Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1969-02-13 / 7. szám
8,. OLDAL v n*ír:>TLKN«Po Thursday, Feb. 13. 1969 Rothadó bárkák és úszkáló hajórészek, veszélyeztetik a hajózást Bayonne, N. J.-ban, a New York Bay első részén. SVÉDORSZÁGBAN SOKAN GÖRBE SZEMMEL NÉZIK AZ AMERIKAI KATONASZÖKEVÉNYEKET STOCKHOLM, Svédország — Svédországba menekült amerikai katona szökevények, Bili Jones-el az élükön egy 200 aJkeres farmot szereztek Kelet Svédországban, Sandviken város közelében. Ami .ezt a birtokvásárt szokatlanná teszi az, hogy tulajdonosai valamennyien az “American Deserters Committee”-iba (ADC) tartoznak és egytől egyik amerikai katonaszökevények. Hogy mennyi a vietnami szolgálat elől menekült fiatal amerikaiak száma, vitatott kérdés Mr. Jones és társai szerint a szám Svédországban 259 körül van. Az amerikai nagykövetség Stockholm-Mr. és Mrs. L. R. Grumbois, akiknek életét szivoperációkkal mentették meg 1967-be.n 21 évi terméketlen. házasság után, gyermejket kaptak. Long View-ben, Waak-bas. ban azt állítja, hogy sokkal kevesebb. Egy svéd kormánytisztviselő elmondta, hogy a svéd idegeneket ellenőrző bizottság, emberiességi okokból 150 fiatal amerikaiak adott menedéket. Általában a Svédországba dezertált amerikaiak száma hullámzik. Újak jönnek, többnyire a Nyugat Németországban állomázó 7-ik hadsereg csapattesteitől, mások jelentkeznék az amerikai nagykövetségnél, feladják magukat, a követség hazaküldi őket. ahol haditörvényszék elé kell állniok. Egyesek teljesen beolvadóban vannak a svéd társadalomba, többen börtönökben ülnek, akiket kábítószer vádakkal Ítéltek el. Az egész operáció veleje az ADC, melyet 1968 februárjában alapított Bili Jones és néhány szökevény társa. Az ADC azt állítja, hogy feladaa kétirányú: emberiességi és politikai. Pénz, munka és a hovátartozandó s á g kérdése az, mely az újonnan érkező katonaszökevény első problémái közé tartozik. Az ADC kapcsolatot keres az újonnan jöttél és regisztrálja svéd munkanélküli segélyre. Ez általában heti 20 dollár s addig kapják, mig munkát nem találnak. Az ADC továbbá nyelvtanfolyamokat szervez és a múlt héten jelentős sikert ért el a svéd unióknál, melyek beleegyeztek, hogy az amerikai szökevényeket ingyen kiképzik bizonyos iparokban. Most azután ott van a farm. yolc szökevény állandóan a farmon él, mely Jones szerint alkalmas arra, hogy a szökevény kipihenje magát, azonkívül legalább is biztos támpontot jelent az elején az újonnan érkezőnek. Azonkívül a farm később élelmiszert is fog termelni ,ami az érkezettek javára szolgál. Ami a ADC politikai feladatát illeti, Jones, aki St. Louisba való és egyetemet járt, kissé vonakodik ezt határozottan körülírni. A politikai rendszer azonban, mely társai szerint legközelebb áll Jones “ideáljaihoz” Mao Tzetunk Kínája és Fidel Castro Kubája. Jones az ADC-t, az amerikai “Students for a Democratic Society” (SDS) egy ágazatának nevezi, bár a szökevények legtöbbjének nincs egyetemi tanultsága. Jones azonosítja magát a “fekete hatalom” mozgalom-J. L. McCandless. a Princeton University football csapatának főedzője. mal, “melynek győzelme után” haza akar jönni, addig azonban Svédországban központot akar kifejleszteni “amerikai társadalmi protestálók” számára. Ez utóbbi tekintetben azonban a svéd hatóságok különvéleményen vannak. Számos svéd ugyanis kissé kényelmetlenül érzi magát, hogy a svéd társadalmat el akarják árasztani olyan fiatalemberekkel, aki nem illenek be a svédek amerikaiakról alkotott képébe s ennek számos esetben kifejezést is adnak. Jones azt követeli, hogy ne csak emberiességi menedékjogokat adjanak svédek, hanem politikai jogokat is, amit a svéd hatóságok határozottan elutasítottak, sőt jelenleg arról folyik a vita, ha egy szökevényt bűnözésen fognak, deportálják e? Közben Mr. Jones, nem dolgozik, azt állítja, hogy nem fogad el segélyt, hanem idejét az ADC “építésének szenteli”. Azt állitja, hogy otthonról kap pénzt, van azonban egy Vélemény, mely szerint kommunista források pénzelik. Mindenesetre közeli kapcsolatokat tart fenn Le Phuong-al, aki Stockholmban a Viet Cong információs irodájának igazgatója. Terjessze lapunkat' Pénzeső a viharban NEWBIGGIN-By-The Sea, Anglia. — Üvöltött a szél, hullott az eső, mintha vederből öntötték volna, de a falusiak nem mozdultak egy ház környékéről, ahonnan csak úgy hullott az 5 fontos bankjegy, ami 12 dollárnak felel meg. Miután a falu lakói 370 fontot (1448 dollárt) beszolgáltattak a rendőrségen, a nyomozás kiderítette, hogy a pénz egy gumiszalaggal átkötve hevert elrejtve egy ereszcsatorna alatt, Dennis Common háza tetején. A gumiszalag nyilvánvalóan elrothadt és az erős szél kifújta a bankókat a rejtekhelyről. Common, aki csak 18 hónapja költözött be a házba, elmondota, hogy fogalma sem volt róla, hogy a tető 'alatt ennyi pénz volt elrejtve. Művészi rajz a férfiről, akit Los Angelesben keresnek öt holdupgyilkosság miatt. ÄRANY REJTŐZIK A SÍELŐ HELYEK “GIPSZGYÁRÁBAN" GENF, Svájc — A svájciak, akik Európa legjobb üzletemberi közé tartoznak, uj, fejlődőben levő ipart fedeztek fel, melyet “gipszgyár” felállításának neveznék. Hogy ez valaki számára lehetségesség váljék, ahhoz orvosnak kell lennie egy síelő helyen. Mivel, ha elkezdődik a hóesés, rendszerint elkezdődik a tapasztalatlan síelők esése is. A helyi si-őrjárat a balesetes síelőt az orvos rendelőjébe viszi és a “gipszgyár” újabb fogyasztót kapott. Miután a síelő, akit baleset ért, nincs abban a helyzetben, hogy alkudozzék egy előkelő sihelyen, mint Davos, Zermatt, vagy St. Moritz, az orvosok 230-700 dollárt számítanak fel egy-egy törött láb, vagy kar gipszbe helyezéséért. Egy-egy nagyobb baleset után a síelőnek esetleg még néhány napig kórházban kell maradnia, naponta az orv7ősi költségen kívül, még napi 25 dollár kórházi költségre is számíthat, igy egy jobb sihelyen körülbelül 950 dollár egy törött láb árfolyama. Zermatt-ban az egyik találékony orvosnak saját szállodája van, s ha egyik vendége síelés közben eltöri a lábát nem csak az orvosi költséget számítja fel, hanem felemeli a szoba árát is a kórház napi költségének megfelelően, ha beteg a hotelszobájában fekszik. Számos amerikai most gyakran repül Svájcba síelni, összköltséges áron, de amit rendszerint nem számítanak be előre, a lehető különkiadásokba, az egy-egy lábtörés, pedig ez nemcsak atlétikailag ronthatja el a téli vakációt, hanem pénzügyileg is. így most svájci biztositó társaságok rövid időtartamú biztosításokkal állanak a vendégek rendelkezésére, melyek közül a legnépszerűbb, a két hétre való törési biztosítás, 480 dollárig, ami 12 dollárba kerül. Egy másik biztosítás három hétre, 2400 dollárt fizet halálos balesetért, 720 dollárt törésért és 132 dollárt podgy ász, vagy silécek elvesztéséért s ennek ára 72 dollár.
