető magyar egyházához méltóan! Dolgozó, még a kétkezi munkától se visszariadó, népét hűséggel és odaadással szolgáló jó magyar papunk volt ő itt ezekben a nevét, alkotásait, emlékét történelmünkbe és az egyházközség történetébe éppúgy, mint szivünkbe örökre bevéső esztendőkben s úgy érezzük, csak hálával tartozunk az Egek Urának azért, hogy itt járt, köztünk volt, a miénk volt! Sokan csak akkor fogják igazán értékelni munkáját, csak akkor fogják valóban megtudni, hogy ki volt ő itt nekünk, mikor már nem lesz itt ... A modernizált, csodaszép öreg Szent László Hall, Borsy atya munkájának és alkotásainak egyike, örök emlékeztetője lesz annak, hogy ő itt járt . . . Ilyen szivvel, ezekkel a gondolatokkal veszünk búcsút a magunk és sok-sok jó magyar testvérünk nevében a szeptember közepe táján innen eltávozó Főt. Borsy Gy. Engelbert atyától, aki: amilyen veszteség lesz nekünk, olyan nyereség lesz Milwaukee és környéke magyarsága számára! A, szomorú hirít némileg enyhíti az a tudat, hogy Father Borsy helyébe egy izigvérig jó magyar, nagymüveltségü, komoly és értékes másik vezetőembert kap a Szent László egyházközség és New Brunswick magyarsága Főt. Dr. Füzér Julián ferences atya személyében, aki De- Witt, Michiganból jön hozzánk és akit még roeblingi tartományfőnöki idejéből ismerünk és tanultunk meg tisztelni, szeretni és nagyrabecsülni. Annakidején ő az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Segélyakció magyarmentő munkájából is aktivan vette ki részét, számos esetben találkoztunk vele fontos gyűléseken, ahol népünk és fajtánk sorsáról és sorsának javításáról volt szó, s az ő szavainak, tanácsainak és munkájának ezen a térem mindig értelme és értéke volt. Hisszük, hogy New Brunswick magyarságának éppúgy, mint az egyházközségnek, — amelynek most plébánosa lesz — csak haszna, előnye és öröme lesz abból, hogy ő és nem más jön ide- közénk. Segédlelkészként Főt. Kertész Tamás atya a milwaukeei egyházközségből jön át ide, ahová most Borsy atyát helyezték. Tudomásunk szerint Ft. Végvári Vasul atya továbbra is itt marad New Brunswickon, mint a Szent László egyházközség segédlelkésze. EGY NAGY Hálószoba idősebb dolgozó férfinek kiadó New Brunswickon. Telefon: 346-2892, 53