Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-07-23 / 30. szám
Thursday, July 23, 1970 FÜGGETLENSEG 15. oldali 1 A MAGYAR TÖRTÉNELEM NYOMÁBAN . . . ANONYMUS IGAZI NEVE PÓSA PÜSPÖK Csaknem valamennyi Anonymus-kutató a legkézenfekvőbbnek látszó oknyomozási lehetőséget választotta; a kézirat tényei alapján következtetett a szerzőre. Tudományos körökben 220 éve tart a vita arról, hogy volt a “néhai boldog emlékű Béla király.’’ és az Anonymusnak nevezett szerző ? Az évszázados vitában többen “gyanúba’’ keveredtek, de eddig egyetlen jelölt sem volt túlságosan “hosszú életű”. Az Irodalmi Lexikon szerint Anonymus — a legnagyobb valószínűséggel — III. Béla jegyzőjével, Péter mesterrel, a későbbi esztergomi főegyházi préposttal azonosítható. Négy évvel ezelőtt az Irodalomtörténeti Közleményekben jelentek meg ifjú Horvát János és Sólyom Károly nagy feltűnést -keltett tanulmányai, amelyekben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy P. mester győri püspök lehetett, aki II. András kíséretében járt a Szentföldön és ott is halt meg. Két esztendővel később a Magyar Könyvszemle 1968. 1. számának különlenyomataként adta közre dr. Karsai Géza irodalomtörténésznek azt a kutatási beszámolóját, amelynek végeredményeként papírra veti Anonymus IV. Béla király jegyzője volt, Pósa püspökkel azonos. Győrffy György viszont az Irodalomtörténeti Közlemények legújabb számában megjelent tanulmányában igy összegez: “Ha az Anonymus helyismeretéből és a királyi jegyzők sorából levont követketetés helytáll, e azt jelenti, hogy P. mester volt a budai prépost.. .” Csag az utóbbi 10 esztendőben, tehát négyen kerültek “gyanúba”: Péter, esztergomi főegyházi prépost; Péter* győri püspök; Pósa boszniai püspök és végül a 12-ik század fordulóján élt, névtelen burai px’épost. Anonymustól tehát ismét a névtelenekig jutottunk. Valójában azonban “a névtelen” — ismert, elég segítségül- hívni a technikát. Dr. Karsai Géza ezt tette, amikor palimpszesztfelvétel segítségével kivallatta az Anonymus-kódex első levelét, amelyet teljesen kivakartak,, s szabad szemmel ma is üresnek látni. Nehéz munkával sikerült rekonstruálni a Gesta eredeti ajánlásának szövegét, amely a következő : “Pósa, akit püspöknek neveznek, a hittudomány magisztere és az egyházjog doktora, egykor Ugrin kalocsai érsek teljhatalmú megbízottja, a boldog emlékű legdicsőségesebb Béla király belső titkára. Ugrin spalatói érseknek, az Írástudás kedvelőjének, a hittudomány magiszterének üdvözletét és kérése eredményét küldi.” — E'z az ajánlás szinte megdönthetetlen és legkézenfekvőbb bizonyítéka annak, hogy ki volt Anonymus, mikor élt, és kinek ajánlotta munkáját — mondta dr. Karsai Géza irodalomtörténész, amikor felkerestük Pannonhalmán. Az idézet szerint a müvet Pósa püspök irta néhai iskolatársa, Csák Ugrin, a későbbi spalatói érsek kérésére és számára. A körülmények és a személyek változása miatt — idősebb és ifjabb Csák Ugrin érsek, majd IV. Béla halála — sok a változtatás, a törlés az ajánlásban. A korán elhunyt címzett (Ugrin) helyére utódja, Rogerius (1249—1266) spalatói érsek neve és címei kerültek. Az 1270-ben meghalt IV. Béla neve elé betoldották “a néhai boldog emlékű” szavakat. — A palimpszesztfelvételekről készült nagyítások “láthatóvá” tették a kivakart oldal bal szélére rajzolt képeket is — folytatta a kutatási eredmények sorolását dr. Karsai. — Két rétegben is fellelhető a P. Kezdőbetű, domonkos jelképekkel Pósa püspök. Lejjebb az ajánlási kép: egy hajkoronás pap ivrétü könyvet nyújt át a királynak. Egészen a bal alsó sarokban a Ladislaus név első betűibe rajzolva egy ifjú uralkodó jelképe, ez alatt viszont Pósa temetése látható. Jól kivehető a koporsó, rajta a Pousa név, alatta az eps rövidítés. A koporsó előtt püspöksüveges pap végzi a szertartást. Mindebből arra következtettem, Pósa püspök IV. László uralkodása idején, 1272 után hamarosan meghalt. — Mit tudunk Pósáról? — Pósa nemes ember volt, az Aranybulla első kormányában (1222) rövid ideig országbíró. Azonos azzal a Pósával, aki a Győr nembeli Pót — más néven Pata — családból származó nőt vett feleségül, három gyerekük született. (A legrégibb, Győr városát ábrázoló térképen, a Hufnágel-féle metszeten, — amely 1594-ben készült — jól kivehető Révfalu és az attól jobbra levő Potháza házsora.) Ebben az időben nem volt ritkaság az, ha az előkelő származásúak családalapítás után léptek a papi pályára. így tett Pósa is, aki Párisban teológiát hallgatott — ifjabb Csák Ugrinnal együtt —, majd a jogtudomány doktora címet Bolognában szerezte meg. — Pósa domonkosként tért vissza Magyarországra, majd 1238-ban boszniai püspök, Djakovár székhellyel. A Kálmán herceg által adományozott birtokokat — Djakovár körül — IV. Béla erősítette meg. E birtoklevélből kiderül az is, hogy Pósa nemcsak járatos a királyi udvarban, hanem IV. Béla király bizalmas embere, titkos jegyzője. Több bizonyíték is van arra, hogy a Gesta keletkezési ideje a 13-ik század közepére és az azutáni évekre tehető. A szövegkezdő P iniciálé jelképei ugyanis mind Szent Domonkos életére, csodáira és rendjére vonatkoznak. Az iniciálét díszítő tiz domonkos-jelképből a 13-ik századeleji könyv- és oklevél-iniciálékon legfeljebb háromnégy fordul elő. A Gesta Hungarorum tartalmú vonatkozásai is a 13-ik század második felének történelmi ese- ] ményeire utalnak. Pósa (Anonymus) annyira jól ismeri a tatárjárás, általában a mongol hódítás részleteit is, annyira fölényes biztonsággal építi be azt munkájába, hgy müvét feltétlenül a tatárjárás után kellett Írnia. A magyarok őshazáját pl. egészen Távol-Keletre, Góg és Magóg bezárt népeinek nyugati szomszédságába helyezi. De ki tudhatta mindezt Julián előtt? Ugyanis Julián hozott hirt leghamarabb első útjáról viszszatérőben a tatárok mozgolódásáról, hogy elérték már az Etilt (Volga). Világtörténelmi adat, hogy csak Julián utján követően fordul elő a Volga török neve (Etil) a nyugati forrásmunkákban. Batu kán 1237 novemberében kelt át a befagyott Volgán — s ezt az átkelést, valamint a Juliántól származó adatokat tükrözi a Gesta 7. fejezete. Ám Pósa nemcsak azáltal tudott a történelmi sorsfordulókról, hogy IV. Béla belső titkára, bizalmas embere volt és a király révén ismerte a követek jelentéseit. Az eddig megjelent szövegrészek teljes mértékben igazolják a levakart első oldalról rekonstruált ajánlást. Ez is megerősítette dr. Karsai Gézát, hogy helyes utón járt. Csaknem bizonyosra vehetjük, hogy eldöntött egy 220 év óta folyó vitát. Az ismeretlennek, Anonymusnak neve van: Pósa püspök! Szabó Zsigmond ÉVFORDULÓK ! (JULIUS 27-TŐL AUGUSZT 1-IG) 27- én született báró Eötvös Lóránd nagy magyar fizikus, a torziós inga megalkotója, Giosue Carducci Nobel-dijas olasz költő, Csorba Géza Kossuth-dijas szobrászművész és Dohnányi Ernő zongoraművész; — nyitotta meg Brunszvik Teréz az első kisdedóvodát Budapesten. 28- án halt meg Orczy Lőrinc költő, Jankó János népraj kutató, Johann S. Bach német zeneköltő és Antonio Vivaldi velencei hegedűművész. 29- én született Nagyváradon Bakonyi Károly iró, a “János vitéz” szövegírója és Bartalis János kolozsvári költő; halt meg Tolnai Vilmos irodalomtörténész; Vincent Van Gogh holland festő és R. Schumann német zeneszerző. 3-án született JeLky András kalandos életű világjáró, Paál László festőművész és G Vasari firenzei festő és építész; halt meg Tompa Mihály költő, Egressy Gábor színész és Bertalan^ Lajos mérnök, a Tisza-szabályozás befejezője, 31-én Xántus János, az amerikai kormány megbízásából felméri az ismeretlen nyugati területeket s mérés közben felfedezi az Arkansas folyó eredetét; halt meg Petőfi Sándor költő és- Liszt Ferenc zeneszerző. DOBÓ LÁSZLÓ: NYÍLT PARANCS j Áradnak mély vizek, örvény örvényt kavar, i. Küszöbre ér az ár, Már ajtót is takar ... Az asztal és a szék 1 Forogni, dűlni kezd, A kút szennyes vize ] Ládát, ruhát kikezd. j A régi képeket Iszap takarja el, Naptárat, Bibliát Szennyével elkever ... Riadt családokkal Elindul sok vonat, Izzad, zsákol, vigyáz, I Ki gáton ottmarad ... ... Ki asztalodnál ülsz, ! Hol párolgó leves Terjeszti illatát; Ha Bibliád poros, — Régen nyitottad fel — A nyílt parancsot halld: Most adni, tenni kell! Két köntösödnél több: Sok szekrényed teli, Vigyázz! A moly befér, | Ki fogja kezdeni! Ha úgy ülsz pénzeden, Hogy csak zsugorgatod, De adni félsz: Vigyázz! Mert rajt’ a rozsda fog! Ha nem nyílik szived, Nem tettre kész kezed: A rozsda és a moly ítél majd ellened! Ne ülj hát tétlenül. Tunyán tévéd előtt, 1 Adj abból, amid van, S adj lelket és erőt! ]
