Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-05-14 / 20. szám

10. oldal FÜGGETUENSÉG Thursday, May 14* 1970 RESZKESS VOLKSWAGEN, JÖN A MANÓ! FRIZURÁK RÉGEN ÉS MOST: NINCS TŐRBE KOPASZ FEJ NAGY SIKERE VAN AZ UJ AMERIKAI KISAUTÓNAK, A GREMLINNEK A XVIII. századi francia udvarban vált a fodrászat önálló iparrá, sőt művészetté. De a rizsporos parókák és a virágkosaras madárkalitkás haj építmények kora óta nem törődtek az emberek annyit a (hajúikkal, mint napjainkban. És persze most történik meg először, hogy nemcsak kivált­ságos kevesek, hanem szinte mindenki hódol az uj és még újabb frizurák divatjának. A frizura szó ugyan maga is egy kissé divatjamúlt — néz­zünk csak körül az igazán modernül fésülködő fiatalok közötti —, de erről később. Az ötvenes években és a hatvanas évek el éj én élte a fodrászat uj virágkorát. A vastag csavarok, a széles töl­­cséres sütővas, az uj berakási technikák mellett megjelent a tupir és hajlakk — az utóbbi kettő azonban csak pillanat­nyilag lendítette fel a fod­rászipart, tulajdonképpen ve­szedelmes versenytársa lett. Egy üveg hajlakk és egy jó tupirozófésü segítségével az ügyesebb nők jó része öneb látó lehetett. Naponta vará­zsolhattak akkora gömbfejet maguknak, amekkorát csak akartak. A tisztes ipar ellen­­támadása a mértani pontos­sággal vágott sima, rövid frizura volt; ehhez, a borotva és az olló kezeléséhez valóban szakértelem kellett. S bár az­óta, különösen a fiatal lányok körében, ismét a hosszú haj divik, a tökéletes hajvágás ma is fontos. Persze egyéb­ként sem kell a fodrászokat félteni, hisz az idősebb nem­zedék jó része még mindig daueroltat, a középkorosztály zöme is rendszeresen mosat­­berakat és mindkét korcso­portból egyre többen festetik a hajukat. A haj színezés divatja való­színűleg több okból terjedt el ilyen széles körben. A nők számára ma már nemcsak hiúsági, hanem egzisztenciá­lis kérdés is, hogy minél to­vább látsszanak fiataloknak. A vegyipar egyre jobb festé­kek, egyre nagyobb színvá­lasztékát kínálja. Az egyik vezető nyugat-európai cég színskálája például 254 ár­nyalatot tartalmaz. Tehát iga­zán mindenki megőrizheti sa­ját természetes hajszínét — ha éppen ez a kívánsága. De a nők zöme nem erre törek­szik. A hajfestés már nem titkolnivaló, a ma még ham­vasszőke lány holnap szem­rebbenés nélkül jelenhet meg Tizian-vörös hajjal munkahe­lyén, társaságban, akárhol. A natúr árnyalatok mellett min­dig divatosak olyan tónusok is, amilyeneket a természet soha nem produkál. Színező samponokkal kisebb szinmó­­dositások házilag is könnyen megvalósíthatók, s a jövőben bizonyosan ez a tendencia erősödik. Amilyen egyszerűek a ma divatos frizurák — az egész­séges haj mesterkéletlen szépsége a cél —, olyan komp­likálttá teszik az összképet a hajpótlások, fonatok, álkon­­tyok, müloknik, pepik, paró­kák. Ezekre — és házi hajá­polószerekre — valószínűleg legalább annyit költünk, mint fodrászra. Akár a haj festés, a vendéghaj sem titok ma már — ugyanabból az okból nem, hisz nemcsak azok alkal­mazzák, akik rászorulnak. A póthaj nemcsak a nők, hanem a férfiak körében is egyre inkább terjed. Teljes férfiparókák és kü­lönböző részleges hajpótlások mellett — utóbbiakat minden reggel fel kell ragasztani a fejbőr csupasz részére — az elmúlt egy-két évben egy va­donatúj technika is hódit. Hajszövésnek hívják, de ta­lán precízebb volna csomózás­nak nevezni. Ritkuló hajú férfiaknak ajánlják, a mód­szer drága és hosszadalmas ugyan, de nagy előnye, hogy az igy dúsított hajjal aludni, zuhanyozni, sőt úszni is lehet. Az eljárás lényege: a még meglévő hajszálak tövéhez szövik-csomózzák az újakat. Körülbelül kéthavonként kell leszedetni és újból felerősit­­tetni a póthajszálakat, hiszen a saját haj nő, s igy a csomók idővel eltávolodnak a fejbőr­től. A bőrgyógyászok szkepti­kusak az eljárással szemben, attól tartanak, hogy a póthaj súlya és feszítőereje követ­keztében a még meglevő haj­szálak is könnyebben kihul­lanak. Kétségtelenül egyszerűbb volna valamiféle hajnövesztő csodabalzsamot használni, de ilyet még nem találtak fel. A sokféle reklámozott haj erősí­tő szer egyelőre csak a gyár­tók anyagi várakozásait vál­totta be maradéktalanul. Mi lehet az oka annak, hogy a férfiak ma jobban fél­nek a kopaszodástól, mint ré­gebben ? Egyrészt az, hogy ki­ment a divatból a “szolid, megbízható, javakorabeli üz­letember” ideál. (A mened­zser legyen fiatalos, dusüstö­­kü, legalább a második-har­madik infarktusig.) Más­részt: a hosszú férfifrizurák korában a korán kaposzodók kétszeresen úgy érzik, hogy elvesztették minden esélyüket a divatozók társadalmában. Bár: a vállig, váll alá érő fér­fihaj már kiment a divatból — hisz John Leonén is levá­gatta a sörényét. -t.-n. DETROIT — Azok, akik autóvásárlás gondol a t á v al foglalkoznak, április eleje óta valósággal áramlanak az A- merican Motors bemutató­szalonjaiba, hogy közelről ve­gyék szemügyre a Gremlin-t, az első amerikai kisautót, a­­mely az úgynevezett “sub­­compact” kategóriájába tar­tozik. Ha a Gremlin iránti nagy érdeklődés irányadónak tekinthető, akkor hat hónap múlva, amikor már az összes amerikai autógyárak bemu­tatták saját kisautó-változa­taikat, az amerikai autópiac ugyanolyan forradalmi átala­kulás állapotába jut, mint a­­milyenbe a Volkswagen meg­jelenésével került esztendők­kel ezelőtt. Most azonban az amerikai gyárak akarják ki­fogni a Volkswagen vitorlá­jából a szelet s azt a mind növekvő és szélesedő divatot, amelynek eddig hasznát kizá­rólag a Volkswagen s még egy-két importált kisautó látta — a maguk javára for­­diani. Az amerikai “com­­pact”-autók: Ford “Mave­rick”-je és American Motors “Homet”-ja már most is sok vásárlót vonnak el Detroit nagyobbméretü és erőtelje­sebb produktumaitól. De u­­gyanigy vevőt von el tőlük a Volkswagen és a többi sike­res importált kisautó. A Gremlinnek most az lesz a rendeltetése, hogy beleavat­kozzék az importált autók piacába és vevőket hódítson el Volkswagentől, Toyotától, Fiattól, Renaulttól és a többi importált kisautóktól. Gremlin: annak a mesebeli manónak a neve, akit minden váratlan hibáért okolnak — Gremlin rontja el a gépeket, bújik az alkatrészek közé, okoz váratlan rövidzárlatokat és defekteket, gonosz kis ma­­nócska, aki szereti bosszanta­ni a gépeikben és szerkeze­teikben túlságosan bizó embe­reket. Gremlin ezúttal a kis­autó-importőrök megbosszan­­tására készül, elsősorban a Volkswagennal száll 3zembe. A Gremlinnek hathengeres, 128 lóerős motorja van, oly könnyedén gyorsul, hogy len­dületét és fürgeségét a Volks­wagen meg sem közeliti. A kocsi oldalnézetben ék-alaku, farrésze a hátsó kerekek mö­gött szinte átmenet nélkül tűnik el: kis kölyök-kutyára emlékeztet, amely farkincáját vidáman felkunkorit ja. íSulya közel 1.300 kilogramm, igy sokkal elenállóbb az oldalszél­lel szemben, mint a könnyű import-kisautók. Hét incs-csel alacsonyabb 3 mindössze há­rom incs-csel hosszabb, mint a Volkswagen. Vannak azonban hátrányai is. Jóllehet sokkal szélesebb, mint a Volkswagen s a többi külföldi kisautók, 180 centi­nél magasabb vezető mégis kényelmetlenül ül benne a vo­lán mögött és az ilyen magas­ságú utasoknak is szoronga­tok kell a hátsó ülésen. A Gremlinnek kis, 13 incses gu­mijai vannak, de 14 dollárral magasabb árért 14 incses gu­mi is kapható hozzá, amely valamelyest lelassítja a mo­tort és meghosszabbítja a gu­mi élettartamát. Amennyivel azonban für­gébb a Gremlin a Volkswa­gennél, körülbelül annyit vé­szit a fogyasztás gazdaságos­ságán. A gyáros szerint az úgynevezett “regular” ben­zin-fogyasztása ; egy gallon benzin 23—24 mérföldre ele­gendő. De az első prőbautakon a Gremlin nem vizsgázott ilyen jól: háromszáz mérföl­­des próbauton a csalódást keltő; egy gallon — 16.8 mér­föld arány bizonyosodott be. Igaz viszont, hogy a próba­­utón az automata-sebesség­váltós Gremlin-t használták s meglehetősen rossz utakon. A kocsinak 21 gallonos benzin­tartálya van, ami azt jelenti, hogy narmális körülmények között 4—500 mérföldes utat tesz meg újratöltés nélkül. A próbautat végző vezetők mind azt jelentették, hogy a városi utcákon, kanyargós és szűk utakon valóban élvezetes a Gremlin vezetése, hála az erőáttételes kormányműnek és az automata sebességvál­tónak, amellyel a próbakocsik rendelkeztek. De az erőátté­teles kormánnyal ellátott ko­csi 96 dollárral többe kerül — ennek előnyét azonban való­ban csak a parkolásnál érez­ni, egyébként kiskocsi nem igényli. A sebességváltóval ellátott kocsi (tehát nem au­tomata transzmissziós) há­rom-sebességű, első sebessége nincs szinkronizálva, ami azt jelenti, hogy első sebességbe csak álló helyzetből lehet kapcsolni, ami azonban nem nagy hátrány, minthogy csak­nem mozdulatlan helyzetből is könnyedén ugrik ki a kocsi, ha nyomban a második sebes­ségbe kapcsolják. Az úgynevezett “optioná­­lis” — tehát az alapárban nem foglalt — különböző fel­szerelések egy kissé félreve­zetővé teszik a Gremlin igazi árát. De az alapár egyébként valóban nem magas. A kétü­léses modell ára 1.879 dollár­ral- kezdődik, a • nágyülésesé' 1.959, amihez a szállítási költség számítandó a Wiscon sinban lévő Kenosháből. i négyüléses modell ülései hát rahajthatók és a hátsó-ablai kinyitható, akár csak egy sta tion-wagonnál, ami bőröndök csomagok berakását és a ko csiból való kiemelését meg könnyiti. Ez utóbbi a legnép szerübb modell. A Gremlinnek azonban so? olyan opcionális, tehát külö: fizetendő felszerelési cikk van, amely az importált kis autóknak már a standard árában is benne foglaltatik Ilyen például a két els< “bucket” — tehát középen el választott ülé3 és a kocsi bel sejének szőnyegezése, am eb — ha valaki igényli — együt tesen 90 dollárba kerül. Kü lönleges visszapillantó tűkről és elektromos ablaktisztit/' karok: 35 dollár. Zárható ka zetta a szerelékfalon (glove compartment) és beépíthet'1 kis csomag-polc: 20 dollár Mindezekhez járul az automa ta-sebességváltó opciója 19? dollárért és egy nagyobb-ló­­erejű, tehát 145 lóerős motor 45 dollárért. Az AM-rádió 62 dollárba kerül — de AM-FM rádió a Gremlinbe egyáltalá­ban nem vásárolható. Termé­szetesen kapható a kiskocsi­hoz léghűtő berendezés, tető­re erősíthető csomagtartó s még egy egész sor cikk, külön árért. American Motors jelentése szerint a hetenként gyártott 1.060 Gremlin minden egyes példánya úgyszólván órákon belül elkel — ez a kenoshai gyártelep kapacitása — és aki Gremlint akar vásárolni, an­nak legalább 4—5 hetes vára­kozásra kell felkészülnie. A gyár azonban közölte, hogy még a nyár előtt megkezdi a Gremlinek készítését a kana­dai Ontarióban lévő brampto­­ni telepén is, aminek eredmé­nyeképpen a produkció 30 százalékkal emelkedni fog. Elbírálják a bírót, Harry A. Blackmunt, aki most van kihall­gatás alatt a szenátus egyik bi­zottsága előtt, hogy elhatározhas­sák .vájjon elfogadják-e Nixon ajánlását, hogy ő legyen a leg­felsőbb bíróság hiányzó tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents