Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-03-12 / 11. szám
8. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, March 12, 1970 NEW YORK — Napjainkban a lapok és folyóiratok sok helyet szentelnek a kábítószereknek, különösen a “marijuana” néven ismert gyomnövénynek. Lássuk csak mi is az a marijuana, amelynek fogyasztói rendszeresen szerepelnek az amerikai városok bünkrónikáiban. Neve a portugál mariguango szóból származik, s ezt jelenti: bóditó. Sen Nung kínai császár füveskönyve említi először, időszámításunk előtt 2737-ben. Kínából Indiába, majd Észak-Afrikába került. Európába Napóleon seregei hozták Egyiptomból. Középes Dél-Amerikában már előbb ismerték, az Egyesült Államokban azonban csak 1920 körül kezdték használni. A- lapanyaga a cannabis sativa, közönséges gyomnövény, akárhol megterem. “Aki fogyasztja, reszketni kezd, elveszti önuralmát, majd összevissza kapálódzik, végül depresszióba esik. A méreg újabb adagja rövid időre ismét jó közérzethez segít, de ez nem más, mint a rákövetkező teljes visszaesés előjele ...” — Ezt nem a marihua-náról írták napjaink tudósai, de mégcsak nem is a hasisról, a morfinról vagy az LSD- ről. A kávéról vélekedtek így a századforduló éveiben. S most egy pszichiáter felvetette: vajon nem ugyanolyan elhamarkodott előítélet veszi körül ma a marihuánát, mint annak idején a kávét? A cannabisból többféle kábítószer készül. Például a hasis (amelynek egész “irodalma” van, Baudelaire, Gautier, az idősebb Dumas irt róla, s megalakították a hasis-szivók klubját). A marihuana hatnyoleszor gyengébb a hasisnál. Egyszerre kezdték használni kábítószernek és gyógyszernek, . főleg Indiában. Nvugat- Európában a XIX. században ismerték fel gyógyhatását. . Mint“ hyugtatót: köhögés, fáradtság, asztma;' migrén, sőt delirium tremens ellen is rendelték. A szintetikus gyógyszerek elterjedésével háttérbe szorult a patikákban, de eufóriát okozó hatása folytán mind szélesebb körben ‘vált kedveltté, mint kábítószer. Ma Indiában és az Egyesült Államokban a legelterjedtebb; isszák, szívják, ételbe és italba keverik, sőt bonbon alakban is fogyasztják. Walter Bromberg amerikai pszichiátertől, 1934-ből származik az első részletes klinikai beszámoló a marihuana hatásáról. Ha szívják, 2—4 órára, injekció formájában pedig 5—12 órára bódit el. A hatás 20—30 percig nem kellemes. Szorongás, nyugtalanság, bizonytalanság, sőt halálfélelem foja el az embert vagy túlzott aktivitás. Körülbelül fél óra múlva az illető beszédes lesz, végtagjait könnyűnek érzi, sokat, ok nélkül nevet. Vizuális érzékcsalódósok ejtik rabul, élénk színeket, geometrikus formákat lát, arcokat fel- és eltűnni, fényeket felvillanni. Paranoid gondolatok törnek rá, de ugyanezeket a gondolatokat ki is gúnyolja önmagában. Időérzéke eltorzul, tiz percet teljes órápak érez, mig el nem álmosodik; Azután álomtalan alvásba zuhan, s frissen, a hatóanyag utóhatása nélkül ébred. Világosan emlékszik, hogy mit látott, mit tett és beszélt az elmúlt mámorban. E leírással a mai kutatók is egyetértenek, de persze ismereteik azóta bővültek a marihuana élvezetével kapcsolatban. Népszerűségét azzal magyarázzák, hogy a marihuánát józan társaságban is lehet szivni — ebben különbözik minden más kábítószertől —, mert bár hatása olyan, mint a meszkalin, az LSD vagy a DMT néven ismert narkotikumoké, de kisebb mértékű, s, az élvező mindvégig ura marad önmagának. Hányingert, szédülést, pupilla-tág u 1 á s t, reszketést, pulzusgyorsulást, vérnyomás-emelkedést csak akkor okoz, ha nem szívás utján, hanem ételben vagy italban jut a szervezetbe, s akkor is csak nagy adagban. Tény, hogy a marihuana huzamos fogyasztása passzivvá, tunyává tesz, akárcsak a krónikus alkoholizmus. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a cannabis-fogyasztók jórészt beteg, reménytelen, sérült emberek, akik a számukra elviselhetetlennek tünö valóság ellen menekülnek a kábítószerhez, igy aztán nem lehet tudni, mi volt előbb: a marihuana-e vagy a depreszszió. Kevesen gondolnak az érem másik oldalára. Arra, hogy a marihuana gyógyszer is. Pedig már száz éve, hogy Jacques Joseph Moreau de Tours francia elmegyógyász sikeresen kezelt melankóliában szenvedő betegeket cannabis kivonattal. Németországban és Angliában is kipróbálták ezt a növényt, s 1940 körül synhexyl néven előállított szintetikus változatával értek el jó eredményeket depressziós tünetek kezelésében. Ám a marihuánával mint gyógyszerrel mindeddig csak néhányan, s csak alkalomszerűen kísérleteztek, alapos, kiterjedt klinikai kísérletek soha nem folytak vele. Mintha a kutatókat visszatartotta volna a félelem, hogy rászoknak a marihuánára mint kábítószerre. Macska kellene LONDON. — Macskát akar vásárolni az angol gazlaságügyi minisztérium. Az ódon házban dolgozó tisztviselők gyakran szakítják félbe sikoltozva a munkát, mert lábuk alatt rengeteg egér szaladgál. Egy macska nem tudja kipusztitani a rágcsálókat, viszont egyelőre több macskára nincs keret. A TERMÉSZET TITKAIBÓL Azt az általánosan elfoga dott tudományos nézetet, hogy a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között ke ringó kisbolygók, aszteroidák egy felrobbant bolygó maradványai, megrendítik dr. H. Alfvén svéd kutató legújabb megfigyelései és számításai, A svéd tudós bizonyos szer kezetet fedezett fel az aszteroidaövben, s azt állítja, hogy ez összeférhetetlen a kisbolygók eredetének eddigi elméletével. Mi több, dr. Alfvén egyenesen azt állítja; az aszteroidákból éppen most for málódik bolygó, nemhogy egy felrobbant bolygó maradványai lennének. Már évek óta tudjuk, hogy az aszteroidák elkülönült családok tagjai, amelyek jól meghatározható pályán haladnak. Nagy teljesítményű komputer segítségével dr. Alfvén pontosan ki is számította az egyes kisbolygócsaládok egyedeinek pályáit. ügy találta, hogy a Flora család például három elkülönült alcsoportot alkot. Mindegyik alcsoportban csaknem azonos pályájuak a kisbolygók. Az ilyen szerkezet pedig vlóban nem lehet robbanás következménye. A svéd tudós tehát arra a következtetésre jutott, hogy az aszteroidacsoportok átmeneti állapotban vannak: a csillagközi porrészekből most formálódnak bolygóvá. Az elmélet azért óriási jelentőségű, mert ezen a módon bármely csillag összegyüjthetné saját bolygórendszerét. Ebből pedig az következik, hogy a mi Napunkhoz hasonló csillagok többségének lehet saját naprendszere, számos olyan bolygóval, amelyen a Földhöz hasonlóan kialakulhatott az élet. A müncheni állatorvosi főiskola kutatóinak vizsgálatai kiderítették, hogy az istálló hőmérséklete nemcsak a tejhozam mennyiségét, hanem a tej összetételét is befolyásolja. Nagy melegben csökken a tej hozam, s ugyanakkor a normális érték fölé emelkedik a tej zsírtartalma. A tej savfoka is lényegesen alacsonyabb nyáron, mint télen. Télen megnő a tejben levő nyers fehérjék mennyisége és a tej faj súlya is. From left: Peter O’Toole, “Goodbye, Mr. Chips”—John Wayne, “True Grit”—Richard Burton, “Anne of the Thousand Days”—Jon Voight, Dustin Hoffman, “Midnight Cowboy.” From left: Genevieve Bujold, "Anne of the Thousand Days"—Liza Mineili, “The Sterile Cuckoo”—Maggie Smith, “The Prime of Miss Brodie”—Jane Fonda, “They Shoot Horses, Don’t They?”—Jean Simmons, “The Happy Ending.” Április 7-én határozzák el, hogy kit tüntetnek ki az Academy Award dijával, mint a legjobb színész es legjobb színésznő. A férfiak közül a jelöltek: (fent, balról jobbra) Peter O’Toole, John Wayne, Richard Burton, Jon Voight és Dustin Hoffman. A női jelöltek: Genevieve Bujold, Liza Mineili, Maggie Smith, Jane Fonda és Jean Simmons. A férfiszereplők között John Wayne a legnagyobb favorit. Bizonyos gyommagok szunyogirtó hatásúak. A Lepidium flavüm nevű gyomnövény magjáról kiderült, hogyha vizbe kerül, ragadóssá válik, és a szúnyoglárvák tömegesen ragadnak hozzá. Mivel egy maghoz akár 27 lárva is tapadhat, a Lepidium-magoknak jelentős szerepet tulajdonítanak a tavak szunyogállományának csökkentésében. Terjessze lapunkat KORUNK PROBLÉMÁJA A MARIANA HASZNÁLATA “Óké, édesem . . . boldogan tudatlak, hogy sikerült megtalálnom az elveszett 10 centesedet.”
