Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-17 / 29. szám
8. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, July 17,1989 I • ......................«■■■■■■■■■■■■■■■■ I ' ■>■■■■ ■ ■ »■■■■■—■ ■ ■■■ — ............................. ■ I ■ > . 1 Ml .BP I III.«—I I I ■■ ■ I II - ■■Mllll CISZTERCITA ÖREGDIÁKOK ÉVI TALÁLKOZÓJA Egjr plutonium tűz, a Rocky Flats üzemben, Denver, Colo.-ban leállította ideiglenesen- atomfejek gyártását. Olaj és tűz a Közel-Keleten fj » Az USA és Kanada keleti részén élő cisztercita öregdiákok: hagyományos évi találkozójukat junius 21—22-én Korbáss Lilla “Pine Grove Villa” nevű nyaralójában (Leeds, N.Y.) tartották meg. A szombat esti közös vacsora után Dr. Pusztai András, -az Északamerikai Magyar Cisztercita Öregdiákszövetség iigyv. alelnöke üdvözölte a megjelenteket, névszerint is megemlítve azokat, akik 40 •évvel ezelőtt érettségiztek. ■Majd beszámolt az elmúlt év •eseményeiről, amik közül külön kiemelte, hogy a múlt nyári találkozó alkalmával •összegyűjtött adományokból öreg tanáraink megsegítésére §2ö0-t, karácsonyra $100-t küldtek haza, mig a Szövetség pénztárából a Burg Kastl-i magyar gimnázium támogatására $ 100-t adományoztak. A beszámoló után Dr. Nagy Anzelm irvingi ciszt. apát mondott köszönetét a Szövetség tagjainak segítségükért, majd röviden ismertette az apátságban történt fontosabb •eseményeket. Örömének adott kifejezést, hogy az apátság mellett létesített “Preparatory School” első graduálására-már eddig is több öregdiák jelentette be részvételét, akiket a jelen nem lévőkkel •együtt személyesen is szeretettel meghívott az emlékezetesének Ígérkező eseményre. A beszámolók után Tölgyessy-Emmer László tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást a grafológiáról. Majd a közben meggyujtott tábortűz mellett magyar nótákat •énekelve a késő éjszakai órákig maradtak együtt az öregdiákok. Másnap, vasárnap reggel a közös reggeli után Dr. Vesenyi Pál tartott igen érdekes elő-Peruban Juan Velasco Alvarado elnök bejelentette,- a fővárosban, lámában, hogy kormánya az országban kisajátít, minden' magántulajdont és kiosztja azt a nép között. ’ -adást a Ford Foundation ösztöndíjával Európa nagy könyvtáraiban végzett kutatásairól. 11 órakor a Catskill-i ferences zárda templomában Dr. Nagy Anzelm cisztercita apát mondott magyar szentmisét és szentbeszédet. Mise alatt az öregdiákok, mint a régi diákmiséken, egymásután énekelték a régen nem hallott, szebbnél szebb magyar egyházi énekeket minden zene kiséret nélkül. Az énekre a ferences atyák is felfigyeltek és többen be is jöttek a templomba, hogy közelről hallhassák az idegen és mégis áhítatot keltő, szép énekeket. A szentmise után megtartott közös ebéddel be is fejeződött a kétnapos, meghitt, családias hangulatú találkozó, amelyen 21 USA-beli és kanadai öregdiák vett részt 27 családtaggal, akiknek zömét fiatalok tették ki. A találkozón az idén is megjelent az Amerikában élő cisztercita öregdiákok nesztora, az 1906- ban Egerben érettségizett, 81 éves, örökifjú Bessenyő Zsiga bácsi. A messze idegenbe szakadt magyar cisztercita öregdiákok testben felüdülve és egy kedves élménnyel gazdagodva mentek haza azzal az elhatározással, hogy az elkövetkező években újból és újból összejönnek erőt meríteni a régi cisztercita iskolák még most is gazdag szellemi és lelki kaptárából. ____— — Mi Maót szereti, menjen Maóhoz! HAMBURG - Herbert Weichmann polgármester beszédét egy népes gyűlésen militáns egyetemi diákok hangos kurjantásokkal tulharsogrd igyekeztek. “Mao! Mao! Mao!” — ordítoztak. A polgármester nem jött zavarba, beszédét tovább folytatta, felajánlotta az elégedetlen diákoknak, hogy a város megfizeti az ütiköltségüket, ha Mao Ce-turig kommunista paradicsomába akarnak repülni. T öbb mint 100 diák előjegyeztette magát a kilátásba helyezett - politikai kéjutazásra. Weichmann polgármester figyelmeztette a Mao-barátokat, hogy, ha sikerül előteremteni a szükséges pénzt, a város mindenesetre csak egy utazásra szóló repülőjegyet fog adni.; ‘akinek elege lesz Maóból és vissza akar térni, annak magának kell megszerezni a szükséges útiköltséget. Olaj a közel-keleti arab világ gazdagsága és tűz az arabr izráeli háború örökös veszélye. A Közel-Kelet olajának birtokáért az arab-izráeli konfliktusnál súlyosabb vetélkedés folyik a szabad világ és a kommunista világ közt, az ottani “forró hidegháború” élvonalában Amerika és az orosz imperializmus néznek egymással farkasszemet. A- merikának (és kisebb mértékben Angliának és Franciaországnak, más nyugati orszár goknak is) létérdeke az arab olaj gazdagságban való részesedés, a Szovjet Uniónak az arabpárti politika segédeszköz a Földközitengeri térség feletti uralom megkaparintására. A közel-keleti történések iróniája, hogy a szovjet minden erejével támogat, erősit anti-kommunista országokat, amelyek közül kiemelkednek Egyiptom, ahol a kommunista párt be van tiltva, és Szaudi- Arábia, ahová Fejszal király rendelete értelmében kommunista nem teheti be a lábát. Oroszországnak olajfeleslege van és nagy olajexportja. Ha mégis az arab olaj meghódítására törekszik, ennek okát A Twins “infiélder”-je, Rod Carew, aki: egyik Vezetője csapatának. megvilágítja az a tény, hogy Nyugat-Európa és Japán feltétlenül rá vannak utalva az arab olajra, amelynek fő kitermelője és haszonélvezője Amerika^ s ennek a gazdagság- forrásnak kiapadása növelné Amerika külkereskedelmi financiális egyensúlyának deficites alakulását. Minden, ami Amerika helyzetét a világon gyengítené, elsőrangú érdeke a világuralomra törő orosz imperializmusnak. Az . arab-izráeli konfliktus “kapóra jött” a szovjetnek. Egyiptomot azért fegyverezte fel már 1956 óta, hogy képessé legyen Izráel megsemmisítésére, és ezzel megnyerte a többi arab államok kormányainak hűségét (éppen az olajban leggazdagabb országok, Szaudi-Arábia, Kuwait, Libia kivételével). Hűség helyett alávetettséget is lehet mondani, különösen az 1967 évi hatnapos háború óta, amelyben Egyiptom és a többi résztvevő ország megsemmisítő vereséget szenvedett. A szovjet- éleszti az ellenségeskedés lángját és a szovjet segítségében való arab bizakodás a legnagyobb akadálya a. békének a Közel-Keleten. Az arab gerilláik, akik vietnami példára szállnak szembe az izráeli szervezett katonai erővel, orosz és kínai fegyverekkel rendelkeznek. A szovjet az arabok ellenségének igyekszik feltüntetni Amerikát, bátorítja az arab kormányokat, hogy nacionalizálják az olajipart — szovjet technikai segédlettel, amelyért nem kellene pénzzel fizetni, a szovjet elfogad fizetség fejében olajat is, amire ugyan saját gazdaságában nincs szüksége, de' mindenesetre hasznát láthatná a Nyugat elleni hidegháborúban, Mik a jövő kilátásai a Közel-Keleten? A béke reménysége halvány és halvány marad addig, amig az arabok bíznak a szovjet segítségében minden körülmények közt. Tragikusan ironikus, hogy az arabokat egy vagy akár több vereség mégjobban ráutalja az orosz segítségre, ahelyett, hogy kiábrándítaná őket az ismétlődő kudarc. Ennek egyszerű magyarázata az a meggyőződés, hogy ők, az arabok, akárhány vereséget túlélhetnek, de Izráelt csak egyszer kell legyőzni és akkor nem lesz többé Izrael. Az éremnek másik oldala pedig ez: Amerika nem hagyhatja cserben a szabadság és demokrácia kis, de erős fellegvárát az arab világ közepette, mert ennek a végvárnak leomlása legyőzhetetlen h a t a 1 ómmá tenné az orosz imperializmust a Közel-Keleten, Észaik-Afrikában és az Afrika keleti partját érintő Indiai-óceánon, ahol éppen úgy, mint a Földközi-tengeren már ma is a sarlós-kalapácsos szovjet zászlót lengeti a szél hatalmas hadihajók felett. Amerika é3 a szabad világ érdeke az arab-izráeli egymás-mellettélés és megértés előmozdítása, a szovjet érdeke az ellenségeskedés szitása.-Ralph Píaisted, St. Paul, Minn.-l biztosítási tisztviselő, aki Í968V ban megjárta az Északi Sarkot., most arra készül, hogy ez év vé gén a Déli Sarkra menjen.
