Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-08-20 / 34. szám
6. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, August 20, 1970 Kártékony férgek orgiája írta: HALÁSZ PÉTER A legkülönbözőbb újságokból, napilapokból és tudományos folyóiratokból arról értesülünk, hogy a legpusztitóbb és legkártékonyabb férgek és rovarok valóságos dáridót ülnek Amerikában. A New York Times néhány nappal ezeUht arról irt, hogy Suffolk Countyban mitegy 25-ezer holdnyi területet oly vad intenzitással támadtak meg és leptek el a kártékony férgek, hogy a növényzet a szó szoros értelmében a teljes kipusztulás, a defoliáció veszélyébe került. Ennek ellenére az állam — az úgynevezett konzervacionisták, a természetet a maga érintetlenségében megőrizni áhitók keserű és dühödt támadásaitól megfélemlítve a veszélybe került 25-ezer holdnyi területből mindössze 14-ezer holdat permetezett be rovarirtóval, de ezt sem a hatékony DDT-vel, hanem az annál sokkal kevésbé eredményes és hatásában csak igen rövidéletü Sevin nevű szerrel. New Jersey állam északi részében, ahol a DDT repülőgépről való permetezését öt esztendővel ezelőtt abbahagyták, a “gypsy moth” nevű kártékony féreg ezúttal most már a második évben olymértékben szaporodott el, hogy erdőségek ezer és ezer holdnyi területe esett áldozatául, aminek következtében — a helyi lakosság legnagyobb rémületére — csörgőkígyók és más, veszélyes kigyófajták árasztják el tömegesen az A közelkeleti béke felé megtörtént az első lépés tíz ideiglenes fegyverszünettel. Kár volna azonban a világnak azzal áltatnia magát, hogy a közelkeleti béke bizonyos. Korántsem az. A legégetőbb problémák: Valóban visszavonul-e Izrael az 1967-ben elfoglalt területekről? Valóban elismerik-e az arabok törvényes és független, önálló országnak Izraelt? Mi történik a palesztinai menekültek kérdésében? Mit terveznek az arab guerillák? Tuléli-e az izraeli kormány a jelenlegi válságot? Tuléli-e Jordan uralkodója, Hussein király, a guerillák támadásait? Külön probléma az, hogy — állítólag — Egyiptom megsértette a fegyverszüneti egyezmény hadászati nyugalmi feltételeit. A nyugati és a keleti világ egybehangzóan úgy véli, hogy korszakalkotó jelentőségű a Nyugat- Németország és a Szovjetunió között létrejött kölcsönös megnemtámadási szerződés. Ezekután Moszkván a sor, a következő elhatározó lépést a Kremlinnek kell megtennie: amennyiben a Szovjetunió nem enyhít berlini magatartásán — nem valószínű, hogy a nyugatnémet parlament ratifikálni fogja az egyezményt. Aristotle Onassis, görög hajómágnás, nemrégiben kijelentette Londonban: Semmi baj nincs házassága körül, Jackie és ő, egyaránt boldog. Érdekes, hogy ennek ellenére, nem szünetelbek az azzal kapcsolatos hírek, hogy az Onassis-házaspár válik. Nemrégiben ért véget Londonban a világ nudistáinak nemzetközi értekezlete. A küldöttek, természetesen, meztelenül tárgyaltak, a rendőrök, természetesen, felöltözötten ügyeltek arra, hogy a meztelen küldöttekre illetéktelenek — ne leskelődhessenek. •- ^ ~ alacsonyabban fekvő, árnyas tájakat. Most már odáig jutottunk, hogy az amerikai államok egész sorában különös dolgok történnek — és főként azokban az államokban, amelyek betiltották a DDT-t, a legeredményesebb rovar- és féregirtó szert és ma már legalább egy tucat államban sor került erre a betiltásra — mézelő méhek milliói pusztulnak el és ami ennél még sokkal súlyosabb: amerikaszerte riasztó mennyiségben észlelik a maláriában való megbetegedést. A magyarázat egyszerű: az anopheles moszkitó, amely hordozója és terjesztője egész sor súlyos kórnak, köztük a maláriának is, uj életre kelt. Amerika, amely néhány évvel ezelőtt azzal dicsekedhetett, hogy ezt a legártalmasabb szunyogfajtát teljes egészében kiirtotta — most az úgynevezett pesticide-szereknek és elsősorban a DDT-nek a diszkreditálása következtében ismét kiteszi magát a haiálthozó szúnyogok csípésének. A különböző államokból érkező jelentések meglehetősen összefüggő képet rajzolnak ki: miközben a “természetvédő” csoportok és szervezetek, az Environmental Defense Fund, a National Audubon Society, a Sierra Club s a többi hasonló “konzervacionista” klubok pert indítottak a Mezőgazdasági Minisztérium ellen, követelve, hogy a minisztérium haladéktalanul függessze fel a DDT államok közti szállítását — a természet legősibb ellenségei, az élősdi rovarok, férgek, legyek, szúnyogok (változataik számát 210-re becsülik) nagyobb intenzitással és eredménnyel pusztítják a természetet, az ország farmvidékét és erdőségeit, mint együttvéve az összes ipari poílutánsok. Ha a “természetvédők”-nek ez a próbapere sikerrel jár és a Mezőgazdasági Minisztérium csakugyan arra kényszerül, hogy kivonja az államközi kereskedelmi szállitó-gorgalomból a DDT-t, a következmény egyszerűen felmérhetetlen. A természet-pusztítás ezesetben csak része a képnek: ki tudna számot adni az emberi egészségben és az ország gazdasági életében esett súlyos kárról? Mindaz, ami most ezeknek a “természetbarátoknak” romboló eredményeiről kiderül, jól jellemzi azt, hogy talán jószándéku, de felületes tájékozottságu “társadalmi apostolok” miféle súlyos veszélyt jelenthetnek egy ország számára. Lehetetlen észre nem venni a párhuzamot: ami az utóbbi esztendőben itt véghezment az úgynevezett “társadalmi szabadságjogok”, elsősorban a bűnözéssel gyanúsított személyek jogainak maradéktalan biztosítására — az ugyanazzal az eredr énnyel járt, mint amivel a DDT nevű féregpusztitó permet betiltása a különböző amerikai államokban. Elszaporodtak a vérszivók, a legveszedelmesebb és legkártékonyabb élősdiek. A bűnüldöző szerveket mindenféle törvényekkel és megbéklyózó rendelkezésekkel bénították, miközben magukat a bűnözőket mind több és több joggal biztositották. A bűnözők jogait védő társadalmi apostolok a legteljesebb egyensuly-billenéssel többé nem a társadalmat kívánják megvédeni a bűnözőktől, hanem a bűnözőket a társadalomtól. Az eredményt máris észleljük nap nap után — odáig jutottunk, hogy létrejött egy olyan társadalmi atmoszféra, amely nem a bírónak kedvez, hanem a vádlottnak. Nem a vádlott ül többé a vádlottak padján, hanem a biró. Hogyan számolnak el ezek a társadalmi apostolok azokkal a százezrekkel és milliókkal, akik a bűnüldözés megbénítása és a bűnözők biztonságának és önérzetének példátlan megnövekedése következtében közvetve, vagy közvetlenül bűntények áldozatai lettek: kifosztották, megnyomorították őket, családtagjaiknak, hozzátartozóiknak életét vették? Hogyan számolnak el? Sehogyan sem számolnak el. Ezek a társadalmi apostolok azért vannak kiváló helyzetben, mert nincs elszámolási kötelezettségük. Mire apostolkodásuk következménye beteljesül — ők már nincsenek sehol. Ki ülteti a vádlottak padjára azokat a filmrendezőket, producereket, pornográf-magazinok, kötetek kiadóit, akik (miközben maguk milliomosok lettek) megrontottak és a szó szoros értelmében megfertőztek egy fiatal nemzedéket — megfertőztek nem csak a szó szimbolikus értelmében, de ténylegesen, minthogy legutóbbi orvosi jelentések szerint szifilisznek és gonorrheának járványszerü kitörése tombol Amerikaszerto. Egyedül New Yorkban több, mint kétszázezer szifilitkus megbetegedést tartanak számon — és ez csak a bejelentett, tehát adatba foglalt megbetegedések száma — bizonyos, hogy a valóságban a vérbetegséggel fertőzöttek ennél sokkal-sokkal többen vannak. Ezeknek egy része kezelteti magát, másik része sohsem megy orvoshoz és miközben átmenetileg megszabadul a szörnyű betegség tüneteitől, tiz-tizenöt év múlva paralizissel, szifilitikus elmebetegséggel életfogytiglani elmegyógyintézetbe kerül. De akkor már hol lesznek azok a társadalmi apostolok, akik itt esztendők óta a még teljesebb, még gátlástalanabb szexuális szabadságért őrjöngenek és szállnak síkra, akik számára nincs az az obszcenitás, nincs az a pornográfia, amelyben “társadalmi érték” felfedezhető ne volna és ennek következtében betiltása ne sértené a szólás-irás-és gondolatszabadságot. Kik és hogyan fognak majd elszámolni azokkal a százezrekkel és milliókkal, akik az obszcenitás és a kerítő pornográfia gondolatszabadságának jegyében mindörökre gondolattalanok maradnak, mert addigra vérük fertőzöttsége eléri agyvelőjüket? Ki? Erre a kérdésre könnyű a válasz. Senki. Ugyanúgy nem fog elszámolni a bűn- és a féktelen szex-hullám áldozataival senki, ahogyan nem fog elszámolni senki a farmerekkel, kiknek földjét, vetését tönkretették a reájuk szabadított kártékony rovarok, ahogyan senki sem fog elszámolni azzal, akinek kertjében csörgőkígyók ütnek tanyát, lehuzódva a gypsy mot'hok milliói által kiirtott erdőségek régióiból. Az emberiség legnagyobb szellemei évszázadok óta azon dolgoznak, hogy kialakítsanak olyan ésszerű védekezési formákat, amelyek — töb- Lékevésbé — biztosítják az emberi létezést a Földön. Ezek a formák kiterjednek az élet minden területére: egészségre, erkölcsre, a természet egyensúlyára, a bűnözési hajlam fékentartására. Orvosok, kémikusok, természet-szakértők, büntetőjogászok századok óta kísérleteznek azon, hogy megoldják és civilizált kéretek közé helyezzék az emberi társadalmakat, hogy kialakítsák embernek az emberrel és saját környezetével való együttélési módozatait. Az elmúlt évszázad során ez a nagy kísérlet olykor-olykor reményteljesnek látszott, máskor pedig tökéletesen reménytelennek, de mégis valószínűnek tűnt az, hogy a nagy bukásokból nagy tapasztalatokkal gazdagodva indul uj korszakok és uj vállalkozások felé az emberiség. Most azonban lehetetlen nem döbbenten állni a találmánnyal szemben: hogyan lehetséges, hogy az amerikai társadalom, amely talán a történelem egyik legmagasabbrendü civilizációjának és leghumánusabb rendjének küszöbéhez érkezett — mintegy saját elhatározásából feszíti szét kivajudott formáit: a már megfékezett kártékony férgeket újra rászabadítja önmagára. Maláriát hordó szúnyogot, gyilkost, bűnözőt, paráznaságot és a féktelen nemi szabadosság következményeképpen a nemi betegségek pusztítását. S mindez a legféltettebb kincsének: saját gyermekének, utódjának nyakába zudul — a társadalmi apostolok által fölszabadított özönvíz: a mindenfajta fertő minden változata. Hogyan lehetséges ez? Hogyan történhet meg? S ki fog elszámolni mindezzel? Tragikusan köny^,. nyü rá a válasz. Senki. ■- ■ , j Halasa Péter
