Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-07-16 / 29. szám

Thursday, July 16, 1970 FÜGGETLENSÉG 15. oldal ÁRVÍZI JEGYZETEK A SZABOLCSIAK KÖZÖTT... Szabolcsban pusztítva és tehetetlenül már le­vonult az árviz, amelynek napról-napra lestük hireit. Mire ezek a sorok megjelennek, az. a tö­mérdek gyötrelem, meg az a makacs helytállás, ami az ár útját kisérte, már aligha lesz valaki­nek is újság. De mit ott, a Tisza—Szamos szögé­ben tapasztaltam, meggyőzött arról, hogy az ese­mények lelke nem újdonságukban van. A tragé­diák — amelyek ma itt, holnap tán ott, de szün­telenül történnek — nagyon hasonlítanak egy­máshoz. Viszont az ember, akivel történnek, az mindig megismételhetetlen. A géci menekültek ott ülnek a mátészalkai is­kola kerítésén. Vissza akarnak menni a faluba. Az otthonuk maradékát kéresni az elhullót mala­cok, bárányok tetemeit sodró iszapban. Nem .győ­zik kivárni, amíg beoltják őket: sokan vissza­­szöikdösnek oltás nélkül. — Hozhatnák már azt a szérumot, a keservit! — Fiatal, sovány orvos mondja. Hadarva beszél, és sokat. Ha elhallgatna, rögtön elaludna a kime­rültségtől. — Ami itt folyik — mondja —, úgyis leírhatatlan. Volt egy asszony: a háza tetején kezdett el szülni, onnan szedték helikopterre a katonák. Az elfogyott gyógyszerem nyolcvan százaléka nyugtató. Aztán rohanok a patikába, ' irom a receptet, mondom, ez még ez kell, de rög­­■ tön ám----- Erre a patikus elémböki az ujját: in­nen még egy pecsét hiányzik . . . Hát én úgy el­küldtem a fészkes fenébe . . . Uram bocsá’! Hur­rá, megjött a szérum! A MAGYAR TÖRTÉNELEMBŐL A NAGY FEJEDELEM BETHLEN GÁBOR? Birtoktalan köznemesi családból származott. 1580-ban Marosillyén született. Tizennégy éves korában az erdélyi fejedelem apródja. 160Í-ben a Habsburg-párti Basta tábornok rémuralma ide­jén török földre menekült. Itt az emigránsok a fiatalembert fejedelemmé akarták választani, ő azonban nem fogadta el a tisztséget. Erdélybe visszatérve Báthory Gábor fejedelemségét készí­tette elő. Csak amikor Báthory a Habsburgok­hoz közeledett — 1613-ban — vállalta el a feje­delmi címet. A HARMINC ÉVES HÁBORÚ? Bethlen törekvése: Erdélyből és a királyi Ma­gyarországból központosított, nemzeti királysá­got akart szervezni. Ezért elfoglalta a Habsbur­gok által uralt Magyarország nagy részét. Po­litikai koncepcióit támogatta a harmincéves há­ború: az 1618-tól 1648-ig tartó európai fegyve­res konfliktus az osztrák—spanyol Habsburgok és a nyugati, majd északi protestáns hatalmak között. Bethlen Gábor 1619-ben bekapcsolódott a háborúba. Seregei Köpcsénynél szétverték az osztrák császári hadakat és már Bécs kapuit ost­romolták. A cseh szövetségesek fehérhegyi vere­sége azonban a magyarokat is visszavonulásra kényszeritette. SZEGÉNYLEGÉNYEK? Második hadjárata is sikertelen a független Magyarországért: Az 1624-es bécsi béke értelmé­ben az Erdélyen kívüli területek jelentős részét vissza kellett adni a Habsburgoknak. Bár később az angol — holland — dán szövetség részeseként kiszorította Wallenstein seregét Magyarország­ról, mégis az 1626-ban kötött pozsonyi békéje po­litikai okokból kompromisszum. Bethlen Gábor korának egyik legkitűnőbb stratégája. Feudális ur volt, a jobbágyok mégis közelebb érezték ma­gukhoz háborúit, mint a Habsburgok hadjáratait. Csapataiban harcoltak a földesúri függésből ki­szakadt “szegénylegények”: Bocskai István haj­dúi. Az utcákon még mindig frontvonal. Fönt heli­kopterek, lent gépkocsik. Embereket, élelmiszert hoznak. E‘gy kétéltüben katonák fekszenek. Va­laki utánuk szól: “az Isten áldja meg magukat!” Nem hallják, holtfáradtak. Merev álomba ájulva alszanak. Ami itt menthető volt, azt elsősorban a kato­nák fegyelme mentette meg. Keserves, drámai hadművelet volt, áldozatos, gyötrelmes visszavo­nulás. Viselni kellett asszonyok görcsös zokogá­sát, kétségbeesett, féktelen ellenállását azoknak, akik nem akartak elmenni, otthagyva mindent. Úgy kellett kitépni őket pusztuló múltjukból, hogy életük legyen majd újra. Gyerekeket kellett puha ölbe venni, és motollagyorsasággal homok­zsákokat tömni. Vásárnamény. Kiszáradt szemek, nyütt arcok. Csengersimaiak. Uj házuk volt — tavaly lett kész — s most elvitte az ár. Két házuk volt, az újat, az épülőt elsodorta a viz, a régi, a lebontásra vá­ró a dombon állt és megmaradt. Nagy berregés­sel sáros, zörgő motor jön. Húsz év körüli fiú pat­tan le róla szőrösen, csatakosan. Tizen is ugra­nak hozzá: Hol van az Anti ? Ferit láttad-e ? Él-e ? Megesküszöl rá, hogy él? A fiú apró, aszott bá­csihoz megy oda és megöleli. M. János három napja nem tudott a fiáról semmit. Most is csak megnyugtatására jött meg, aztán visszaült a mo­torra és ment újra menteni, amit lehet. A bácsi maga elé néz: — Hát ezért gürcöltem, építettem egész életemben? Amit gyűjtöttem, minden oda­lett. Egy másik is megszólal: — Inkább ott vesz­tem volna én is. Semmim sem maradt. Bertalan János A csavargó egyszer... A Nobel-dijas Hermann Hesse “A csavargó tör­ténete” című megindító elbeszélésében olvassuk: “A csavargó egyszer szemrehányást tett a Jóis­tennek, amiért élete úgy félresikerült, és a kö­vetkező választ kapta: “Látod — mondta az Is­ten — nekem úgy van szükségem rád, amilyen vagy. A hazátlanság és vándorlás tövisét kellett beléd oltanom, és elrontanád a terveimet. Az én nevemben kóborolsz, hogy a megtelepedett em­berekben újra meg újra némi honvágyat ébressz a szabadság iránt. Az én nevemben követtél el ostobaságokat, és tűrted, hogy kigunyoljanak. Hát engem gúnyoltak ki benned, de engem is sze­rettek. Mert gyermekem, testvérem vagy, belő­lem egy darab, s nem ízleltél meg semmit, amit én veled át ne éltem volna.” ÉVFORDULÓK (JULIUS 20-TÓL 27-IG) 20-án halt meg Medgyessy Ferenc Kossuth-di­­jas szobrászművész, Jancsó Miklós belgyógyász egyetemi tanár, Paul Yalery francia költő, Ha­­raszty Ágoston, hires szőlész, aki a californiai Tokay-t kitenyésztette. Wisconsinban várost alapított, melyet előbb Haraszthy-nak, majd később Sank Citynek neveztek el. 22- én Hunyadi János Nándorfehérvárnál döntő győzelmet arat II. Mohamed fölött. 23- án Richard Wagner első budapesti szereplé­se (1863), született Mosócon Kollár János bu­dapesti evangélikus lelkész, majd bécsi proíesz­­szor, a pánszlávizmus irodalmi megteremtője; halt meg Domenico Scarlatti olasz zeneszerző, Fényes Elek statisztikus és földrajztudós; Wil­liam Ramsay Nobel-dijas angol vegyész. 24- én van Szent Kinga, IV. Béla király leánya, Boleszláv lengyel király feleségének nevenapja. Halt meg E. T. A. Hoffmann német zeneszerző. 25- én született Kisbéren Hanák János természet­­tudós (1812) ; halt meg Dugonics András iró, matika-tanár és Báthori István költő. 26- án halt meg Pestén Fáy András iró, nemzet­gazdász (1864). -A MANNA TITKA ! Sok ezer évvel ezelőtt egy tavaszon kezdődött meg az ótestamentum szerint az izraeliták negy­venéves vándorlása a sinai sivatagban. A ván­dorlás során mind szűkösebbé vált az élelmezés és főleg azt panaszolta a nép, hogy nincs kenye­rük. Az ótestamentum szerint az Ur meghallgat­ta a zúgolódást és Mózesnek megigérte, hogy a nép ezentúl minden reggel kap kenyeret. Mózes II. könyvében a XVI. fejezetnek 14. szakasza ezt mondja: “És mikor a harmatszállás megszűnt volna, ime, vala a pusztának színén apró gömbe­­lyeg... Melyet mikor láttak volna Izrael fiai, mondának egymásnak: “Mán ez ?” mert nem tud­ták vala, mi volna. Monda ezért Mózes: “Ez a ke­nyér.” — Szent János evangéliumának VI. feje­zetében is szerepel a manna. A 31. szakaszban irja János apostol, hogy “a mi Atyáink ettek Mannát a pusztában.” A jeruzsálemi Történeti Egyetem múlt nyáron expedíciót küldött ki a Sinai sivatagba Avinoam# Danin fiatal botanikus professzor vezetése alatt a manna titkának megfejtésére. Az expedíció ku­tatásainak eredményét most tették közzé. A ku­tatók a sivatagban tizenöt különféle mannát ta­láltak. Megállapították, hogy a mannát a bedui­nok ismerik és legkedveltebb reggeli csemegéjük. Azért reggeli csemege, mert korán kell leszed­niük a tüskés bokrokról, amelyeken megterem, hogy a meleg napsütésben el ne olvadjon. Az expedíció vizsgálatainak eredménye szerint a manna a pajzstetü váladéka. A pajzstetü a ta­­mariszkusbokrokon él, annak ágaiból cukortartal­mú anyagot szív ki, és ezt olyan váladékká vál­toztatja, amely a napon gyorsan kiszárad, később pedig ragadós, mézszerü anyaggá olvad. Regge­lenként azonban a bokrok ágain százával ülnek a kis édes vattalabdák. Jó termés éveiben a bedui­nok a korai órákban fejenként másfél kilót szed­nek le és a zsákmányt hűvös helyen őrzik egész; nap. aí Gondolatok Mielőtt valakit elitélsz, vizsgált meg, nem ta­lálsz-e mentséget a számára? Lichtenberg * * * Senki sem tudja elhinni, milyen ereje van az imádkozásnak és hogy mi mindent el lehet érni. Csak azok tudják, akik megtapasztalták. Luther Márton * * * Emberek és dolgok értékét csak akkor lehet felbecsülni, ha már megöregedtek. M. Eschenbach * * * A jóllakott és az éhes ember nem igen értük meg egymást. Macaiiiláy * * * Aki jellemileg törékeny, az ne kívánkozzék; ma­gas polcra. * * * \ Ahhoz, hogy rólad rosszat mondj anaky'1 felébb sok jót kell cselekedned. * * * Az ordítozó igazgató ajtaja fülekkel van ki­­párnázva. * * * Ügyefogyott hivatalnok egyszerűen nem'léte­zik ... * * * Van főnök, aki mint a bronzszobor. . . Magas­ban áll, és belül üres.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents