Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-07-11 / 28. szám

10. OLDAL, Thursday. July 11, 1968 HÁBORÚNAK NEVEZIK BIAFRA ÉS NIGÉRIA KÖZÖTT, DE NEM EGYÉB, MINT ÖLDÖKLÉS Két ameerikai katona megérkezett Thailandba, miután cambo­­diai fogságból elbocsátották őket. "JÁRKÁLÓ" HALAK FLORIDÁBAN. KIPUSZITITÁSUKAT TANÁCSOLJÁK Az ohioi Wilberforce Uni­versity matematika társpro­fesszora, Cyril Ntukogu most tért vissza egy szomorú lá­togatásáról, születési helyé­ről, Biafra-ból, mely még nemrégen Nigériához tarto­zott. Amit ott talált, Biafra-bam, háború volt, a maga összes kegyetlen velejáróival, halál, éhezés, terror és brutalitás. És ami több, a világ sajtójá­ban alig esilk szó róla, igy ke­vesen vannak tisztában azzal, hogy mi folyik ott. Ntujogu, a 32 éves profesz­­iszor elmondotta, hogy a biaf­­raiakat — akik legnagyobb­részt keresztényeik — tömeg­számra mészárolják otthon és Nigéria egyéb részeiben, me­lyek lakosai főleg mohame­dánok. A biafrai halálos áldozatok számát 800,000-1,000,000-ra be­csülik — mondta a professzor és az öldöklés vége nem lát­ható. Nigéria körülbelül 70,- 000 embert tart f egy er alatt, angol és szovjet katonai ve­zetőik vannak, ugyanezek látják el őket hadianyag­gal s pilótáik egyiptomiak — mondta a tanár. — Lisbon, Portugáliából re­pültem be Biafrába, egy szer­ződéses géppel, ami az egye­düli lehetősége annak, hogy az ember (keresztül jusson a szigorú blokádon — mondot­ta Ntujogu professzor. — A biafraiaknak nincs or­vosságuk — még az aszpirin is hiányzik •*— alig van enni­valójuk .szórványosán fegy­­verüK és nincs kihez fordul­janak. Biafrát csak négy má­sik afrikai állam ismeri el. Nincs posta és rádió forgalom a világ többi részével. — Az iskolák zárva van­nak, a falvakat a nigériaiak bombázzák. A lakosságot csak kisszámú kézifegyverek vé­dik, melyeket valahol kivül megvásárolnák és becsem­pésznek, míg a nigériaiak ha­talmas szállítmányokat kap­lak tüzérségi és repülő fegy­verekből. A tények azt mutatják, hogy az ellenség ki alkarja irtani a biafraiakat, bárhol találhatók is, holott biológiai különbség nincs a nigériaiak és biafraiak között, csupán vallási és kulturális különb­ségek. RECIFE, Brazillá — Jose Ferreira brazíliai farmer 38 nővel élt a farmján, mikor azonban a 39-ket akarta be­sorolni háremébe, ez tragikus­nak bizonyult a számára - mondotta a rendőrség. A 47 éves Ferreira-t, utolsó szerelmének egy rokona agyonszurta farmján, Tupare­­tama közelében, Pernambuco államban, ahol 38 feleség fö­lött uralkodott. Mind a 36-an megjelentek gazdájuk teme­tésén és bánatosan megsirat­ták. Valamennyien azt állí­tották, hogy ők voltak törvé­nyes feleségei Ferrerirának. ezt most az öröklés problé­mája miatt a rendőrség vizs­gálja. A farmer barátai azt állít­ják, hogy a nők tulajdonkép­— A háború az elmúlt év júliusa óta folyik s mindent elpusztított. Tartalékok hiá­nyában, nincs cukor és só az országban és a nép a vidéken egyik napról a másikra él — mondta a professzor. Ntujogu három hétig tar­tózkodott Biafra-ban és fény­képfelvételeiket készitett a bombázások következményei­ről s amint a polgári szemé­lyek holttestei halmozódnak a terrorista támadások során. Azután egy éjszaka vissza­repült Portugáliába s onnan az Egyesült Államokban levő otthonába, hátrahagyva szü­leit, testvéreit és rokonait, a maguk háborújában. pen munkások voltak a farm­ján és Ferrerira nem fogadott egyáltalában látogat ókat, nert nem akarta, hogy kide­­üljön a turipisság. A rendőrség azt állítja, hogy a gyilkosság oka volt, hogy Ferreira ki akarta ter­jeszteni háremét. A gyilkos­nak sikerült elmenekülnie. Önként jelentkezett WASHINGTON — A 27 éves Philip Morris Jones, aki rajta volt az FBI, 10 legjob­ban keresett bűnözőjének lis­táján, önként jelentkezett és megadta magát az FBI-nak, San Mateo, Calif.-ban. Jonest ebben az évben négy bank­rablással vádolták meg. MIAMI. — Egy floridai bio­lógus sürgette, hogy pusztít­sák ki a “sétáló halat”. — Sé­táló halat? — Igen — mond­ja Vernon Ogilvie a floridai tengeri és édesvízi hal-bizott­ság kutató tudósa — a hal veszélyes. — Hogyan lehet a járkáló halat egyáltalában ellenőrzés alatt tartani? — Ez jó kér­dés — mondják más halbioló­gusok és ichtlyológusok. Kilencet fogtak el már ezekből a halakból, főleg csa­tornák partján, melyekkel Palmbeac megye keleti részén szárítják a talajt és a mocsa­ras részeket. Egyet közülük 1 mérföldnyire fogtak el a víztől, a többiek a napon süt­kéreztek a vízparton. Ogilvie professzor elmond­ta, hogy kettőt hazavitt ma­gával és aquáriumba tette őket. A víztartályból kiug­rottak és sétáltak a nappali szobában, ügy kellett elfogni őket. Ogilvie elmondta, hogy a hal egy orsóhal-faj ta, távoli rdkona a vízben élő halnak, kétféle tüdeje van, mellyel oly sokáig maradhat vízben, vagy szárazon, ameddig akar. A talajon úgy “sétál”, hogy uszonyaival tolja magát előre, mint például egy rejtőző ka­tona, aki karjaival fekve elő­re mászik. Bár a Floridában talált fajta általában megma­rad 15 incs hosszúságon belül, ennek a halnak vannak közeli rokonai, melyek 5 láb hosz­­szura megnőnek és 60 font súlyúak. Hozzátette, hogy Afriká­ban és Ázsiában jólismerik a halat és ott nagy Ínyencség­nek számit a húsa. Biológu­sok úgy hiszik, hogy a halfaj­ta valamilyen ritka hal-ke­reskedő révén került az Egye­sült Államokba s azután meg­szökött, valószínűleg elsétált a medencéből. — Azt hiszem ez a legrosz­szabb, ami Floridával történ­hetett, hogy ez a hal megho­nosodott itt. Itt van egy ál­­'at, mely nemcsak a vízben úszik és táplálkozik, hanem a szárazföldön “jár” és táp­lálkozik — mondotta Ogilvie. — Lehet, hogy kitűnik, hogy jóindulatú hal. De mi történik, ha nem az. Mi tör­ténik, ha kiderül, hogy ártal­mas. Hogy ellenőrizzük? Mér­gezzük meg a vizet? Lehet, íogy akkor kimászik és gya­­íogszerrel folytatja útját és máshol tűnik fel — mondot­ta a tudós. Szilárdan azon a vélemé­nyen van, hogy a megtalált példányokat ki kell pusztíta­ni. mert könnyen elterjedhet egész délkelet Amerikában, s ha kiderül, hogy ártalmas, vagy veszedelmessé válik na­gyobb tömegekben, késő lesz a kipusztitására gondolni. Jobb a katonaság, mint a sztrájk? MONTEVIDEO, Uruguay. — Az ország banktisztviselői sztrájkba léptek és a kor­mány felszólította őket, hogy vagy visszatérnek munkájuk­­ioz, vagy besorozzák őket ka­tonának. Miután a kormány felszólí­tásának nem tettek eleget, mintegy 5000-et közülük beso­roztak. A sorozást Uruguay elnöke, Jorge Pachero Areco rendelte el, példaadásául a gyakori hasonló munka-meg­­íllitás ellen. Soraya a lángok között RÓMA — Soraya, egykori iráni császárné, itteni villája, éjszaka kigyulladt, Soraya azonban szerencsésen és sér­tetlenül kimenekült a lán­gok közül. Hugo^ Vihlen pilóta újból kifesziti a vitorlát, miután a tengeren találkozott egy amerikai tenegr­­alattjaroval, Casablanca, Afrikából, Miami, Fla.-ba vezető utján. LESZÚRTÁK A HÁREMTULAJDONOST. MIND A 38 FELESEGE SIRATJA FUGGRTLENSEg

Next

/
Thumbnails
Contents