Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-08-13 / 33. szám

American in Spirit Hungarian in Language MERGED WITH beolvadt lap Amerikai aaellemfl Magyar u]iág HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY No, 33. SZÁM VOL. 57. ÉVFOLYAM ARA 20c—SINGLE COPY 20c TRENTON, N. J. 53 Thursday, August 13, 1970 PIKNIKEZŐ MAGYAR ÉLET... % AZ EMBER NEM KERES SZERETŐRE -ÁLLÍTJA EGY HIRES ANTHROPOLÓGUS Dr. Ashley Montagu, a vi­lághírű angol-amerikai an­­thropológus, általános meg­állapítása szerint, jelenleg a világ legkiválóbb tudósa a maga szakterületén. Montagu professzornak 20 könyve és többszáz cikke jelent meg és számos állítása jelentős vi­tát eredményezett. A közelmúltban egy new jerseyi hetilap felkérte Dr. Ashley Montagut egy cikk írására. Montagu professzor a kövtekező megállapításokat teszi a new jerseyi hetilap számára Írott cikkben: — Az Ember — beteg. Az Ember beteg azért, mert már nem képes szeretetre. Az Em­ber az idők folyamán “embe­­rietlenitette” önmagát és ez a folyamat oda vezetett, hogy ma már képtelen másokkal való érzelmi kapcsolatra: Az Ember olyanná vált, akár egy hidegvérű hal. — S ami még ennél is sú­lyosabb: Sokmillió olyan gyermek él jelenleg a vilá­gon, akiknek mindegyike fel­nő majd, felnőtt korában azonban semmiféle kapcsolat­ra nem lesz képes más embe­ri lényekkel, mivel ő maga egy “emberietlenitett” Tár­sadalomban született. — Az Ember hozzávetőle­gesen 2 millió éve él a Föl­dön, városban azonban csu­pán 10,000 esztendeje lakik. S ez az a pont — a városiaso­dás — amikor az Ember elin­dult a helytelen irányban és lassankint “emberietlenitet­­te” önmagát. — A városlakás eredmé­nyezte azt, hogy az emberek, akik azelőtt készen állottak az együttműködésre, elkezd­tek elzárkózni egymástól és minden igyekezetük arra irányult: környezetüket mi­nél nagyobb mértékben ki kell zsákmányolni, mert ez a személyes siker és érvénye­sülés egyedüli lehetősége. — A mi különleges érték­szemléletünkben a siker je­lent mindent. Amerikának sokkal nagyobb lehetősége van arra, hogy ezt az érték­­rendszert szilárddá tegye és elmélyítse, mint a világ mindegyik más országának. — Ugyanekkor azonban, minden más ország, ha alkal­mat talál rá, ez értékrend­szernek ugyanebbe a csapdá­jába esik. — A gazdasági fejlődésük­ben elmaradott országok pol­gárai automobilt, televíziós készülékeket, elektromos hű­tőszekrényt akarnak — mert azt hiszik, mindez boldogab­bá és kényelmesebbé fogja tenni életüket. — Természetes és igaz, hogy mindezek a dolgok fizi­kailag kényelmesebbé teszik életüket. Amennyiben azon­ban ezeknek a dolgoknak az elérését tesszük életcélunk­ká, az ezekért a dolgokért folytatott küzdelemben las­san “emberietlenné” válunk. — “Emberietlenek” let­tünk, mert ma már nem ért­jük meg, hogy egész fejlődé­sünk célja és értelme az, hogy békében éljünk egymás­sal. Minden élőlény közül az Ember az egyetlen olyan faj­ta, amely háborúskodik. A többi állatfajta “vadállat” és ezek a “vadállatok” az őser­dőben élnek. — Ma már, az “őserdő”, természetesen, New York, London, Páris, Berlin és a világ többi nagyvárosa. S az ezekben az “őserdőkben” élő “vadállat”: az Ember. — A világ egyetlen más ál­latfajtája sem olyan rombo­ló és olyan szörnyűséges és olyan kegyetlen, mint amilyen az Ember. — Az Ember életének és létének fő-célja és tartalma, alapjában véve — a szeretet. S amikor “szeretetről” beszé­lek, nem azt a szeretetet ér­tem a kifejezésen, amelyről a folyóiratokban olvashatunk. — Szereteten azt értem, hogy — közünk van. mások­hoz, hogy érdeklődünk má­sok iránt, hogy érdekel má­sok hogyléte, állapota és jó­léte. Más szavakkal: soha­sem követjük el az “árulás” legszörnyübb és legalávalóbb fajtáját: sohasem fordulunk el embertársainktól akkor, amikor szükségük van ránk. — Az Ember földi életének ez a fő-célja, minden egyéb csupán másodlagos jelentősé­gű. — Alapvető jellegzetessé­günk, alapvető természetünk az, hogy szeretni akarunk és készen állunk együttműkö­désre. Minél jobban távolo­dunk el ettől, annál távolabb kerüljünk önmagunktól. — Amennyiben ezt nem is­merjük fel, mi, Emberek, mint fajta, el fogunk tűnni a történelem süllyesztőjében és valószínűleg, számos más, ár­tatlan és jobb sorsra érdemes élőlény-fajtát is magunkkal rántunk majd a pusztulásba. — Amennyiben az “embe­­rietlenedés” folyamata to­vább folytatódik, amennyi­ben gyermekeinket tovább is ebben az “emberietlen” rend­szerben és légkörben nevel­jük fel, az Ember rövidesen teljesen el fogja pusztítani önmagát. — Ez pedig kár lenne, mert az Ember alapjában véve nem “emberietlen”, hanem szeretni tudó és együttmű­ködésre kész lény. MUNKAALKALOM NŐKNEK JÓL ELTÖLTÖTT ÓRÁK . . . Ezen a nyáron szabad óráit dol­lárok megkeresésére használhat­ja fel, felkeresve a helybeli ve­­vökeíaz AVON csodálatos koz­metikai- és pirere-cikkeinek és ajándéktárgyainak nagy válasz­tékával. Telefonáljon azonnal a továbbiakért: New Brunswickon £45-0990, Perth Amboy környé­kén Hl 2-2462, Allenlown-Beth­­lehem Pa. környékén 432-0916 szám hívásával. EG YNAGY hálószoba idősebb dolgozó férfinek kiadó New Brunswickon. Telefon: 846-2891. Amerikai magyarságunk “piknikekben” éli a maga sajátos társadalmi életét; szabadtéri nyári mulatságok halmozódnak fel a hétvége­ken, mennek a jó magyarok meríteni egy kortyot itt is, ott is a konstruktiv, az épi­­tő és gyarapító, a magyar jö­vendőt szem előtt tartó erő­forrás drága nedűjéből s köz­ben ráült a semmittevés és közöny rettentő sötét fellege az egész amerikai magyarság­ra .. . Igen, a közöny és semmit­tevés jellemzi ezekben a me­leg nyári napokban amerikai magyar életünket; habár ten­nivaló, sürgős tennivaló len­ne bőven, még a legnagyobb melegben is! Például a nem­rég oly sóikat emlegetett fél­évszázados Trianon. Vagy várhatunk ezzel még egy fél évszázadig? Ma, amikor a legvadabb és legprimitivebb ázsiai és afrikai népek önren­delkezési jogot követelnek és maguk határozzák el, hogy idegen uralom alatt akarnak­­e tovább is élni, vagy saját önálló országuk legyen . . . az Erdélyben, Felvidéken és Délvidéken ezer éven át ma­gyar hazában élő magyarok­nak ne lenne joga a világfó­rum elé vinni ügyét és kérni azt, hogy maga rendelkez­hessék a maga dolga, a ma­ga földje, a maga hazája fe­lett? . . . Várjunk még ez­zel egy fél évszázadot? És piknikezzünk és iddogáljuhk és mulassunk gondfeledten, semmivel és senkivel nem tö­rődve, magyarok? San Franciscóban nemré­giben a Nixon-kormány egyik külügyminisztériumi embere olyan nyilatkozatot adott egy magyar újság képviselő­jének, hogy az Egyesült Ál­lamok manapság nem nagyon törődhet azzal, hogy mi megy végbe Európában . . . Európa ma nem fő-ügye Amerikának, stb. S a magyarok, akik a legutóbbi elnökválasztás so­rán oly sokat tettek éppen a ma élen álló kormány érde­kében, Nixon megválasztása és a Nixon adminisztráció “uralomra jutása” érdekében, egyszerűen csak agyonhall­gatják ezt a kérdést? Azért, mert nyár van, meleg van, piknikezések ideje van? S mert kellemesebb a magyar zenét hallgatni kint a szabad­ban, vagy éppen air conditio­ned szobában, mint nekife­küdni egy valamilyen memo­randum szerkesztésének és országos magyar megmozdu­lás szervezésének . . . vagy! mint hallgatni ilyen “bosz­­szantó beszédeket”? . . . Oly rövid az életünk . . . s oly kevés az időnk a cse­lekvésre egy egész, földi élet alatt is . . . Hát még egy for­ró nyári szezon alatt? . . . S mégis: cselekedni kellene, tenni valamit, hathatósát, maradandót, olyat, aminek] hatása van a jövendőre . . . Azoknak a magyaroknak a jövendőjére, akik utánunk következnek . . . Jó és szép dolog a pikni­­kezés, (még akkor is, ha egy­mást érik a piknikek, azaz: ugyanarra a napra kettő is van belőle itt, meg ott, a kö­zelben) de még szebb dolog lenne, ha azok, akik arra il­letékeseknek mondják magu­kat, olyankor, amikor ez “jól fekszik” és “kapóra jön”, a cselekvés síkjára lépnek! ___________» i Beteg francia gyermekek Amerikáién. PÁRIS — A Joseph Ken­nedy Alapítvány, saját költ­ségén, 10 szellemileg vissza­maradott francia gyereket Chicagóba küldött, hogy ott résztvegyenek a Szellemileg Visszamaradott Gyerekek Nemzetközi Versenyén. A francia gyerekek amerikai látogatásának ügyét Mrs. Eu­nice Kennedy Shriver, Sar­gent Shriver, Amerika volt franciaországi nagykövetének] a felesége intézte el. ^

Next

/
Thumbnails
Contents