Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-03 / 27. szám
to. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, July 3, 1969 MEGINDULT A VÉGSŐ HARC GIBRALTÁRÉRT, A SPANYOL ÉS ANGOL KORMÁNYOK KÖZÖTT MADRID, Spanyolország- — fiatal professzora, Franco el-A. J. Foyt, többszörös győző az idén is felkészült az indianapolisi autóversenyre, melyben vesztett. A VILÁG MIKES EMBEREI, MIND SZERETTEK A FRANCIA PEZSGŐT Don Fernando Maria Castiella y Maiz, Spanyolország 1957 óta külügyminisztere, megindította a végső harcot a — mint mondotta — “dekadens, anolyrágta íbrit birodalom ellen, mely jogtalanul magához kaparintja a kincseket, de a mellvéd mögött rothadásban van.” A cél, visszacsatolni Spanyolországhoz a maradék angiol birodalom egy Ekis részét, a 3% négyzetmérföld területű Gibraltárt, a maga 25,- 000 lakosával, melyet a mad ridi folyóirat, a “Blanco y Negro” igy jellemzett: — Gibraltar a központja a kémeknek, pervez és mélyresüllyedt prostituáltaknak, és kalandvágó-katonáknak. A madridi kormány legújabb lépése a “saját országban levő idegen test” ellen: az elmúlt hétfőn lezárta 4730 spanyol vendég-munkás részére a belépést az angol Giforaltar-iba, ahol a spanyol munkások eddig a munkaerő Vs-át szolgáltatták. Madrid nem ismeri el, amit V. Fülöp spanyol király 1713-ban, az Utrecht-i Békéiben aláirt, hogy Spanyolország egyszer s mindenkorra lemond Gibraltar szikla-erődjéről, Anglia javára. Castiella külügyminiszter hivatalba lépése óta küzd ezért áz “utolsó gyarmatért Európában”, mely “megzavarja Spanyolország területi egységét”. Már 1941-iben Castiella, mint a madridi egy etem nők megbízásából egy könyvet irt “Spanyol Követelések” címen, melyben Gibraltar kiadását követelte. Főleg ez a könyv okozta, hogy Anglia 1951-ben és az Egyesült Államok 1954-ben visszautasította Castiella kinevezését nagykövetnek országaikba, aki időköziben nagykövet volt Peruban és a Vatikánnál. Erre Franco elnök kinevezte Castiellát Spanyolország külügyminiszterének. A spanyol határőrség már évek óta lezárta a polgári személyforgalmat és áruforgalmat Gibraltárba és onnan Spanyolországba. Még a misébort sem volt szabad átvinni Gibraltárba, az ottani angol katolikusok lelkészeinek részére. Sőt az elmúlt év decemberében sikerült Castiella külügyminiszternek a délamerikai szavazatok révén elérni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egy határozmányt hozott, melyben felszólította Angliát, hogy Gibraltárt 1969 október 1-ig szolgáltassa viszsza Spanyolországnak. Erre a határozmányra Anglia válasza az volt ezen a tavaszon, hogy át fogja alakítani Gibraltárt egy “önálló Dominium”-má. Ebben az angolok egy 1967-ben végrehajtott gibraltári népszavazásra hivatkoztak, melyben a 25,000 főnyi lakosság 99.2 százaléka úgy nyilatkozott, hogy meg akar maradni angol fennhatóság alatt. Erre az angol szándékra, — “kihívásra”, mint Spanyolországban nevezték — válaszolt Spanyolország a spanyol munkások elvonásával Gibratarból, akik eddig évente körülbelül 8 millió dollárt kerestek Gibraltárban, s akiknek eddigi jövedelmét ezentúl a spanyol államkincstár fogja biztosítani. Ez azt vonta magával, hogy legújabban a Gibraltárban helyőrségen levő “Royal Irish Rangers” ezred katonái szolgálnak mint pékek, autóbusz-soffőrök és kikötő-munkások. Castiella k ü 1 ügyminiszter londoni kollégája, James Stewart külgyminiszter közben azt a tanácsot adja az angoloknak: — Mindenki Angliában, a jövőben kétszer is gondolja meg, mielőtt vakációra Spanyolországba utazik és inkább tölte szabadságát Gibraltárban. A 6-ik gyilkossági áldozat Arm Arbor, Mich.-ben a 21 éves Alice Kálóm, egyetemi hallgatónő. Terjessze lapunkat PÁRIS, Franciaország. — Julliard, az isimert francia könyvkiadó és két iró, Henri Gault és Christian Millau elhatározták, hogy egy könyvet adnak ki, amelynek cime “Champagne Guide”. (Pezsgő Útmutató.) Ebben* megírják, ha valaki egy partit rendez Párismn és erre meghív 1000 párisit, úgy erre 1200 üveg pezsgőre lesz szükség, hogy a házigazda, vagy vendéglátó intézmény kudarcot ne valljon. Egy másik meglepetése a 130 oldalas könyvnek, hogy bár Franciaországban évenkint 100 millió üveg pezsgőt készítenek, a lakosság fele sohasem kóstolta meg ezt a fajta bort. Az amerikaiak 4 millió üveget isznak meg egy* éviben a francia pezsgőiből, az angol import több mint 6 millió üveg üvente. Mindezek ellenére is a bajnok a francia pezsgő ivásában a kies Tahiti sziget, melynek 30,000 főnyi lakossága évente 115,000 üveggel iszik meg pezsgőt. Történelmileg a legnagyobb francia pezsgő-ivók voltak II. Orbán pápa, a 11-ik században, a francia királyok legtöbbje, akiket éppen a pezsgő körzet kellős közepén. Reims-ban koronáztak meg, továbbá ilyen ismert nevű személyek, mint Casanova, Toluse-Lautrec, a hires francia festő, Winston Churchill és Sommerset Maugham iró. Még ma is vannak szenvedélyes pezsgőélvezők, igy például Marlene Dietrich filmszerződéseiben mindig kiköti, hogy ellássák francia pezsgővel, Jeanne Moreau, a francia Roederer cég “Christal” nevű pezsgőjét issza, keverve bármivel, rendszerint vörösborral és Anna Mangani előnyben részesíti a Veuve Cliquot nevű pezsgőt, mely egyike a kedvenceknek az Egyesült Államokban.------------------- | Megduplázódik a segély-igény PORT OF SPAIN, Trinidad — Latin Amerika segély-szükséglete, gazdasági fejlesztés céljából meg fog duplázódni a következő 10 évben s 38 billió dollárra fog emelkedni jelentette az Organization of American States (OAS). Az OAS analízisét a pénzügyi segítségért latinamerikai államok részére egy ülésen térj esztették elő, melyet az amerikai-közi gazdasági és szociális tanács rendezett Trinidad fővárosában és bejelentették azt is, hogy a következő 6 esztendőben kritikus helyzet fog beállani a latinamerikai országokban. Ezzel kapcsolatban jelentették jólértesült források, hogy az Egyesült Államok el fogja ejteni az öt év óta használt gyakorlatot, mely szerint a Latin-Amerikának nyújtott kölcsönöket úgy kell egyensulyben hozniök ezeknek az országoknak, hogy amerikai árukat vásárolnak. JSgy Head nevű tacskó-kutyát elütötte egy autó Kalamazoo, Midi.-ben. jelenleg már szépen gyógyul gazdaja Judy Hines házában.
