Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-08-13 / 33. szám

12. cldal FÜGGETLENSÉG Thursday, August 13, 1970 BUDAPESTI RIPORT: Egy vénséges vén házból Sok éve ismerem a vénsé­ges vén házat, a Reáltanoda utca meg a Magyar utca sar­kán. Milyen öregen és roskad­­tan cipelte három emeletét már akkor is, mikor gyermek voltam. Most gerendák támo­gatják ferde falait, malteros ládák, lécek, szerszámok je­lentik körülötte, hogy tata­rozzák, szépítik, — visszahív­ják az életbe a rokkant, öreg épületet. Talán a nagy igye­kezetben még arra is lesz gond, hogy odaragasszanak a falába egy szerényke emlék­táblát, mely már jó ideje hiányzik róla. Végre illene em­lékeznünk arra, hogy itt lak­tak lS48-ban Petőfi Sándor szülei, itt is halt meg apja, Petrovics István, “a jó öreg kocsmáros” és a “vén zászló­tartó”. “Meri az én atyám e jó öreg kocsmáros... Áldja meg az Isten mind a két kezével!” S a jó öreg kocsmárosról és mészárosmesterről Írja ké­sőbb, 1848-ban halhatatlan fia: “Ki az a vén zászlótartó ottan ... Az én apám az az öreg ember!” Petrovics István 1849. már­[cius 28-án hunyt el tífusz­ban, e ház falai között. Az utcát akkor Zöldkert utcának nevezték. Özvegye, Hruz Ma­ri elköltözött onnan. Magá­val vitte nagy fiának, Petőfi Nándornak bútorait és könyv­­| tárát is, amely szintén itt volt a Zöldkert utcai házban. Petrovics István özvegye az Erdősor utca 11 alá hurcol­­kodott. Révészné asszonyhoz, és majd még ugyanabban az esztendőben meghalt a Budát ! ostromló magyar seregek ;ágyúinak dörgése közben: május 9-én. Egy évben szület­tek ők ketten, Petrovics Ist- J ván és hűséges hitvese — egy évben is haltak meg. Mind­kettőjük születési éve 1791., haláluk esztendeje 1849. Úgy éltek, ahogyan ezt a sírjukon máiglan is látható ábrázolat mutatja; kéz a kézben. Petőfi J Sándor és öccse, Petőfi Ist­ván a Budát ostromló sereg­­jnél voltak, nem foghatták le halott szüleik szemét. Sándor j szivettépő versben búcsúzott élete két forrásától: atyjától — anyjától: “Tudom, hogy ál­dás a sir nyugalma rátok ...” Ebben: a versében, amelyet Pesten irt, 1849. május 19-én, A budapesti matematikai olimpia eredménye Julius 21. kedd, délután 4 óra. Ünnepélyes percek: 14 ország 112 ifjú matematikus olimpikonjának életében, de jelentős a matematikai okta­tás fejlesztésében is. A Bu­dapesti Műszaki Egyetem dísztermében most hirdeti kik a XII. nemzetközi mate­matikai diákolimpiái eredmé­nyiét. A díszteremben feszült csend. Egymás mellett ülnek Ausztria, Bulgária, Csehszlo­vákia,. Franciaország, Hollan­dia, Jugoszlávia, Kelet-Né­­metország Lengyelország, Mongólia, Románia, Svédor­szág, a Szovjetunió és Ma­gyarország versenyzői. Mind­egyik ország csapatában nyolc-nyolc ifjú ember. Csak az angol versenyzők hiányoz­nak, a verseny végeztével az eredményhirdetést sajnos, már nem tudták megvárni. Összesen 7 első dij van, 11 második és 40 harmadik dij, 7 különdij pedig egy-egy fel­adat különösen kiváló, nagy tehetségre valló megoldásá­ért. Első dijat nyert Rúzsa Im­re, a budapesti Fazekas Mi­hály Gyakorló Gimnázium növendéke, két különdij kísé­retében, osztálytársa, Bajmó­­czy. Ervin ugyancsak első di­jat nyert és egy különdij at kapott, a harmadik első di­jat is magyar fiú viszi el, mégpedig Gönczi István, a miskolci Földes Ferenc Gim­názium most éretségibett nö­vendéke. Első dijat kapott két orosz versenyző: A. V. Klimov és A. B. Hoduljey; egy kelet-német versenyző Wolfgang Burmeister, és egy angol fiú, Bemard Walter Silvermann. A matematikai olimpiai egyéni verseny ugyan, a csa­patok helyezését nem értéke­lik hivatalosan, de ugyanúgy számon tartják a részvevők, amint a sportolimpián a leg­több pontszámot a magyar csapat tagjai nyerték el, ugyanúgy, mint a harmadik, negyedik és a tavalyi, a ti­zenegyedik olimpián. A verseny rendszeréről el­mondották, hogy a különbö­ző országok szakembereiből álló zsűri hat példát tűz ki, amelyeket két egymás után következő napon négy-négy óra alatt oldhatnak meg a versenyzők. S. P. 20-án — “Szüleim halálára” címmel —, azon kesereg, hogy apja koporsóját is akkor lát­ta csak, amikor a józsefvá­rosi temetőben kinyitották a sirvermet, hogy odatemessék az apa mellé az anyát: “Láttam jó atyámat ... vagy csak koporsóját, Annak sem látszott ki csak az egyik széle, Ezt is akkor láttam kinn a temetőben, Mikor jó anyámat tettük le melléje.. Petőfi Sándor a józsefvá­rosi temetőben márvány em­léket emelt szülei haló pora fölé, de a nevüket nem vésette rá. Csak ennyit: “A legszere­­tettebb atya, a legszeretet­­tebb anya...” Mikor megkér­dezték, miért hallgat az em­lékmű a két drága halott ne­véről, Petőfi igy felelt: “Majd ha elvérzünk, s újra nyakunk­ra ülnek, talán kidobnák a sirj ükből őket, mert hogy az én szüleim voltam” ... Az a márvány emlék, a föl­­irással, repedések pókhálójá­val befonva, ma is ott látha­tó a Kerepesi-temetőben. A- mikor Petőfi szüleinek tete­mét exhumálták, hogy egy sírba temessék az egész Pető­­fi-családot — csak éppen Pe­tőfit nem, mert ő tömegsír­ban porladt el! — az uj sírem­lékbe, mint valami rámába, beépítették a régi emlék meg­maradt részét: “A legszere­­tettebb apa, a legszeretettebb anya”. Az apa és az anya mellett porlad Petőfi felesé­ge, Szendrey Julia, aki 1868- ban halt meg, s egyetlen fiuk, Petőfi Zoltán, aki 1870-ben távozott a földi világból, va­lamint a költő öccse, az 1880- ban elhunyt Petőfi István. Vörösmarty Mihály özve­gye, Csajághy Laura 1882- ben halt meg — ugyanebben a házban, ő volt az, akihez “A merengőhöz” cimü halha­tatlan versét irta Vörös­marty: “Hová merült el szép szemed világa, mi az, mit ké­tes távolban keres .. Halálakor irta e sorokat ifj. Ábrányi Kornél: “Csajághy Laura, a nagy költő özvegye, a halotti fátyollal váltotta fel az özvegy fátyolt, s itt hagyta azokat, akik őt annyira sze­rették, követve azt, akit ő annyira szeretett, követve a halálba — a halhatatlant.” Balassa Imre HIRDESSEN LAPUNKBAN Nem jöhet Amerikába CAPE TOWN - A dél-afri­kai négerekről iró Athol Fu­gard drámairó nem utazhat az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen legújabb szín­müvének New Yoi*k-i pró­báin, mert a dél-afrikai ható­ságok elutasították útlevelé­nek kiadását. MEGGYORSULT AZ ARATÁS BUDAPEST — A mezőgaz­dasági üzemekből érkező je­lentések szerint az esőzések után újra megkezdődött az aratás. A brigádok azon igye­keznek, hogy először a már korábban beérett őszi árpát takarítsák be. Ezzel a mun­kával az elmúlt évben julius 10—12-ig már mindenhol el­készültek, az idén a késői ki­tavaszodás és az esős julius eleje miatt azonban eléggé kitolódott. Ezt a növényi kul­túrát 300,000 holdon termesz­tik, tehát csaknem 100,000 holddal kisebb területen, mint 1969-ben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gabo­na összes vetésterülete csök­kent : a gazdaságok ugyan­is százezer holddal több ta­karmánybúzát vetettek őszi árpa helyett. Az Alföldön és a déli me­gyékben az őszi árpa három­negyed részét már learatták. Az ország északi megyéiben a munka felével készültek el. Ezeken a vidékeken ugyanis lényegesen több a mélyebb fekvésű terület, ahol kombáj­nokkal nem lehet aratni, mi­vel a csapadék átáztatta a talajt. A búza betakarításán országszerte nagy erővel dol­goznak. BELYEGSAR0K BUDAPEST — A Szépmü-i vészeti Muzeum képanyagá­ból válogatott alkotásokat ábrázoló gyönyörű bélyegso­rozatot és blokkot jelentetett meg a Magyar Posta 40, 60 filléres, 1, 1,50, 2,50, 4 és 5, illetve 10 forintos címletek­ben. Sorrendben a következő alkotások szerepelnek a bé­lyegeken : Michele Rocca: Sámson és Delila, Giovanni Battista Langetti: József ál­mát magyarázza, Pierre Mig­­nard: Klió, Sebastiano Ricci: Vénusz és szatir, Francesco Furini: Andromeda, Luca Giordano: Vénusz, Adonisz és Ámor Corrado Giaquinto: A festészet allegóriája. A blokkban levő bélyeg At> > raham Janssens: Diana fel-­­fedi Kalisto terhességét cimü alkotása. A bélyegek keret­­rajzait Bokros Ferenc grafi­kusművész készítette. • L. Beethoven születésének 200. évfordulója emlékére a Magyar Posta 1,— forintos címletű bélyeget adott ki az “Évfordulók — események 1970” elnevezésű bélyegsoro­zat keretében. A Bokros Fe­renc grafikusművész rajza alapján készült halvány szür­készöld szinü bélyeg Beetho­ven arcképét ábrázolja, sötét­bordó és narancssárga hát­térrel. SÉTÁNY A HORTOBÁGYON DEBRECEN — A hortobá­gyi hídtól aszfaltos ut vezet az állami gazdaság mátai lo­vaspályájához. Az idegenfor­galmi idényben a gyalogosok közlekedésére is szolgáló út­testen nagy a gépkocsiforga­lom. A Hortobágyi Intéző Bi­zottság javaslatára a két kilo­méteres ut mentén fásitott sétányt alakítanak ki. George Romney volt michigani kormányzó, jelenlegi lakótelep építkezési miniszter Nixon kabinetjében gratulál feleségének, Le­­norenak, aki elnyerte a republikánus szenátori jelölésre szóló elő­választás] szavazatok többségét Michiganban.

Next

/
Thumbnails
Contents