Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-06-11 / 24. szám
10« oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, June 11, 1970 FIENDS! ELTÁNCOLT... Irta: IVÁNI ZOLTÁN Akiről most irok, azt az erdélyi helyek, s köztük, a város ohol született — tették olyanná, hogy emlékezni kelljen róla. Életének a környezettel való azonosulása és ezen túl, mélységes szeretete miatt. Most, amikor itt New-Yorktan az Amsterdam ave. egyik halottasházából búcsúzik, az élőktől. Szárnyaszegetten állok az utcaszélen. Valamiféle virággal a kezemben. Ugyangy, mint pár évvel ezelőtt, amikor kórházi ágyán meglátogattam a beteget. S bár évei a legkésőbb-őszbe vezettek, amint ott feküdt, ezüstfehér hajával, de szemei, arca, s a tekintetet kisérő testmozdulatai sejtették volt szépségét, már akkor arra gondoltam: e fehér szegfűcsokrot nyugodtan kicserélhettem volna pirosra, akár rózsaszínre is. Mert az, akinek hoztam, ma is a fiatalságot hirdeti. E külsőségeken túl aztán kiderült a többi is. Az igazi értéke egy asszonynak. Aki önzőén nem merül el maga szépségében. Hanem ellenkezőleg: egész életében másokra gondol. A kórterembe belépő ápolónő, s körülötte tett fordulása, már jelezte is, hogy tiszteletbeli jelvény es ápolónő az aki itt fekszik. Mert amig bírta magát, éjt-nappallá téve más betegeken segített. S most, amikor már hoszszabb ideje fekszik itt, parancsolóan előírta, hogy testi maradványait, ha majd meghal, áldozzák fel a tudomány a kísérletezés “oltárán”. Idekinti erdélyi olvasóim táborából, az az egy-két választékosán gondolkozó aszszony, aki most körülvesz, mindezt megerősiti. És súgja fülembe: “Imádta az életet, az embereket, s amennyire lehetett, segített mindenkin”. Hallgatom a szavakat, nézem a végtisztességet végző embereket. S hirtelen, mintegy minden formaságnak búcsút intve, elemi erővel ragad meg az indulat, hogy négyszemközti beszélgetésre hívjam meg őt. ót, a most elholtat, aki otthoni hazánkból kiindulva, Afrikán, Európán át, végül Amerikán kerül. — Ki voltál tulajdonképpen ? Hegyek lánya, család szemefénye, táncosnő, társadalmi asszony, a mindenkori jótékonykodás szándékával? És a hang felel, a koporsóból. Nekem, az Amsterdamé ave. napsugáras tavaszában állóhoz. — Édesapáméknak kalapüzlete volt Marosvásárhelyen. Odajártak a Telekiek, a Bánffyak, vásárolni. Legszebb éveiben arra gondoltam, nem leszek masamód. Már csak azért se, mert védtem akkor azt a kis helyet, ami országunkat jelentette. S ivárii Zoltán mert elveszett, az első világháborús vérzivatarban, gondoltam, elmegyek szinésznőnek. Mert táncolni nagyon szerettem. Rövid kitérővel Afrikában kötöttem ki. Egy dúsgazdag pamutültetvényes és bankár — különben francia márki — vett feleségül. Minden jót és és szépet elém hozva, amit csak lehetett. S csendes óráinkban beszéltem neki arról, hogy az én hazámban az együtt élő népek véges fenekedései miatt jöttem el hazulról. És aztán? . — Aztán, aztná? . . . 1944- ben el kellett hagyjuk a többi külföldivel, Afrikát. Párisba mentünk. És abban az időben amikor az “ég már Páris” kérdése járta, a kefebajuszu ajkáról, kivégezték, őt, a mély katolikus francia márkit, a férjemet. — Tovább! kiáltok magam elé az Asterdame avenuen. A halottasház előtt. — Fiacskám csendesedjél — hallom szavait akkori beteglátogatásomnál. — 1948-ban jöttem ki Amerikába. Rokonaim meghívására. Újra férjhezmentem egy jónevü mérnökhöz. De egyéni TERJESSZE LAPUNKAT! ÉVFORDULÓ: | PÁRIS SZENÁTORA életem soha nem elégített ki. Ahogy akkor Erdélyben elmentem színésznőnek és táncolni, most is csak az vezetett; mit tehetek a közért?... S bizony, bőséges alkalom nyílt rá, később. Most én, az őt bucsuzásban hallónak szavait veszem át. — Megtelepszik szerény kis newarki otthonában. De hincs nyugta. Elérkezik az 1956-os ősz, És ő már rohan. Most nem táncolni, szerepelni, szépségét mutogatni. Hanem egyenesen a Camp Khmerben, segíteni a menekülteken. Szenátorokat, képviselőket mozgat meg. S ma, Jerseyben, több száz család köszönheti neki életindulását. Igen, ez volt Mendel Manyi, Marosvásárhelyről fut át rajtam az érzés. Akit még a newarki polgármester is “First Lady” tisztelettel és jelvénnyel illetett. ő, aki a szépségén túl, emberszeretetre is merte áldozni életét. ő, akit Erdélyen túl idegenben, legszívesebben franciául beszélve, “Frencsi” néven tisztelték mindazok, kik Amerikában megismerhették. Nyolcvanöt e s z t e n de je: 1885 május 22-én halt meg Párisban Victor Hugo költő, regény- és drámairó. * . * * — Besanconban 1802 február 26-án született. Kezdetben királypárti, később a romantikus liberalizmus hive, majd a klasszicizmus s a konzervatív szemlélet ellen lázadó irodalom vezéralakja. 1830 február 25-én párisi Theatre Francais-ban bemutatott drámája, a Hernani mintegy nyitánya az 1830 júliusi forradalomnak. A Hernanit ellenfelei, az “akadémikusok” be akarták tiltani. A premiert Hugo ifjú hívei védték meg. 1838-ban irta a nálunk Királyasszony lovagja címen ismert — Ruy Blas-t. * * * Hugo ismert regénye a Nyomorultak. Ezért is támadtak a kormány emberei, a katolikusok, a legitimisták, a papság és a bírói kar. Pártfogolták viszont az ellenzéki újságok munkatársai, s néhány iró, költő, Baudelaire is. Egyébként Hugo első nagy regénye az 1831-ben publikált A párisi Notre-Dame. Népszerű Magyarországon is A nevető ember. Költőként ugyancsak jelentős. Örök értékű Contemplations (Szemlélődések) kötele, az apokaliptikus lira könyve. Érdekes munkája. A nagyapaság mü vészete, a jóság, az elnézés és a béke breviáriuma. — Életpályája ugyancsal regényes: az 1848-as forrada lom részvevője. Egy ideig a: államelnök Bonapartét támo gáttá, az 1851 decemberi ál lamcsiny után viszont emi grált, s pamfletekkel támad ta a népet becsapó “kis Napó leont”. Jersey, illetőleg Guer nesey szigeteken élt. II. Na póleon bukása után tért visz sza Franciaországba. 1876 ban Páris szenátorává jelöl ték. E tisztségben amneszti át követelt az elitéit com munardoknak. Meghirdett az Európai Egyesült Államod gondolatát, 1882-ben meghal Juliette Drouat szinészm csaknem fél évszázadig a kor társai által “Óceán-ember’ nek tisztelt Victor Hugo szí reime. A költő élete utols percéig dolgozott. Szakeiínberek felhívják a figyelmei: A hűsítő italok — ártalmasak LOS ANGELES — Dr. James Gardiner, orvoskutató, mondotta nemrégiben az újságíróknak egy sajtóértekezleten a következőket: — Szerte az egész világon, a szülők legnagyobb része semmiesetre se engedné meg, hogy gyermeke -kávét, vagy teát igyék, ugyanekkor azonban a szülők megengedik, hogy gyermekeik nagymértékben fogyasszák az alkoholmentes hűsítő italokat, az úgynevezett cola-készitményeket. — A szülők azonban nem tudják: egy nagy palack colahüsitő italban legalább annyi caffeine van, mint egy csésze rendkívül erős feketekávéban. A coffeine eredetileg, természetes formájában megtalálható a cola-mogyoróban, amelyből a cola-szirup készül. — Ezenfelül azonban a cola-készitmények gyártói még mesterségesen is adnak coffeinet a Colához, azért, hogy azt izesebbé tegyék. — A gyerekek számára a cola-készitmények éppen anynyira ártalmasak, mintha erős kávét innának. NEW YORK — Dr. Murray E. Jarvick, az Albert Einstein kollégium gyógyszerészeti fakultásának a professzora a következőket mondotta az uj ságiráknak: — A szülők nem tudják, hogy gyermekeik a cola-készitmények fogyasztásával sokkal több coffeinet vesznek magukhoz, mintha erős feketekávét innának. A coffeine izgató hatással van a központi idegrendszerre és a gyerekek számára különlegesen ártalmas. Javaslom: a szülők tiltsák meg gyermekeiknek a cola-készitmények fogyasztását. Orvosi rejtély: vizallergia KAIRÓ — Az egyiptomi Sarkia kormányzóságból Kairóba szállították egy ötéves kisfiút, hogy a legjobb gyermekgyógyászok gond j a i r a bízzák — jelenti a Mena hírügynökség. A gyermek ugyanis igen különös és legalább ilyen veszélyes betegségben szenved: allergiás a vízre. A legtöbb tápláléktól születése óta felmegy a láza, émelygés, hányinger kínozza, kiütések lepik el és orrvérzést kap. A kisfiú, Abbasz Musztafa Helmi, csak kétfajta, szénsavval dúsított ásványvizet, valamint makarónit és bizonyos husfajtákat tud fogyasztani. Megmen t é s é r e Egyiptom három leghíresebb gyermekorvosát hívták össze konzíliumra. TAKÁCS MIHÁLY: A MAP ALATT És átmegyek a Nap alatt testemben éjszaka marad álomtalan kin-képtelen csak formaváltó őselem — voltam a föld parányija akác paréj levél-fia nyulak, zebrák szájában péj csillagfürt vére bársonya Csillagfürt vére bársonya nyolak, zebrák szájában péj akác paréj levél-fia voltam a föld parányija — csak formaváltó őselem álomtalan kin-képtelen és átmegyek a Nap alatt testemben éjszaka marad CSI&MERMÉS BUDAPEST — Jónak Ígérkezik az idei csigatenmés. A hűvös tavasz — néhány csapadékmentes napot kivéve — kedvezett az exportkilátásoknak. Az április 23-án Franciaországba útnak indított első vagont, gyors egymásutánban követte a többi, e hét elején már a hatvanadik vagonnál tartanak. Az eddig vasútra adott 570 tonnányi éticsiga a franciákén kivül a svájciak . és n yugat - németországiak asztalára kerül.
