Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-30 / 5. szám

TRUDEAU KORMÁNYFŐ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOT AKAR A VATIKÁNNAL ■LONDON-, Anglia — Ang­lia polgárok nagyobb bizony­talansággal tekintenek az 1969-es év elé, mint bármikor modern, időkben, kivéve az 1930-as éveiket. Annak idején azonban az emberek egyötö­de muníkanélkül volt s azok az angolok, kiknek volt pén­zük, ültek rajta és nem fek­tették vállalkozásokba. Most az angolok egyik mun­kahelyről a másikra röppen­nek, bőségesen van válasz­íMeglehetősen, átlátszó ruhát ter­vezett Tita Rossi Rómában. Neton lockefeiler és az uniók NESW YORK — New York államban az uniók általában barátságos lábon állottak. Nelson A Rockefeller kor­mányzóval Ez azonban meg­változott az utóbbi napokban ték, a pénzt pedig úgy do­bálják, mintha tüzes szén vol­na a kezükben. Aki nem köl­tekezik, arról azt hiszik, hogy nincs valami rendjén a fejé­ben. t Mindenki más meg van győ­ződve róla, hogy a pénz vá­sárlóereje kevesebb lesz hol­nap, mint ma. így az embe­rek nyakló nélkül vásárolnak, ebben adósságokat csinálnak és azt hiszik, hogy ezt az adós­ságot majd inflációs pénzzel könnyedén kifizethetik. így az angolok nem pénzt gyűjtenek, hanem tárgyakat. Egy 30 éves ház, eredeti árá­nak nyolcszorosán kel el s alig van már belőle. Egy ré­gi korbeli mester-festő egy­­egy rajza, 10 évvel ezelőtt körülbelül 100 fontba került, ma bajosan kapni 1500 font­ért, egy-egy árverési csarnok­ban. Nem csoda tehát, hogy az import csak úgy áramlik Angliába a kormány minden erőfeszitése ellenére. Miután a behozott cikkeken nagy a haszon, az importerek meg­találták a módját, hogy meg­kerüljék a kormány-intézke­déseket. Miután Anglia otthoni pia­ca nagyobb, ennélfogva köny­­nyebb eladni az otthoni pénz­pazarló közönségnek, nem csoda, hogy az angol export erősen sántit és messze elma­rad az import mögött, ami viszont növeli a külkereske­delmi mérleg deficitjét. És miután nem titok már, hogy a brit nép elvesztette bizalmát a font-sterlingben, nem csoda, hogy azok, akik külföldön tartózkodnak, kü­lönösen pedig azok, akik va­lutában csinálnak üzleteket, olyan gyorsan igyekeznek szabadulni a fonttól, ahogy és az uniók mozgósítanak ■Rockefeller azon szándéka el­len, hogy a forgalmi adót az államban 1 százalékkal fel­emeljék és általában 5 szá­zalékkal csökkentsék az ál­lami költségvetést. Az uniók azt állítják, hogy az 1 százalékos forgalmi adó­emelés, egy évi 7000 dollár be­vétellel rendelkező átlag-csa­ládnak, évi 25 dollár többlet­be fog bevásárlásainál kerül­ni és “ez éppen egy olyan időben, miikor az átlag mun­kásnak armigyis nehézségek­be kerül, hogy, zokkenpsmen­­tesen megélhessen a családjá­­valv uj jó valukat találnak, me­lyekbe pénzüket befektetik. Nemzetközi kereskedők, ákik az elmúlt novemberben megkontreminálták a font­sterlinget és az elmúlt ta­vasszal az aranyat, uj győzel­mekre spekulálnak a font el­len. Az angol Nemzeti Bank nyilvánválóan nagy meglepe­téssel szolgálna számos pénz­embernek, ha úgy kerülne keresztül az 1969-es éven, hogy a font megmaradt 1967- ben leszállítót színvonalán, 2.40 dolláron fontonkint. A font gyenge tehát külföldön, mert oly kevesen versenyez­nek érte, akárcsak a politi­kában Harold Wilson minisz­terelnökért otthon. A dollárnak és franknak már lényegesen nagyabb von­zóereje van külföldön, akár­csak otthon politikailag Ed­ward Heath ellenzéki, kon­zervatív vezetőnek. Angliáéban manapság a font és politika szoros kapcsolat­ban van. Wilson miniszter­­elnök egyike azon kevés an­golnak, aki nem vesztette el a bizalmat saját magában és kormányában és gyakorta “gránitból faragottnak” ne­vezi magát és minisztereit. Londonban sürü a levegő a szállongó hirektől, hogy egy politikai koalíciós kormányt terveznek, vagy egy kor­mányt, melyek miniszteri szé­két a szocialisták helyett, üz­letemberekkel töltenék be. Benyommaszkodott a konferenciára LONDON, Anglia — Nyu­gati hajózási vállalatok elv­ben megegyeztek abban, hogy beeresztik a Szovjetuniót, eddig igen exkluzív hajózási konferenciájukra, az ausztrá­liai vonalat illetően, hogy ez­zel megszűnjék a tarifa-há­ború a Szovjettel. Azt a meg­állapodást valószínűleg a kö­vetkező hónapban ratifikál­ják. A konferencián egy sereg nyugati hajózási vállalat szo­kott résztvenni és ezek egy­más között megbeszélik a kö­zös szállítási tarifákat és a szállítási időpontokat, hogy ezzel nagyjából kikapcsolják a versnyt egy más közt. A Szovjet mindig szere­tett volna bejutni ennek a konferenciának tagjaként, de mindig elutasították. Erre nemrégen a Szovjet az ausz­tráliai szállító vonalon jelen­tékenyen leszállította a tarifá-Frank De Paula/ középsúlyú ökölvivó, január 22-i mérkőzésé­re készül New Yorkban, Bob Fosterrel. Richard M. Nixon elnök hivatalos beiktatási portréja, melyet eredeti olajban, Gloria Schumann, new yorki művésznő festett. OTTAWA, Kanada 7— Pier­re Elliott Trudeau, kanadai miniszterelnök, olyan terület­re merészkedett, melyet ed­dig egyetlen elődje sem kí­sérelt meg Kanadában, azt javasolta ugyanis, hogy Ka­nada hivatalosan ismerje el a Vatikánt és vegye fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. A kormány még nem dön-Barbara Jo Rubin, 19 éves mia­mid lány megkapta az engedélyt, hogy zsoké legyen Coral Gables, Fla.-ban. kát, amivel a nyugati vona­laknak jelentékeny kárt oko­zott. Ezzel most mindeneset­re sikerült benyomaszkodnia a konferencia tagjai közé. tött a javaslatról, a minisz­terelnök azonban határozot­tan előnyt lát ebben a lépés­ben, egyben ki akarja puha­tolni a kanadai nép reakció­ját erre a tervezett lépésre. Az első reakció Dr. Robert B. McClure, a protestáns United Church moderátorjá­­tól érkezett, aki kijelentette, hogy a pápai udvarral való diplomáciai kapcsolat “szét­választó faktorként hatna” egy nemzetben, mely “akti­van keresi a kiegyezést, a két különböző kultúra között” — utalva az angol és francia kul­túrára . A franciául beszélő Quebec tartomány lakossága nagy­részt római katolikus, mig Kanada többi részének lakos­sága főleg protestáns. Előző kormányok is mérlegelték már kanadai követség felállí­tását a Vatikánban, de mindig napirendre tértek felette, ab­ban a hiszemben, hogy Que­­bec-en kívül ellenkezésre fog­nak találni. Trudeau külügyminisztere, Mitchell Sharp azonban kije­lentette, hogy a kanadaiak a Vatikánnak való kapcsolatot kizárólag “diplomáciai aktus­nak fogják tekinteni, nem pedig vallási aktusnak.” ^ R. OLDAL FÜCRFTLENSÉC Thursday, January 30, 1969 GYENGÉK ÉS INFLÁCIÓSAK A KILÁTÁSOK ANQJÁBAN, AZ IMS FONTRA NÉVZE

Next

/
Thumbnails
Contents