Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1969-02-27 / 9. szám
Thursday, Feb. 27, 1969 FÜGGETLENSÉG 5. OLDAL. Aknakereső amerikai katona, a Mekong-deltában, Délvietnamban. MEGÖLTE GYERMEKEIT ÉS MAGÁT, "MERT NAGYON SZERETTE ŐKET" BORDEAUX, Franciaország — Gyermekeihez való ragaszkodása, családirtásba kergetett egy francia építkezési munkást, aki rendőri ostrom alatt fogságban tartotta két gyermekét 15 napon keresztül, majd beváltotta fenyegetését és megölte gyerekeit és saját magát, amikor a rendőrség a körülkerített ház végső ostromára indult. Három lövés hangzott 'ki, a fagyos fák közötti farmházból, amint a három páncélos renőrautó rohamra indult, hogy elfogja Andre Fourquetet. A házban a rendőrök könnygáz felhőben holtan találták a 38 éves Fourquetet. magaokozta fej lövéssel, gyermekeit az ágyukban lőtte le. Fia a 11 éves Francis kórházba szállítása közben halt meg 13 éves lánya, Aline a kórházban. Az őst,rom tulajdonképpen 4 emberéletbe került. Az egyik rendőrt Fourquet golyója ölte meg még az ostrom elején. A rendőrség eljárása széleskörű bírálatot váltott ki, a belügymini s z t e r, Raymond Marcellin jelentést kért arról, ki rendelte el a rendőri támadást. Fourquet eltorlaszolta magát a házban három gyermekével, február 2-án, miután a bíróság elrendelte, hogy adja ki a gyerekeket, tőle elhidegült feleségének. A 14 éves lányának, Chantalnak azonban sikerült elmenekülnie a házból, már az első napon. Fourquet megengedte egy bordeauxi újság riporterének hogy bejöjjön a házba és interyjut csináljon vele, az ostrom alatt. Keserűen panaszkodott, hogy a gyerekeket az asszonynak ítélték, aki szerinte “házasságtörő” volt. — Azt akarom, hogy a feleségem idejöjjön, akkor megölöm őt, kiadom a gyerekeket és megadom magam — mondotta. A Cambridge-i egyetem tudósai, Dr. Patrick Steptoe és Dr. Robert Edwards bejelentették Londonban, hogy kémcsőben sikerült megtermékenyíteniük egy női magot ELISMERÉS AZ AFl-CK) CSUCSSZERVEZETI ' ÜLÉSÉN NIXON ELNÖKNEK ÉS KORMÁNYÁNAK BAL HARBOUR, Fia. — Egy hónappal miután Richard M. Nixon elfoglalta az Egyesült Államok elnöki székét, az AFL-CIO egyöntetűen az elismerés szavát adta neki: az uj adminisztráció nem formálódik konzervatívnak és unió ellenesnék, mintahogy az lehetett volna — mondotta George Meany, a 130 unió elnöke. — Észszerű kapcsolatot látok az uj kormánnyal való viszonyban, célszerűen jó viszonyt — mondotta George Meany, az AFL-CIO végrehajtó tanácsának itteni télközépi ülésén. Mr. Meany, aki utoljára november végén találkozott Nixon elnökkel, március első napja körül egy tanácskozást tervez vele, több kérdés megbeszélés éré, “kölcsönös érdekekben”. Mint utalt rá, ezek között lesz, hogy a minimális órabért 1.60 dollárról 2 dollárra emeljék és magasabb juttatásokat adjanak a munkanélküli kompenzációs programokban. A végrehajtó tanács 10 napos ülésre gyűlt össze, megtárgyalta különböző uniók részéről befutott véleményejelen léseket az uj kongreszszusról — ezek nem is olyan rosszak, ha a Fehér Ház némi vezetést nyújt a számára, mondotta Meany — és az AFL-CIO civil rights programjait. Meanyá elnök elmondotta a riportereknek, hogy az uniók aggodalmai — néhány kampány — kijelentés alapján — Nixon elnökkel szemben, nem nyilvánultak igazoltnak — “legalább is mostanáig.” — De — mint az unió-csoport elnöke mondotta— az élne k még nem árulta el beállítottságát egy sereg kérdésben, beleértve a külpolitikát is. — Meany elnök elismerésben részesítette George P Shultz munkaügyi miniszterré való kinevezését és a többi munkaügyi kinevezéseket is. Dicsérte a lelépett munkaügyi minisztert W. Willard Wirtz-et, “aki kitűnő munkát teljesített, bár fennállott közöttünk némi ellentét”. Kijelentette, hogy a remények szerint éppen olyan jól “ki fognak jönni” Shultz miniszterrel is. Felemlített azonban egy ellentétet az uj adminisztrációval — amit mint mondotta súlyos vitára vezethet — s ez | az, hogy a honvédelmi minisztérium szerződéseket adott három nagyobb textil vállalatnak, melyek szóbelileg kötelezték magukat, hogy “határozott lépéseket tesznek azirányban, hogy megszüntetik a megkülönböztetést a munkások félfogadásában és alkalmazásában”. Az AFL-CIO és beletartozó textil-uniók különösen kifogásolták a J. P. Stevens and Co. texilcégnek adott szerződést, mivel ez a vállalat már régóta vitatta az uniók és a munkások jogait. Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága azután bejelentette, hogy 100,000 dollárral járult hozzá az American Federation cí Teachers helyi uniójának büntetáspénzéhez, melyet 220,000 dollárra Ítéltek a new yorki tanár-sztrájkból kifolyólag. Elmondták, hogy már megindították az akciót, hogy az AFL-CIO uniói összeadják a maradék 120,000 dollárt is. Ezzel — mint mondották — szolidaritásukat akarják kimutatni a megbüntetett unió iránt, mely “szembenáll az egyoldalú és méltánytalan i törvényekkel”. Spiro T. Agnew alelnök 20 éves lánya titkárnői állást kapott John Fisher irodájában Washingtonban, aki a republikánus kongnesz szusi vezetők tanácsadója. MEGKEZDTÉK FLORIDÁRAN JACK MURPHY GYILKOSSÁGI PERÉI FORT LAUDERDALE, Fia. — Miiközben a bíróságon, egy gyilkossági perben az esküdtszéket állították össze, az egyik vádlott, Jack' Murphy (Muf the Surf) a “szerelem filozófiáját” olvasta egy könyvből,^ másik pedig, Jack Griffith, hangosan nevetgélt és hahotázott. Murphy-t, egy karate-tanárt és Griffith-et — mindketten 31 évesek — azzal vádolják, hogy megölték Terry Frank, egy tőzsdebizományos cég 23 éves titkárnőjét, — a lány Cincinnatiba való — akinek holttestét a floridai Whisky Creek-ben találták meg, 1067 december 8-án. Terry kolléganőjének, a Natick, Mass.-be való 21 éves Annelie Mohn-nak a holttestét ugyancsak ott találták meg. A két megvádolt férfi közül Murphy elmebajra hivatkozott, Griffith pedig kijelentette, hogy ártatlan és a gyilkosság időpontjára alibije van. Mindketten elmondták, bizonyosaik benne, hogy az esküdtszék felmenti őket. Az állami és szövetségi vádak szerint a lányok 1967 novemberében Los Angeles-4 ben 488,732 dollárt loptak egy tőzsdebizományos cégtől és a j pénz elosztása körüli vitában , ölték meg őket Murphy és J Griffith. 15 Miközben a bíróságon a be- jj hívott, leendő jury-tagokat 4 kérdezték ki, Murphy, Kahlil , Gibran filozófus “Thoughts J and Meditations” című papír- * kötésű könyvét olvasta, mely- Ä ben az iró e’mondja, hogy ki- jj ábrándult, mert olyan világ- , ban kell élnie, melyben sok a gonoszság. Gibran azonki- | vül azt írja könyvében, hogy I “ápolni kell a szerelmet és j békét és ezzel megértést hozni ebbe a világba”. j Griffith ugyanakkor vicce- , lődött az ügyvédeivel, hangosan nevetett a saját vicGein, • és egy jelenlevő asszonyt á . “barátnőjének” nevezetű A j tárgyalás megkezdődik mi- ■ helyt az esküdtszéki tagok ki- i válogatása megtörtént.
