Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-07-30 / 31. szám

Thursday, July 30, 1970 FÜGGETLENSÉG 3. oldal Ä Pálos Atyák, ioyiestowni Kegy hely én (Pennsylvaniában) AUGUSZTUS 2-ÁN, VASÁRNAP lesz az idei ENGESZTELŐ MAGYAR ZARÁNDOKNAP amelyre minden magyart ezúton is szeretettel meghívunk! Ezen a már hagyományos ünnepségen ismét többezer magyar egy szivvel-lélekkel fog imádkozni édes hazánkért és a világ­­békéért ÜNNEPSÉGREND: Reggel 9 órától Gyóntatás, 10 órakor ma­gyar csendes-mise, népénekkel, 11 órakor angolnyelvü szent­mise, 12 órakor ünnepi magyar szentmise, szentbeszéddel. Délután 3:30-kor Püspökfogadás. Az ünnepi szentbeszédet Főt. Mustos István, a devoni Piarista Középiskola igazgatója mondja. Utána lesz a hagyományos SZENT ISTVÁN KÖR­MENET, majd szentségi áldás. Végül, rövid szabadtéri műsor. Ha Isten Igéjét magyarul akarja hallani, ha gyónni és imádkozni akar édes anyanyelvén, ha találkozni akar magyar barátaival: JÖJJÖN EL A DOYLESTOWNI MAGYAR NAPRA! A kegyhelyen árnyas pihenőhelyek, parkolási lehetőség, hideg­meleg ételek, hűsítő italok. OUR LADY m CZESTOCHOWA SHRINE P.O. Box 15.1, Boylestown, Pa. 18901 (Útirányt e lap más helyén közölt cikkben adjuk). Fényszóró BIRMINGHAM, Anglia — Melinda Hartel, 16 éves isko­láslány, a közelmúltban egy­maga sztrájkba lépett és nem hajlandó az iskolát látogatni. Magyarázat: Melinda nem akar fiukkal egy iskolába járni. A csinos Melinda ma­gyarázata: a 16 éves fiuk csak arra törekszenek, hogy elvonják a lányok figyelmét a tanulástól, elvigyék moziba, ott felizgassák, aztán lefe­küdjenek vele, é3 amikor a lány terhes lesz, tudni sem akarnak felőle. Köszönöm szépen, én nem kérek ilyes­miből. Huszonegy éves ko­rom előtt tudni sem akarok fiukról! NEW YORK — Két férfi a közelmúltban véresre verte a Central Parkban az 52 esz­tendős vak Denis Dosket. A támadók elvitték Doske 43 dollárt tartalmazó pénztárcá­ját, aranygyűrűjét, karórá­ját és vakvezető farkasku­tyáját. * * * CHICAGO — Az Állami Kereskedelmi Kamara kérdő­ivére 2,500 illinoisi üzletem­ber többége azt válaszolta, Amerika legnagyobb problé­mája ma a rend és a törvé­nyesség helyreállítása, a túl­ságosan magas adó a második számú probléma fontosság­ban. * * * BANGKOK, Thailand. — Egy thailandi kadett megbu­kott vizsgáján. A kadett ez­után agyonlőtte az őt elbuk­tató tisztet. Ügyét hadbíró­ság tárgyalta. — A kadétté t halálra Ítélték. * * # LONDON — A közelmúlt­ban egy londoni kórházat An­ne, királyi hercegnőről akar­tak elnevezni, a hercegnő édesanyja, II. Erzsébet ki­rálynő azonban ezt megtiltot­ta, ezzel az indokolással: An­ne még nagyon fiatal ahhoz, hogy ilyen megtiszteltetés érje. (Anne hercegnő 19 esz­tendős. — Szerk.) Munkanélküliség, ipmerfaifi, ki és füst: Ei ma a California! “paradicsom” FABRICS THINGS 547 AMBOY AVENUE WOODBRIDGE, N, J. Telefon: 636-0055 MAGYAR ÜZLET! - MAGYARUL BESZÉLÜNK! AZ EGYEDÜLI MÉTERÁRU ÜZLET WOODBRIDGEBEN Rendkívül kedvezményes áron vásárolhat itt minden­féle selyem, vászion, brokád, karton, “wash and wear” “double knit”, “Jersey” és más anyagokat, úgyszintén min­denféle ruhadisz i téseket, stb. Legújabb diva(tu kabát és kosztüm-anyagok is nagy választékban. NYITVA NAPONTA reggel 10-iől este 6-ig, pénteken este 8-ig. Jól teszi, ha nem keresgél máshol, hanem egyenesen hozzánk jön, mert itt “JÓL JÁR”! Egy san franciscoi ruha­­kereskedő a közelmúltban Ca­lifornia állam számos napi­lapjában egy teljes oldalt megvásárolt azért egy szer­dai napon, hogy elmondja vé­leményét Californiáról. Az egy incs magasságú betűk a következőkben köz­ük a kiábrándult kereskedő véleményét a “californiai pa­radicsomról” : — Californiában egyre sű­rűbb a füst, egyre növekszik a lakosok száma, egyre na­gyobb a forgalom. California államban mindenből több van, mint ami kívánatos. Hirdetésében a kereskedő tiltakozott az ellen, hogy Ca­lifornia állam 2.8 billió dol­lárt áldoz arra, hogy az észa­ki területekről vizet vezessen a száraz déli területekre. (A kereskedő tiltakozása ered­ménytelen volt, a munkála­tok tovább folytatódnak. — Szerk.) — Ez a viz azt fogja majd eredményezni, hogy mind többen fognak majd Califor­­niába költözni és ez az, amit nem akarunk — hangsúlyoz­za hirdetésében a friscoi ke­reskedő. Tény az, hogy ez a keres­kedő csak egyike azoknak a California lakosoknak (szá­­l műk állandóan növekszik), lakik nem akarják, hogy újabb és újabb “jövevények” érkez­zenek Caüforniába. Különösen California állam déli részében súlyos a hely­zet. Los Angeles megye egyik tervező-mérnöke a következő­ket mondotta az újságírók­nak: — Los Angeles megyében válságos a helyzet. A megye mindenfajta növekedése ka­tasztrofálissá fogja tenni a jelenleg is már meglevő, sú­lyos problémákat: a ködöt, a füstöt, a közlekedési nehéz­ségeket és a lakhatási nehéz­ségeket. Dr. Frank Tyson, a Univer­sity of Southern California professzora, a következőkben foglalta össze véleményét a helyzetről az újságírók előtt: — California lakói valami­kor csábították ide a más ál­lambelieket, California állam fejlődése érdekében. Most vi­szont, elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy azt kell lát­nunk: a túlzott fejlődés, a túlzott növekedés — kataszt­rofális lehet. — Valamikor nagyon so­­| kan költöztek Caüforniába— a narancs-illat csábította ide őket. — A narancstermelők azonban kiveszőféíben van­nak — helyűiket a terebélye­sedő nagyvárosok foglalják el, a nagyvárosok minden problémájával és minden hát­rányával. Problémánk lett az iparosodás kövétkeztében a füst és a köd állandó keveré­ke, amely szinte “megüli” a városokat, problémánk lett a közlekedés és problémánk lett, hogy — egyszerűen, túl­ságosan sokan vagyunk. — California fejlődésének meg kell szűnnie. Mi fogja megállítani ezt a rohamos fejlődést? Véleményem sze­rint az a körülmény, hogy elérkezik mad a nap, ami­kor a “jövevények” számára California éppen olyan ellen­szenves lesz, mint az ország többi, ipari területe. — A californiai városokban egyre súlyosabb probléma a kábitószér-élvezé3, — egyre gyakrabbak a földomlások, ninc3 hely arra, hogy hol lakjanak az emberek, Los An­gelesben és San Franciscó­ban a forgalom éppen olyan zsúfolt és tűrhetetlen, mint New York Cityben, a többi californiai város pedig szin­tén rohamosan közeledik eh­hez a ponthoz. — Az iskolák egyre zsúfol­tabbak, ennek következtében az oktatás színvonala állan­dóan hanyatlik. A statisztikai adatok min­denképpen igazolják Tyson professzor véleményét. A “Census Bureau adatai szerint California ma Ameri­ka legnépesebb állama, lako­sainak száma 20,161,000, Los Angeles megye lakosainak a száma 7.2 millió — ez nem, jelent kevesebbet, mint azt, hogy az Egyesült Államok 3,134 megyéje közül Los An­geles megye a legnépesebb. Tény az, hogy a huszadik: század eleje óta California állam lakossága minden húsz esztendőben megkétszerező­dött. A szakemberek szerint, amennyiben ez a folyamat to­vább tart, California állam lakossága a kétezredik évben, legalább 45 millió le3S. Mindezeken felül: A caíi­­forniai városokban egyre több a nyomortanya és szá­muk állandóan növekszik. — California államban két esz­tendő leforgása alatt majd­nem háromszorosára emelke­dett a munkanélküliség és egy kormányzói szakbizott­ság nemrégiben közölte fel­mérései alapján: California állam 1000 iskp­­lakörzete közül csak 79-ben érik el a diákok az átlagos országos tanulmányi ered­ményt. Kérdés: Valóban még min­dig “paradicsom” California? HÁZTARTÁSI IDEÁK Egy régi fülvédőről levett szőr­me könnyen ráillik az ajtóki­lincsre, nem horzsolja a falat és megakadályozza a légköri kisü­lést, ha megfogja. VESZÉLYBEN A SZIESZTA FIRENZE — Törvényja­vaslat fekszik az olasz képvi­selőház előtt. Beterjesztője ; Emilio Pucci, firenzei divat­­j diktátor és képviselő. A ja­vaslat szerint 1970. azeptem- Iber elsejétől vezessék be az I ország egész területén a fo­­: lyamatos munkaidőt. Aki 0- j laszországban járt, tapasztal­hatta, hogy a déli órákban az üzletek, 'hivatalok, áruhá­zak három, sőt négy órára is bezárnak. Az alkalmazottak a déli szünetben hazatérnek, megbédelnek, utána ledőlnek és csak délután térnek vissza munkahelyükre, ahol estig tartózkodnak. Ezt az elavult gyakorlatot akarja megvál­toztatni Pucci. Legfőbb érve: a mai közlekedési viszonyok között az emberek a szieszta legnagyobb részét nem pihe­néssel, hanem utazgatással töltik, s utána kimerültebben térnek vissza munkahelyük­re, mintha el sem mentek vol­na. Az érdekeltek nagy több­sége nem rokonszenvez a ja­vaslattal és nagy mozgósítás­ra készül a szieszta megha­gyásáért. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents