Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-07-30 / 31. szám

12. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, July 30, 1970 DZSUNGEL-GYERMEKEK: FARKAS NEVELTE FEL Gyermekek kedvenc olvas­mánya A dzsungel könyve. Előszavában ez áll: “Csak a mesékben nevelhetnek fői em­bert a farkasok . . Maugli csupán Kipling meséjében élt, Romulus és Remus meg csak a mitológiában. Sok nép le­gendáiban szerepelnek va­donban, farkasok és más ál­latok védelmében felnőtt gyermekek. De valóban csak a képzelet világában fordul­hat elő ilyesmi? Az Encyclo­paedia Britannica 1968. évi kiadásának “farkas-gyerme­kek” címszava mellett az áll, hogy a témára vonatkozó tárgyi adatok nyomán szét­­foszlanak a mítoszok. Konrad Gesner svájci ter­mészettudós említi 1551-ben megjelent könyvében — és beszámolóját rajzok is illuszt­rálják —, hogy Salzburg köze­lében “négylábú gyermek” látható, aki “az őserdőből jött’.’. Philippe Camerarius 1602-ben két hasonló esetről irt. A franciaországi mozik­ban most játsszák Francois Truffaut filmjét, amely az 1799-ben a Francia Közép­­hegységben talált, tizenegy éves kisfiúról szól. A kisfiút Gaspard Itard fiatal orvos vette magához. Itard életét a süketnéma gyerekek tanul­mányozásának és gyógyításá­nak szentelte. Könyvet is irt erről a. fiúról, Victor de FAveyron emlékére címmel. Az utolsó másfél évszázad alatt is sok irás látott nap­világot magukra hagyott és az őserdőbe szakadt gyerme­kekről. (Lucien Maison pszi­chológus professzor 1963-ig 52 ilyen eset adatait gyűj­tötte össze.) Érdekes: mind­össze egyetlen olyan feljegy­zés maradt fenn — Dél-Afri­­kából való —y amely majom nevelte gyermeket említ, a legtöbb dzsungel-gyermeket állítólag farkas, az ember en­gesztelhetetlen ellensége vet­te gondjaiba. így az sincs kizárva, hogy a Romulus— ; Remus legenda sem csupán a képzelet szüleménye. A kutatók természetesen fenntartással fogadják az el­lenőrizhetetlen adatokat, de következtetéseik így is érde­kesek. Abban például meg­egyeznek, hogy az őserdő gyermeke rendszerint négy­lábú lény, s a négy lábon já­­irás folytán végtagjai defor­­j máltak. Körme és foga szo­­í katlanul hosszúra nő, viszont nincs az átlagosnál dusabb szőrzet a testén. A “farkas­kölyök” nem mosolyog, nem nevet. Csak fintorokat vág, arca türelmetlenséget vagy haragot tükröz. Teste gyak­ran rángatózik, mozgása ha­­. sonló az állatokéhoz. Gyor­san fut, s inkább ugrik, mint lép. Karmol, harap. Beszélni nem tud, csak ar­­tikulálatlan hangokat ad, hal­lása és szaglása azonban rendkívül fejlett. Őrzőjét, or­­' vosát szagáról; nagy távol­­! ságból felismeri. Viszont nagy hőmérsékleti különbsé­­geket sem érzékel. (Egyikük ! például kézbe vette a- para­­, zsat.) A “farkas-kölykök” több­sége fiatalon pusztul el. Mi­ért? Sérülten születtek? S egyálalán, hogyan kerültek 1 az őserdőbe? Szüleik tették-e ki őket, mert eleve nem vol­tak, életképesek. Vagy éppen fordítva, a körülmények tet­ték őket az állatokhoz hason­lókká és emberi életre kép- 1 telenekké ? A kérdőjelek egy újabb keletű eset kapcsán egyszer­ié megsokasodtak. 1954-ben Nem vette eszre Alice McGarry, ennek az autónak a hajtója, hogy egy kettős országúton a középső ut végétért mielőtt az ut egy hidra vezetett. így tovább folytatta az útját és “átrepült” az egyik ól­jairól a 60 láb távolságra levő másik oldalra. Kisebb sérüléseket szenvedett. A szenátus egyik bizottsága, előtt Washingtonban sürgeti David Kennedy pénzügyminiszter (balra) és Hamer Budge, a Security and Exchange Commission elnöke,hogy hozzon a kongresszus olyan törvényt, amely a kormány általi biztosítás révén megvédi a rész­vénybefektetést tevő egyéneket a vesztesség ellen, ha a tőzsde­bizományosuk anyagilag tönkremegy. egy indiai város pályaudva­rán batyuba csomagolt gye­reket találtak. Nem derült ki, honnan és hogyan került oda. Ramu-t — igy nevezték el — vizsgálatoknak vetették alá, s megállapitoták, hogy mind­azon ismertető jel fellelhető rajta, ami a vadon nevelke­­j dett gyermekekre jellemző, i Sovány végtagjai elferdültek, I különös rokonszenvet nyilvá­nított a kutyák iránt, de el­mondani persze ő sem tudott semmit. 1968-ban hált meg, körülbelül huszonnégy éves korában. A boncolás az agyi beszédközpont működésképte­lenségét mutatta ki. Volt olyan orvosi vélemény, hogy Ramu gyermekbénulá s b a n szenvedett, mások szerint al­koholista szülők korcs szár­mazéka volt. Mélyebb neurofiziológiai is­meretek birtokában többet tudnánk az ilyen esetek szer­vi alapjairól. A másik izgalmas kérdés, s ennek megválaszolása az ál­latpszichológiára vár: hogyan lehetséges, hogy az “ellensé­ges” farkas úgy táplál egy ember-gyermeket, mintha a sajátja lenne? Közismert, hogy állattenyésztők, állat­­szeliditők együtt nevelnek “ellenségeket”, például tyú­kot rókával, macskát veréb­bel, majmot gepárddal. Az ilyen együttnevelés, persze, nem ugyanaz, mint amikor farkas gyermeket szoptat. De gondoljunk arra, ha egy anyacsimpánzra rábíznak a­­kármilyen szopós kisállatot, úgy eteti, mintha az övé len­ne. Vagy, hogy a legvadabb kutya is ritkán harapja meg a kisgyereket. Az anyaállatok és a kisgye­rekek közötti vonzódás ma­gyarázatára több feltételezés van, a legújabb elmélet bio­kémiai felismerésen alapul. Eszerint a kisgyermek, az új­szülött állat és az anyaálla­tok szervezetében egyaránt az átlagosnál bőségesebb ká­lium és magnézium mutatr ható ki. Mindenesetre a pszK 'citológusok már kihasználják az ilyen affinitást. Egy uj pszichológiai irányzat szerint a gyermekek lelki sérülései­nek kezelésében, ha csak mód van rá, felhasználják a kutya társaságát. Márpedig a kutya a farkas “háziasított” megszeliditett rokona. Vándor Györgyi M Eiffel vefélytáisat kapott PÁFJS — A párisiak so­káig csak egyetlen tornyot ismerték el magukénak, a Notre Dame székesegyház ikertornyát. A múlt század nagy vívmánya volt, amikor Eiffel mérnök vastornyát — sok csúfolódás után — elis­merte a párisi közönség, sőt többé-kevésbé a város jelké­pévé is fogadta. Most három hónap alatt uj torony nőtt ki a földből, jóformán anélkül, hogy valaki előzetesen tudott volna róla. A tudományegye­tem uj épülete, amely a régi Jussieu (borvásárcsamok) helyén épült. Marc Zaman­­sky, a rektor jóvoltából hiva­tali helyiségül 92 méter ma­gas tornyot kap, amelynek tetején 28x23 méteres heli­kopter leszállóhely lesz. Diága plakát LONDON — Egy londoni árverésen Toulouse-Lautrec egyik 1893-as plakátja kelt el a legjobb áron: 21,000 frankot adtak érte. A plakát annak idején Jane Avril tán­cosnő egyik előadását hir­dette. HIRDESSEN LAPUNKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents