Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-02-26 / 9. szám

10. oldal VATIKÁNI LEVÉL A PAP! NŐTLENSÉGRŐL KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZI ÉLMÉNY LESZ "RÁKÓCZI APRÓDIA" Alig csitult el valamennyi­re a fogamzásgátló pirula kö­rül felkavart vihar, amikor a papi nőtlenség kérdésében újabb hatalmas orkán -kelet kezett, mely már-már gátsza­kadással fenyegeti az egyház­nak ezt a kétségtelenül lénye­ges intézményét. A vihar most is Hollandiá -ból indult ki, amely a jelek szerint a katolicizmusnak •nemcsak leghaladóbb szellepjü fellegvára, de egyben lassan az egyházi intézmények ellen vezetett támadások viharsar­­ka is. Hogy Rómában rosszat sejtettek és eleve nem értet­tek egyet a hollandiai Noord­wijkerhout-ban összeülő úgy •nevezett pasztoralis zsinattal, azt az előjelek megmutatták. -Ez az összejövetel Hollandia* •ban régi tradíciókra tekinthet Vissza, azon a világi hívek és az alsó papság vegyesen vesz részt. A püspökök és az ér­sekek (mint maga Alfrink bíboros, Hollandia prímása is) csak patrónusa a gyülekezet­nek. A tanácskozások a múlt­ban a holland katolicizmus nagyszabású megnyilatkozá­sai voltak. Most is ez történt, csak egészen más értelemben 'és hogy egyházi szempontból forradalmi megnyilatkozások­ról lesz szó, azt már kezdettől Három hónapot utazgatott külön­böző repülőgépeken Délafrikából Európába a 22 éves Raj id Vaid, akit végül Anglia ideiglenesen beengedett az országba. A Hindu lány Kenyából indult el angol út­levéllel visszatérési engedély nél­kül, de ő meghaladta .már a Ke­nya nemzetiségiek részére meg­engedett 1500 főnyi kvótát. fogva sejteni lehetett. A ta­nácskozás ugyanis napirendre tűzte a cölibátus krédésének megvitatását is, annak ellené re, hogy idevonatlcozólag VI Pál már kinyilatkoztatta vál­tozatlanul elutasító vélemé­nyét. (Emlékezetes, hogy a pápa az októberben Rómában ülésező püspöki szinódusnak megtiltotta, hogy a kérdéssel foglalkozzék.) Miután a hollandiai pászto­rába zsinat ennek ellenére na­pirendjére tűzte a cölibátus kérdésének a megvitatását, a pápa Alfrink bíboroshoz irt levelében arra kérte a hollan­diai egyházfőt: ne csak a fő­pásztori tekintély fokozottabb érvényesülése érdekében ves­se latba befolyását, de azért is. hogy Noordwijkerhout-ban ne is tárgyaljanak a cölibátus kérdéséről. Ezt a pápa idevo­natkozó enciklikájával lezárt­nak tekinti és éppen ezért - - úgymond — “nem kívánjuk a cölibátus kérdésének puszta megvitatását sem’’. Alfrink bíboros nemcsak, hogy nem tett semmit ennek érdekében, de nem volt haj­landó Noordvvij kerhout-ban. felolvasni VI. Pál pápa levelét sem. Sőt, arra kérte a pápát (ugyancsak magánlevélben), hogy mint mindig, ezúttal is küldje el a tanácskozásra kép­viseletében a hágai nunciust. VI. Pál ezt a kérést kereken megtagadta. A nuncius távol maradása világosan kifejezte a pápa rosszallását a tanács­kozással szemben. Már ez is önmagában egyedülálló jelen ség az ujabbkori egyháztör­ténelemben. Ami ezután tör­tént, az a legsúlyosabb láza­dása egy egész nemzet kato­licizmusának a pápa akaratá­val szemben. A noordwijkerhout-i gyüle­kezet ugyanis a következő kérdésekben foglalt állást: 1. A jövőben a cölibátus ne le­gyen többé kötelező a papok számára (90 igen, 6 nem és( 10 tartózkodás); 2. Azoknak a papoknak, akik meg akar­nak nősülni, vagy már nősek, még meghatározandó módon lehetővé kell tenni, hogy meg­maradjanak papi funkciójuk­ban, vagy hivatásukat újból minden korlátozás nélkül gya­korolhassák. (86 igen, 3 nem, 17 tartózkodás) ; 3. A jövőbeli nős embereket is pappá lehes­sen szentelni (94 igen, ] nem, 9 tartózkodás). Nyomban a határozat meg­születése után az Osservatore Romano VI. Pál Alfrink bíbo­roshoz intézett újabb levelét tette közzé, amely egyben az egész holland püspöki karhoz NEW YORK — Nem min­dennapi magyar művészi és kulturális előadás szinhelye lesz a newyorki Julia Rich­­man High School szinházter­­me (317 East 67 St. Second Ave. sarok) március 8-ikán vasárnap délután 4 órai kez­dettel az egyházak, társadal­mi egyesületek és kulturális intézmények égisze alatt. Kertész László a veterán iró és szerző “RÁKÓCZI AP­­RÓDJA” című történelmi színmüvét adja elő a Nemzeti Színpad kitűnő fiatal gárdája. Napjainkban ritka mint a fehér holló egy olyan szinelő­­adást látni, amelyben a ma­gyar fiatalság szinejava sze­repel. De talán még ritkább amerikai magyar szerző tol­lából uj színdarab bemuta­tása. “Rákóczi apródja” elvezet bennünket a nagy fejedelem korába, a dicsőséges szabad­is szól. Ez a levél félreérthe­tetlenül rosszallását fejezi ki a történtek felett és ha nem is nevezi meg a cölibátus kér­dését, de kinyilvánítja: “Nem hallgathatjuk el, hogy a ta­nácskozás néhány témája és azok megfogalmazása komoly bírálatot igényel és ezért rendkívüli aggodalommal tölt el.” Ennél világosabban a Noordwijkerhout-ban történ­teket alig lehetett volna eli­télni. Ettől eltekintve, a levél barátságos hangnemben Író­dott. Elismeri, hogy a holland helyzet rendkívül bonyolult és nehéz, amelyről a püspökök tehetnek és megkérdezi: mi­ben segítheti a pápa a püspöki ságküzdelemből a keserű buj­­dosásba bukó tragédiába. Meg­elevenednek előttünk e törté­nelem nevezetes állomásai Késmárk, Nagvmajtény, Ver­sailles, Rodostó, jellegzetes szereplőikkel és magyar gond­jaikkal, amelyek rokonok a rai gondjainkkal. A dráma vér­zőén magyar és fájdalmasan örök. És közben megszólal a színpadon a kor élete, az uraké és jobbágyoké, a bánatuk, izes humoruk és mélabus dalaik. Mindezt égy tehetséges fia­tal gárda ihozza a közönség elé. Vasvári Zoltán, Lóránt László, Jámbor Pál, ifj. Jám­bor Pál, Jámbor Péter, Jám­bor Csilla, Jámbor Éva, Derka Attila, Derka Attilánér ifj. Derka Attila, Bodnár Zoltán, Bodnár Csilla, Bodnár Gábor, Csatlós Frigyesné, Csatlós Gyöngyi, Kristó Nagy Tamás­­né, Kormann Bertalan, Kor­­mann Viktória, Simon Zoltán, kart, hogy úrrá legyenek a nehéz helyzet felett. A pápa1 írás tehát egyelőre nem csuk­ta be a kapukat. Egyébként rengeteg komp­romisszumos lehetőség is vol­na; maga az egyház is tesz kivételeket. Nemcsak a többi keresztény felekezetnél isme­retlen a papi nőtlenség fogal­ma, de a Rómával egyesüli keleti szertartásu egyházak papjai (püspökök kivételével) megnősülhetnek. Másrészt ép­pen Hollandiában engedték meg nemi-égen, hogy egy pro­testánsból katolikus pappá lett nős ember, aki természe­tesen katolikus pappá szente­lése előtt is nős volt — gya Kertész Csaba, Pándy György, Pándy György né, Kóczán Jó­zsef, Kóc-zán Ferenc, Nagy Ákos, Eperjessy Róbert, Nagy Sándor, Lendvai Imre, alakítják az egyes szerepeket. A zenei betéteket vitéz Pong­­rácz István szerezte, az ének­kart Dr. Kormann Frigyesné tanította be, a díszleteket Mikó Zoltán festette, a táro­gató szólót Losonczy Árpád játsza, a - regös igazmondó megnyitóját' ifj. Bodnár Gá­bor mondja el. Az előadást a szerző rendezi. A próbák tanúsága szerint az előadás maradandó művé­szi élményt fog nyújtani a közönségnek. Jegyeket elővételben a véd­nököknél és a newyorki ma­gyar negyed üzleteiben lehet kapni. Belépődíj 3 dollár, diá­koknak 1 dollár. A newyorki bemutatót több más vidéki korolhassa hivatását. Amel­lett az is közismert, hogy nem minden nősülni szándé­kozó papnak kell a kiközösí­téssel számolnia. Ha engedélyt kap rá, visszatérhet a laikus életbe, csak papi funkcióit nem gyakorolhatja tovább. A közelmúltban éppen a pápa közvetlen környezetében volt erre példa, Monsignore Mu­­sante személyébe*, aki szemé­lyesen VI. Páííól kapott en­gedélyt a nősülésre. (Termé­szetesen neki is a laikus élet­be kellett visszavonulnia.) A kérdésnek avlamilyen intéz­ményes rendezése előbb vág/ utóbb elkérüilietetlen lesz. Barta Ferenc előadás fogja követni. Jégtórlódás és árviz következtében egy 100.000 gallon olajat szállító hajó elszabadult a kikötési cö­löpétől a Gardiner, Maine állambeli Kennebec folyóban, a háttérben látható hid közelében és el­süllyedt. FÜGGETLENSÉG Thursday, Feb. 26, 1970

Next

/
Thumbnails
Contents