Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-16 / 3. szám

Thursday, January 16, 1969 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Joan Baez népénekesnő, aki a “hősnője” volt számos diáktünte­tésnek, elmondotta, hogy ezek a diáktüntetések” ostobák és nincs semmi értelmük”. MOSZVKA ÚJBÓL “FELSZABADÍT”. EZÚTTAL VÖRÖS KÍNA TARTOMÁNYÁT, SINKIANGOT MOSZKVA, Szovjetunió.— Moszkva erősen támogat egy másik úgynevezett “nemzeti felszabadító k ü z d e 1 met”, melyről azt allitja, hogy ja­vában folyik, ezúttal Vörös Kínában. A szovjet propaganda sze­rint, ilytn függetlenségi moz­galom nagy arányokat öltött kommunista Kina Sinkiang tartományában. Még akkor is ha ez megfelel a valóságban, a Kreml abban a helyzetben VARSÓ, Lengyelország. — Lengyel diákzavargások két állitólagos “ideológiai felbuj­tóját” azzal vádoltak meg a lengyel fővárosban, hogy Nyugat Európából egy trotz­­fcyísta szervezettől támogatást és propaganda anyagot kap­tak. A lengyel újságokban, a “PAP” hivatalos lengyel hír­ügynökségtől átvett jelenté­sek szerint Jacek Kuron és Karol Modzelevski propagan­da anyagot és technikai fel­szerelést kaptak egy szerve­zettől, mely “Negyedik In­tern acionálé”-nak nevezi ma­gát. Az állitólagos küldemény­ben sokszorosító gépek és stencilek voltaik, melyeket a két nevezett férfi “törvény­­ellenesen” Belgiumban vásá­rolt és hozott be Lengyelor­szágba dobozokban, melye­ken "orvosság” felírás állott. “Vörös Kereszt” jelzéssel — állította a “PAP” hírügynök­ség. Kuront és Modzelvskit, akik harmincas éveikben van­nak és azelőtt előadók voltak a varsói egyetemen, letartóz­tatták márciusban, nyomban a diák zavargások után, mely­ben a diákok intellektuális és demokratikus szabadságokat követeltek. A most folyó per tudósítá­sából, mely három biró előtt folyik Varsóban, kizárták a nyugati újságírókat. A két férfit már egyszer bezárták egyehkint 2 évre 1965 júliu­sában, azzal a váddal, hogy bírálták a lengyel kommu­nista párt politikáját és “fel­­forgatást terveztek a párt és kormány megdöntésére.” van, hogy támogat egy forra­dalmat, mely egy kommunis­ta kormányzat ellen irányul. Mindeddig ilyen “nemzeti küzdelemek”, amelyeket a Szovjet támogatott, arra irá­nyultak, hogy ott kommunis­ta, vagy kommunista-barát kormányokat vezessenek be. A Sinkiang-ra vonatkozó szovjet propagandát, uigur nyelven rádión, Tashkent-ből. Szovjet Uzbekistánból, a vö­rös kinai határ közelében ad­ják le. Ennek a szovjet rá­dió-adásnak neve “Rádió Bé­ke és Haladás” és felbujtó szózatokat sugároz a kisebb­ségi népeknek kommunista Kínába. A szovjet rádióadás többek között megtárgyalt egy szov­jet iró által írott könyvet, mely leírja “az uigur nép fel­­szabadulási törekvéseit” és ki hangsúlyozza “az uigornép szilárd és hajlithatatlan elha­tározását, hogy elnyerje sza­badságát.” Sinkiang — mely egyéb­ként a vörös kinai atomkisér­­letek és kipróbálások köz­pontja — már régi célpontja volt Moszkvának, hogy igája alá hajtsa. A Peking-Moszk­­va közti ellentétek jelenlegi fázisa Sinkiang kinai tarto­mányt illetően, már 1963- ban elkezdődött s azóta is kisebb-nagyobb csatározások folytak a sinkiang-szovjet ha­tár mentén. Sinkiang száma 6 millió, ezekből 75 százalék uigur ere­detű, mely egy moslem val­­lásu török-tatár nép. Főváro­sa Urumchi, régen Titwa-nak hívták és a régen kinai sely­met szállító karavánok útjá­ba esett. A tartomány gazdag stratégiai anyagokban, mint uranium, volfram, tugstram. molidben, réz, cink, szén és olajban. Kommunista Kina már ré­gen vádolta a Szovjetuniót, hogy állandóan ügynököket csempész be a tartományba, hogy ott szabotázsokat és fel­­forgatást készítsenek elő és rendezzenek. A kinai jelentések szerint a Szovjet erős csapatösszevo­násokat hajtott végre Sinki­ang határán, úgyszintén Bel­ső Mongólia határán, ahonnan ugyancsak felforgató propa­gandát sugároz, Vörös Kina kisebbségi népeihez. Edmund S. Muskie szenátor ht James O’Hara kongresszusi kép­viselő vizsgálatot akartak egy north carolinai elektor ügyébe», aki Wallace-ra szavazott, holeU az államot Nixon nyerte el. A. szenátus a vizsgálatot elutasí­totta. 1963-ban Peking nyílta» megvádolta a Szovjetuniót, hogy törvénytelenül megszáll • va tart 606,000 négyzet-mér ­föld középázsiai területet, mely jogosan Kínához tarto­zik. A későbbi évek folyama» a kínaiak rendszeresen azzal vádolták a Szovjetet, hogy fegyveres incidenseket hajt végre, a kinai határ menté:» ökölvívással foglalkozó írók Max Baer-t, a volt nehézsúlyú vi­lágbajnokot (jobb) és a philadelphiai Jack O’Brient választói* ták be, a Hall of Fame-ba New Yorkba. , TÚLSÓK A JÓBÓL" PAKISZTÁNBAN, Hatalmas szénrakodó gép Kellogg, IU.-ban 3000tonna szenet képes máshova rakodni 1 óra alatt. A SZÜLETESSZABÁLYOZÁS Kőiül LAHORE, Nyugat Pakisz­tán. — Az elmúlt és február­jában,-egész hónapban a “csa­ládtervező klinikákon” mind­össze 45 személy jelentke­zett, hogy sterilizációs műve­letet hajtsanak végre rajtuk. Jeltnleg naponta jelentkez­nek annyian. Ez az óriási emelkedés meg­zavarta a kormány családter­vezési kalkulációját, mert a számok szerint az várható, hogy az adminisztrációs év végéig, 1969 júniusáig mint­egy 500,066 személy fog je­lentkezni sterilizálásra. Ez messze túlhaladja a számítá­sokat úgy erre, mint a kö­vetkező évre. Pakisztán családtervezői tulajdonképpen óvatosak vol­tak abban, hogy nagyon elő­rehajtsák a programot. Szá­mításba kellett venniök, hogy semmi sem lehet ellenszenve­sebb a moslem hagyományok tekintetében, mint a szüle­tés korlátozás és ellenőrzés. Ha pedig ez a korlátozás na­gyobb lendületet vesz, <54 olyan általános ellenkező:;* válthat ki a sterilizáció *1- len, hogy az egész ‘program veszélybe kerül. Ellenkezőképptn Indiával, ahol kevés ellenállás mutat­kozik a születésszabalyoz..i-+ iránt, a pakisztáni konzerva* tiv, vallásos elemek úgy hi­szik, hogy minden születés­szabályozási óvószert el kf U tiltani és':. a mozelemeknek növelniük kell számukat. A 77 eyes John McCormack kong­resszusi képviselőt, visszaválai tották a Ház elnöki székébe. "TROTZKYISTA" MOZGALOM VADJA, KÉT LENGYEL TANÁR ELLEN

Next

/
Thumbnails
Contents