Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-06-04 / 23. szám
14. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, June 4, 1970 MAGYAR TÖRTÉNELEM: 1672 nyarának végén arról érkeztek hírek Bécsibe, hogy Felső-Magyarországra, egy maroknyi, ezer főből sem álló sereg tört be, s ahogy halad előre, úgy növekszik. Egyformán csatlakoznak hozzá nemesek, jobbágyok, protestánsok, katolikusok, magyarok, nemzetiségiek, s mire az udvar észbekap, már szétverték a felsőmagyarországi főkapitány seregét és Kassáig övék volt az ország. A támadást azok a protestáns köznemesek szervezték, akik a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után menekültek a Partiumba. Kisnemesekből és népi elemekből olvadtak össze a kurucoknak nevezett seregek, amelyeknek vezérkara középnemesekből verbuválódott. Sem vezéregyénisége, sem pontos politikai elképzelése nem volt. Habsburg-ellenes, labanc, ellenes mozgalom volt, amely csak azért nem kapott az erdélyi fejedelemtől támogatást, mert a török megtiltotta. Mindamellett, mivel a török Lengyelország megtámadására készült, nem ellenezte, hogy a felkelők Bécs ellen támadjanak. “Fejetlen lábság állapotának” nevezték maguk a felkelők is saját táborukat. Teleki Mihály, az erdélyi fejedelem kancellárja csatlakozott hozzájuk, de csatát vesztett; Petrőczy István, akit maguk választottak, rossz diplomatának bizonyult és az erdélyi fejedelem vette fogságba. Wesselényi Pál még fiatal volt és Teleki befolyása alá került. Közben a nyomás fokozódott: Bécs növelte a katonai erőt, és a protestáns lelkészeket részint katolizálásra kényszerítve, részint gályarabságra vetve, gyengítette a mozgalom ideológiai bázisát. De a hajtóerő, amely a bujdosómozgalmat előre lendítette, erősebb volt, semhogy a belső nehézségek kikezdhették volna. Az évtized második felében az európai hatalmi viszonyok kedvezően alakultak a mozgalom számára. XIV. Lajos francia királynak szövetségesekre volt szüksége a Habsburgok hátában. — Ilyen szövetséges volt a török fölött győztes Sobieski János, akit francia támogatással lengyel királlyá választottak. Béthune márki, Lajos, nevében szerződést kötött a bujdosók megbizottaival is, fegyveres segítséget ígérve. 1678-ban uj támadást indítottak a felkelők, de Teleki Mihály ismét kudarcot vallott. Ugyanakkor egy másik sereg elfoglalta a bányavárosokat, és az örökös tartományokig hatolt. A kurucok valóban kurucos portyáit egy huszonöt éves fiatalember, Thököly Imre vezette. Talán emlékezünk még Bocskai István hívére Thököli Sebestyén marha- és borkereskedőre, aki a családi vagyon alapjait lerakta, és nemességet 2. Pünkösd a nyár bevonulásának napja. Sokhelyütt a májusfa-állitás, illetve döntés ideje. Még a századforduló táján is általános szokás volt pünkösdi királyt és királynét választani. A pünkösdi király címét mindig a falu legügyesebb, legerősebb, legbátrabb legénye nyerte el, aki lóversenyen, kakasnyakazáson, birkózásban és más vetélkedőkben mutatta meg tudományát. Jókai Mór az “Egy magyar nábob” cimü regényében ir le egy ilyen pünkösdi királyválasztást. A királyválasztás játéka ma inkább csak a gyerekek között él. A lányok egy náluknál kisebbet választanak királynénak, koszorút tesznek a fejére és lefátyolozzák. így látogatják végig a falút. Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk királykisasszonykát. Királykisasszonynak rózsakoszoruját, j * Ifjú legényeknek szegfű bokrétáját, j ^ Öreg embereknek csutora borocskát, Öreg asszonyoknak töltött galambocskát. Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem. A dal végén a kis királynét magasra emelik, fátylát lekapják és igy kiáltanak: “Ekkora legyen kendtek kendere!” A gazdasszony persze ajándékokkal viszonozza a jó kívánságot. A pünkösd nemcsak a termékenységnek, hanem a szépségnek is ünnepe. Azt mondják, különösen hatásos, ha a lányok ezen a napon hajnalban szedett harmatban fürdenek. 8. Medárd, az utolsó fagyosszent. Azt mondogatják: ezen a napon kezdődött az özönvíz. Ma is aggódva nézzük az eget: ha Medárd esőt hoz, 40 napig nem hagyja abba. 15. Vid napja azért jeles, mert erre az időre a növények növekedésüket már befejezték és megkezdődik az érés időszaka. 24. Keresztelő vagy Virágos szent János, másképpen Szent István napja: gonoszűző s szerelemvarázsló. Szertartásához szorosan hozzátartozott, hogy a fiatalok a falu határában tüzet raktak és hagyományos énekkisérettel átugrálták. A tüzugrás célja egyrészt a sikeres házasság biztosítása, másrészt a tisztulás hagyománya volt. Az a leány, akinek a nevét énekelték, tüzugrás közben a hozzáénekelt legényt figyelte. Ha a legénynek a lány nem tetszett, aJkkor szétrugta a tüzet. A tűzrakás közben dalolt ének a falusi templomi ülésrendre utal: Tüzét megrakoljuk, négyszögre rakoljuk, Egyik szögén ülnek a szép öreg emberek, Másik szögén ülnek a szép öreg asszonyok, Harmadikán ülnek a szép ifjú legények, Negyedikén ülnek a szép hajadon lányok!” A szóláshasonlat, hogy “hosszú, mint a szentiváni ének”, onnan ered, hogy minden egyes lány, illetve legénynév kiéneklésekor az egész dalt újra énekelték, megfelelő helyre illetszve az öszeénekelendő pár nevét. Magos a rutafa, ága elágazik, Magyar Ilona selyem sárhaja, Haján felül gyöngykoszoruja, gyöngy. Egyik ága hajlik Feri udvarába, Magyar Ilona selyem sárhaja, Haján felül gyöngykoszoruja, gyöngy. És igy tovább, mig mindenkit ki nem énekeltek. Ekkor a tüzet eloltották és közös táncba kezdtek. Ez az éjszakai nyílt vallomás azután végleg és komolyan megpecsételte a fiatal pár sorsát. — Néhány helyen tüzes kereket forgatnak, ami bölcsen azt is jelentette, hogy a Nap az égen már legfelső pontjára hágott és minden dolgok változnak ezen a világon. 29. Péter és Pál napján kezdődik az aratás. A hozzá kapcsolódó aratóbál a régi sarlós aratásnál még nem volt szokásos és maga az aratóünnep sem a munka kezdéséhez, hanem a sikeres betakarításhoz kapcsolódik. A “kepebált”, vagy a cséplés utáni “masinabált” régen a tarlón rendezték, ma természetesen a termelőszövetkezet udvarán. Ünnepélyes menetben viszik a díszes aratókoszorut, amelyet a szövetkezet elnöke őriz irodájában egész éven át. — Ezenkívül Péter és Pál a balatoni halászok ünnepnapja is. szerzett. Fia császárhü, müveit főur, unokája viszont a Wesselényi-összeesküvés pártfogója. Tizenhárom esztendős fiát — a dédunokát — a császári bosszú elől küldte Erdélybe, ahol Teleki vette szárnyai alá, a családi vagyonnal együtt. A mulatozó, forrófejű fiatalemberré serdüli Thököly Imre eleinte nem nagy népszerűségnél örvendett. Győzelmei után azonban' “Thököli fe jedelem, a magyar részek ura” felirattal vertei pénzt a bányavárosokban zsákmányolt pénzből éí vetélytársai már nem vághatták el útját. De a: erdélyi fejedelem tartózkodása nem könnyitettí meg 'harcát a Habsburgok ellen. Jelléméről, egyéniségéről meglehetősen ellentmondóan a vélemények, de ebből mégis meglepően egységes kép alakult ki a vakmerő, szertelen fiatalemberről, ak sikert és hibát váltogatott. Idővel azonban erői kezű hadseregszervezővé nőtt fel, aki tudott fe gyeimet és rendet tartani szilaj seregében. 1679-ben a a francia király békét kötött a Habs burgokkal, s a nyugati hadszíntérről is csapatol zúdultak Thökölyre. A felkelés lendülete mégsen törött meg, és Lipót császár majd két évtizede; szünet után kénytelen volt 1681-ben országgyü lést egybehívni Sopronban. Visszaállította az ország rendi alkotmányát betöltötte a nádori hivatalt (igazi hívével, Es terházy Pállal), felszabadították a kereskedelme" és kivitték a német helyőrséget. Thököly katona hívei azonban a további harc mellett döntöttek Nem úgy a megyék, amelyek elfogadták Béc; engedményeit és a háború befejezését kívánták Thökölynek ismét “több fronton” kellett egyszer re küzdenie. Tizenhárom északkelet-magyarországi várme gyéből alakult ki Thököly országa, amely az állam dó háborús viszonyok között nem tudott saját hi vatali apparátust kialakítani. Átvette a meglevt Habsburg-hivatalokat, s a megyékbe is saját em bereit ültette. Rendeleti utón kormányzott, am ellenállásra késztette a megyéket. Csak fegyve rés erővel tudta rákényszeríteni őket, hogy a ha diszolgáltatásokat megadják. Az adókat szigorú an behajtotta, saját vagyona is növekedett a Rá kóczi-birtokokkal, amikor Zrínyi Ilonát feleségű vette, a hatalmas katonai apparátus fenntartá sár mégis kevés volt a pénz. Amit a labanooktó elfoglalt, azt szétosztotta hívei között. Az állam dó fizetési és élelmezési nehézségek zülleszten kezdték a sereget. A belső nehézségekkel küzdő, külső szövetségeseit elvesztő Thököly végül a portához fordult Katonai sikerei meggyőzték az ambiciózus nagy vezért, Kara Musztafát és 1862 végére megsze rezte a szultántól Thököly számára a királyi ci met. A “kuruc király” azonban — hasonlatosai elődeihez — nem használta ezt a címet, s fejede lemnek nevezte magát. Pedig sokan a nemzeti ki rályt, az uj Mátyás királyt látták benne. De tu sok belső nehézséggel kellett megküzdenie, ame lyek megoldására kevés volt a belső segítség — ingatag — ténye. Azonkívül nem tudta, nem ií tudhatta, hogy a sok baj, gond, ami éri, egy tör vényszerü fejlődés — pontosabban e fejlődés le maradásának következményei, amelyeket ő éppei úgy nem hidalhat át bravúros győzelmekkel, min; ahogy Zrínyi sem hidalhatta át a nemzeti király ság eszméjével a belső szükségletek és a meglevő valóság közötti mély és könyörtelen szakadékot. B. P. KÖZMONDÁSOK Süket ember és vak asszony mindig boldog, (dár közmondás.) * * * Két igazán jó asszony van a világon: az egyil meghalt, a másikat sehol sem találod, (néme" közmondás) * * * Amig egy juhért a kádihoz szaladsz, elveszitek a tehenedet, (spanyol közmondás) Thököly, a “kuruc király” MAGYAR NÉPSZOKÁSOK I C-« ÉS HIEDELMEK I ol •o •o június havában > •o >o*o*o*o*o*o*o*o»o«o«o«o*o»oi •o*o*o#o*o*o*o*o*o#g*c-*o*c*o*'Q :^*o*o*o*o*o#o»o*o*o*o*o»o* •0*0«0*0»0»0«0*0#0*C'*0*0*0*0%