Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1969-02-06 / 6. szám

S OLDAL KTJOOETLENSffO Thursday, February 6, 1969 HATALMAS IZZÁSSAL ÉGETT EL A SZOVJETUNIÓ ÜRCSATLÓSA Megkötözött Viet Cong gyanúsokat visznek az amerikai marinek parancsnokságára. KÍNAI kommunista KIROHANÁS a sajtóban, NIXON ELNÖK BEIKTATÁSI BESZÉDE ELLEN kcmmun istáknak szükségük van rá — a tárgyalásokban, amikor február 20-án az Egye­sült Államok és kommunista Kina lengyelországi nagykö­vetei összeülnek Varsóban. Nixon elnök a sajtókonfe­renciáján nyomatékosan je­lentette ki, hogy az Egyesült Államok várakozási álláspont­ra helyezkedik, hogy meg­győződjék róla, ajánlanak e a kinaiak alapvető változást kormánypolitikájukban, azon a talákozón. Ilyen változást illető kom­munista k i n a i bejelentés azonban bajosan várható, mert a mindkét részről el­hangzott nyilatkozatok utón, amerikai szakértők úgy hi­szik, hogy a varsói tárgyalá­sokat óvatosan kell megköze­­liteni. A vélemény az, hogy a tárgyalások ujrafelvétele — amit a kinaiak ajánlottak fel­­némileg segíthetnek, de álta­lában változás egyelőre nem várható. A kommunista kommentár Nixon elnök beiktatási beszé­déről, a Peking Peoples Daily­­ben és a kínai kommunista párt hivatalos, teoretikus lap­jában, a “Vörös Zászlóban’" jelent meg és igy jellemezte általában Vörös Kina politi­káját: — Amig az amerikai imperializmus, a szovjet re­­vizionizmus és ezek lakájai megnem semmisülnek és az ember ember-elleni kizsákmá­nyolása meg nem szűnik, ad­dig nem lehet igazi béke. — Majd igy fejezi be? — A proletárok semmi egyebet nem veszíthetnek, mint a láncaikat, viszont egy világot nyerhetnek. CHICAGO — A briliiáns, | óriási fényvillanás, melyet né­hány nappal ezelőtt egy haj­nalon láttak Chicago lakosai­nak százai, valószínűleg egy szovjet ürcsatlós volt, mely hirtelen eléget a Föld légkö­rében a város felett — jelen­tette az amerikai légierő. Három a szovjet ürcsatló­­sok közül — melyeket az oro­­s ok “Mulniya”-nak nevez­nek — állandóan alacsonyab­ban kerigenek az űrben — mondotta John Boulet őr­nagy, a North American Air Defense Command (NORAD) szóvivője. A NÓRÁD, mely a Cheyen­ne hegységben székel, Colora­do Springs közelében, állan­dóan szemmel tartja az összes űrben a Föld körül keringő csatlósokat és felrobbant csat­lósok törmelékeit. Az égboltozatot figyelők a fényesen izzó tárgyat hajnali 12:30-kor látták a Középnyu­gaton. A villanást robbanás zaja követte, mint amikor egy repülőgép repülés köz­ben áttér a hangontuli sebes­ségre. A légierő őrnagya el­mondta, hogy a szovjet hír­közlő csatlósak állandóan csökkenő magasságú keringé-Az örültek házában van Kenneth William Clark, aki baltával meg­ölte anyját, két nötestvérét és öccsét. Rockville, Md.-ben. Uj japán autók TOKIO — A Honda Motor Company, amely azt állítja, hogy az elmúlt évben több mint 1 millió motorkerékpárt adott el az Egyesült Álla­mokban, egy szállítmányra való személy autót akar Ame­rikába küldeni, elsőizben Honda-autókat. ' A Honda-társaság szóvivő­je elmondotta, hogy a szállít­mány egy héten belül indul Japánból és a jövő hónapba érkezik az Egyesült Államok­ba, ahol a nyugati partvidé­ken fogják azokat áruba bo­csátani. I si pályán mozognak s a lég­körrel való súrlódás kénysze­ríti őket, hogy sebességet és magasságot veszítsenek, mig sűrűbb levegőrétegekbe ke­rülnek, ahol hirtelen elégnek, vagy felrobbannak. A légierő szerint jelenleg mintegy 1480 tárgy kering a Föld körül. Ebből 353 műszer­berendezéseket visz magával, köztük az Egyesült Államok 274 és a Szovjetunió 67 csat­lósa. A maradék 1127 használ­hatatlan törmelék, mint pél­dául fellövő rakéták részei. Az 1967-ben aláirt üregyez­­mény alapján az Egyesült Ál­lamok és a Szovjet között, ha egy ilyen ürcsatlós idegen or­szágban kárt okoz ,az az or­szág tart ozik megfizetni, melynek üresstlósa a kárt okozta. Tüntetés a Fülöp Szigeteken is MANILA, Fülöp Szigetek. — Sokezemyi fiatalság tünte­tett január 27-én a főváros­ban a kongresszus épülete előtt, ahol Ferdinad E. Mar­cos elnök rendes évi beszédét mondta el a “nemzet helyze­téről”, a szenátus és a kép­viselőház együttes ülésén. A mintegy 500 főnyi tömeg fele azt kiáltozta: — Le Marcos-al. Igazságot akarunk. Marcos kimondott hazug ... szereti a pénzt — miközben odabenn az elnök a beszédét mondotta el, a népes gyüleke­zet előtt. A kiáltozások nem hiallatszotak be a terembe, közel nem is engedték a tün­tetőket, az épület lépcsőin tel­jes készültségben állott a tit­kos rendőség. Az elnök beszéde számos, már előzőleg a kormány ál­tal hangoztatott tárgyakörről szólott, mint például, hogy a Fülöp Szigetek békés ko­­exisztenciában kell élnie Vö­rös Kínával és hogy az Egye­sült Államoknak csökkente­nie kell érdekeltségeit az or­szágban. Mr. és Mrs. Charles Bumess. 70 éves házassági évfordulójukat tartották, Loveladies, N. J.-ben. HONG KONG — Richard Nixon elnök kormánya két hete van hivatalban és vörös kínai részről semmi jele sem látszik annak, hogy koreai és drámai változás következhet­nék be az amerikai-kinai vi­szonyban. Első sajt ókonferenciáján Nixon elnök semmi kétséget sem hagyott hátra aziránt, hogy ellenzi kommunista Ki­na felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetbe, mind­addig, mig Peking meg nem változtatja eddigi politikáját. És, bár az úgynevezett “kul­turális forradalom” befeje­ződött, lényeges változásnak semmi jele sem mutatkozik. Időközben Peking egy 2560 szavas propaganda lövedéket bocsátott ki Nixon elnök el­len, melyben elutasítja az amerikai elnök béketörekvé­seit. Egy, Nixon elnök beiktatá­si ünnepségeiről szóló kom­mentárban a kínai kommu­nisták elmondták, hogy az uj elnök “meg akarta igézni” kö­zönségét, “Isten áldását kér­te” és “olyan szószaporitó ki­fejezéseket ásott elő, mint jó­ság, méltányosság és szeretet és hogy mindezekért “termé­szetesen, csak dühös mormo­­gásokat aratott a népnél.” Majd felkiált a kommunis­ta kommentár: — Hogy is tud­ná a Nixon-beszéd megállita­­ni győzedelmes előretörésé­ben az egész világon a mar­xizmust, leninizmus és Mao Tze-tung diadalmas gondola­tait? Mindez természetesen ko­rántsem bir nagyobb jelentő­séggel, mindennapos táplálék a kommunista propaganda szóvitelében és nem zár ki némi előrehaladást -— ha a Zavargások, a San Francisco State College kampuszán.

Next

/
Thumbnails
Contents