Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-12 / 24. szám

Thursday, June 12, 1969 FÜGGETLENSÉG 5. OLDAL Óhazai életkép SIMONY! ÓBESTER PINCÉIÉ DEBRECEN — Útban a Nagyerdő felé, boltíves, vö­röskő mennyezetű, patinás pince csalogatja, marasztalja a helybelieket és a külföldi turistákat. Homlokzatán cég­tábla hirdeti: ÓBESTER. “S hol pohár és a pohárban bor van / tarka jókedv születik meg ottan” — idézik a lejá­ratnál Petőfit. Hasonlóképpen vélekedik az ugyancsak falon függő, putncki ősi rigmus is: “Egy pohár bor, egy jó falat / ne kíméljed gyomrod, ha­sad”. SIMONYI ÓBESTER A pince egykor az Európa-BUDAPEST — Nagyszabá­sú gyűjtőmunka ért véget a napokban az Országos Levél­tárban : filmszalagra rögzitet­­ték a ma Magyarországon fellelhető összes egyházi anya­­könyvek adatait. Nyolc esztendőn keresztül gyűjtötték az adatokat a le­véltár munkatársai, történé­szek és levéltárosok. Mintegy négymillió anyakönyvi lap adatait vették filmre, s a fil­meket több mint ötezer doboz­ban helyezték el. Az egyház­­községekről alfabetikus kata­lógust készítettek, s kutatási engedéllyel bárki betekinthet e könnyen kezelhető film­anyagba. A legkorábbi anyakönyvek a 17-ik század elejéről szár­maznak; a soproni evangéli­kus, anyakönyvet 1624-ben kezdték jegyezni. A pápai ró­hirü Török-pezsgőgyárhoz tar­tozott s az utolsó évtizedek­ben kihasználatlanul táton­gott. A névadó: Simonyi Óbester 1916—22 között élt Debrecenben, és sokat tett az alföldi cívisváros fellendíté­séért. Javaslatára kezdték például kulturális célokra fel­használni a Nagyerdőt. A vá­roskaputól a Nagyerdőig ter­jedő szakaszon fasorokat ül­tettek; később az erdőben máj álisokat, népünnepélyeket rendeztek. Megnyitották a fürdőt, és felépítették a Vi­gadót. Megindult az első vil­lamosjárat, egyetemet alapi­mai katolikus anyakönyveket 1638-tól vezetik, a legrégibb pesti anyakönyv, a belvárosi pedig 1686-ból maradt fenn. Legpontosabban a születési anyakönyveket vezet t é k. Ezekben a törvényen kívüli és talált gyermekek bejegyzései mellé “magyarázatokat” is fűztek, ezzel tanúsítva, hogy miként lett például valaki Ne­­vesincs Éva... A halotti anyakönyvekben ma már nem egyszer mulatságosan hatnak a halál körülményeinek és okainak megnevezései. Egyik helyen igy szól a bejegyzés: “Félórája a kocsmában még azzal dicsekvék, hogy az ő lovai a legtüzesebbek, s most az ő dögtestét rabolták el Szent Mihály lovai.” Az egy­kori “krimikre” is akadnak utalások, még pedig imigyen: “Meghalt az édesanyja, keze által megfojtva”. tottak, s a város fejlődni kez­dett. Az ÓBESTER-ben a törzs­vendégeknek körtefából poha­rat készítenék, melyre Vár­­konyi Károly helybeli grafi­kusművész a vendég foglal­kozásának megfelelő címert fest. Kivánságra rajzzal, név­vel és rigmussal disziti. Már 78 ilyen pohár áll az ÓBES­TER vitrinében: amikor a törzsvendég betér, abban szol­gálják fel italát. BAGOLY A POHÁRON Az érdekes címerek között van például a poharat villá­mon tartó, elektromérnököt jelképező serleg, tudósbag­lyot festettek tanárnőnek, maszkot és függönyt kapott a helybeli rendező, lábast és fa-: kanalat a háziasszony, s a re­vizor körtefapoharának falán nagyitó alatt a halmai rizling. Gépészmérnöké a gépember­­konstrukció és a grafikusnak palettán a szive-lellke. A po­harak között az egyik nem akármilyen díjnyertesé: a nemrégiben rendezett ÓBES­­TER-hez címzett Aranytorok - verseny győzteséé — tizenhét romféle, különböző tájjellegű borból, helytörténeti és bor­­történeti kérdésekből kellett vizsgáznia.--------------- M Kis fizetésért 1 nem dolgozik ^ HOLLYWOOD — Dinah Shore, a hires filmszinész­­nő, akine kelve, hogy kis fi­zetésért nem dolgozik. Egy musical nyári kőrútjára aján­lottak fel neki főszereplést heti 10,000 dollár munkabér­rel, de ezt az ajánlatot visz­­szautasitotta. Inkább pihen nyáron, mintsem peanutsért dolgozna. Hawaii-ban kitört egy tűzhányó, a Kilanea. WASHINGTON - Akik ezen a napon felnőtt emberek voltak, azokat nem kell emlé­keztetni a nap történelmi je­lentőségére. A fiatalabbakat emlékeztetni kell arra, hogy ezen a napon indult meg a normandiai invázió és egy­ben a hitleri “ezeréves biro­dalom” összeomlása. Eisenho­wer tábornok volt az inváziós hadművelet f ő p arancsnoka, mellette amerikai és angol tá­bornokok vezették az egyes fegyvernemeket és csapato­kat. Az angol vezénylő tábor­nokok közül még életben van Montgomery tábornagy és néhány alvezére, az ameri­kaiak'közül Omar Bradley és hét tábornak kollégája, Ju­nius 6.-án az amerikai tábor­­nodok elzarándokolnak az Omaha Beach-nek elnevezett ] normandiai partrészre, ahol az első amerikai és angol ka­tonák francia földre léptek, megtették az első lépéseket Nyugat-E urópa felszabadítá­sára a német náci uralom alól. Az invázió 25-ik évi jubi­leumát méltó ceremónia kere­tében fogják megünnepelni. * * * Üzenet ment Hitlernek: Jön az Invázió! MÜNCHEN — A némete­ket nem találta készületlenül a normandiai invázió. Hitler vezérkara idejében értesült — nem arról, hogy lesz invázió, hiszen ez be volt harangozva, hanem arról, hogy hol lesz a partraszállás. Nem a Balká­non, ahogy Churchill, az oroszok Európába való benyo­mulásának veszélyét elhárí­tandó, javasolta, hanem Fran­ciaország partján, nem a déli parton, hanem Normandiánáí, Ezt biztosan tudta és ponto­san bemondta a német vezér­karnak Cicero, a második vi­lágháború egyik legügyesebb kémje. Cicero — ez fedőnév volt. A kém igazi neve Elyesa Banza. A háború éveiben oly nagy szolgálatokat tett a ve­zérkarnak, hogy Hitler újabb és újabb jutalmat utaltatott ki neki, összesen legalább fél­millió dollárnyi “tiszteletdi­jat” — tisztelete jeléül. A sok pénzt Cicero-Banza gondosan elrejtette, üzleti vállalkozá­sokba fektette, de spekulációi nem sikerültek oly jól, mint kémkedési akciói és kaland­jai, minden pénze odaveszett, a végén éjjeli őrként szolgált egy építési vállalatnál Mün­chenben, most munka nélkül van és — penzióért folyamo­dott Bonnban. De a nyugat­német kormány nem ismeri el nyugdijjogosultságát. “Pe­dig én legalább annyit tettem Németországért, mint a fron­ton harcolt katonák vagy a vezénylő tábor nokok,” — mondja mélabusan a most 64 éves ex-Gicero. Walter Schellenberg, a hit­leri kémszolgálat főigazgató­ja, nemrég kiadta emlékezé­seit s a könyvben elismeréssel emliti Cicero nagy érdemeit. A normandiai D-Day kívül vét a világért sem árulná el árulta a Roosevelt-Churchill- Stalin trió teheráni konferen­ciájának részleteit, megfej­tette az angol titkosírásnak jórészét. 1943-tól 1945-ig Banza (nem Cicero, fedőne­vét á világért sem árula el egy kém!) az ankarai, török­­országi angol nagykövet ház­tartásába csempészte be ma­gát, mint háziszolga dolgozott a nagykövet lakásában és hi­vatalában. Valahányszor a gazdája távol volt, felkutatta a követségi leveleket és Leica kamerával fényképfelvétele­ket készített fontos dokumen­tumokról. Olyankor a német szobalány tartotta világosság felé a leveleket. Banza kém­funkcióihoz tartozott, hogy szeretőjévé tegye az egyéb­ként csinos kislányt. A sze­relmi viszonynak nagy előnye volt az is, hogy nem tartották titokban s igy senkinek sem tűnt fel, ha a lakásban vagy az irodában» zárt ajtók mö­gött, együtt látták Őket. Az FBI kereste Edward Lee Dullt (alsó) Kathryn Jenkins a penn­­sylvánia egyetemi hallgatónő el­rablásában, melyben az ember­­rabló 10,000 dollárt követelt. Miss Jenkins kiszabadult. ÓHAZAI KRÓNIKA Fihnszalagon az egyházi anyakönyvek Kathryn Jenkins... $10,000. 1944 JUNIUS 6

Next

/
Thumbnails
Contents