Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)
1968-12-19 / 51. szám
16. OLDAL h'ÜGGETLENSEd Thursday, Dec. 19, 1968 KÉMNŐ - VAGY A SZTRIPTÍZ FELTALÁLÓJA FOLYTATÁS A német. kémszolgálat azonban nyilvánosságra hozta, hogy jóval kisebb javadalmazásban részesítette Montessacot, mint amennyi megélhetésre kellett. Persze, ilyen körülmények között fennmarad a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a kémszolgálat vezetőinek, akik természetesen gondosan ellenőrizték ügynöküket — már csak azért is, hogy az nehogy kettős játékba kezdhessen — nem tűnt fel, hogy Montessac többet költ, mint amennyit kap? Montessac nemsokára Mata Harit is beavatta kettős életébe. Amikor 1914 júliusában kitört az első világháború, Mata Hari — az álmárki közreműködésével — már maga is a németek kémügynöke volt. A háború kitörésekor — berlini utasításra — eladta párisi villáját és a német fővárosba utazott. Nem, nem titokban és rangrejtve: ez túlságosan is egyszerű és éppen ezért átlátszó lehetett volna. Mata Hari a sajtó, a német lapok szüntelen reklámhadjárata, ünneplése közepette érkezett meg Berlinbe, ahol már augusztus első napjaiban a legnagyobb varietékben lépett fel. Ki gondolta volna, hogy a páratlan táncosnő — ekkor már harmincöt éves, de még mindig megengedheti magának, hogy ruhátlanul táncoljon —, aki esténként színpadra lépett, nappal szállodaszobájában tanult? A német kémszolgálat emberei ekkor képezték ki. Nagyon meg voltak elégedve tanítványukkal: rendkívül éleseszü volt, jó a memóriája, gyorsan és pontosan elsajátította a tudnivalókat. És mivel Berlinben már nem kapott több szerződést — ne feledjük, még mindig angol állampolgár volt —, Amszterdamba utazott, ahonnan időről időre kirándulásokat tett Londonba és Párisba. Egy alkalommal Londonban járt, amikor az Intelligence Service gyanút fogott. A pompásan működő angol apparátus azonban — ez persze csak később, a kémnő elfogása után derült ki —, ez esetben csődöt mondott. A megfigyelés nem hozott eredményt, semmi nyoma nem volt annak, hogy Mata Hari valamelyik nagyhatalom szolgálatában állna. Az Intelligence Servicének — legjobb ügynökeit vetették be ebbe az akcióba — összesen csak annyit sikerült megtudnia, hogy Mata Hari megírta Párisba: állandóan figyelik őt. Ez azonban nem bizonyíték, hiszen mindezt az asszony egy postára bízott és a francia fővárosba, egy ismerőséhez cimzett levelében olvasták, amelyet felbontottak. Ha Mata Hari kémnő lenne, hogyan bizhatná ilyen fontos közlendőjét a postára? Az Intelligence Service emberei azonban tévesen következtettek. Ugyancsak tévedtek Montessac márki barátai, akik segítették őt abban, hogy bejusson a franciák repülői közé. A márki minden követ megmozgatott, hogy behívják pilótának. Ebben az időben a repülés még meglehetősen fejletlen volt, mindössze néhány tucat kezdetleges repülőgép repkedett a frontok felett, elsősorban felderítő fel adatokkal. Montessac az egyik felderítő gép pilótája lett. Számtalanszor került bevetésre, felettesei egyik legjobb pilótájuknak tartották. Nem is sejtették, hogy amig ők a francia hadsereg egyenruháját viselő és a francia hadsereg gépén repkedő Montessactól csak néhány jelentéktelen megfigyelésről kaptak jelentést, a német hírszolgálat részére olyan értesüléseket és híreket szerzett, olyan fényképfelvételeket készített, és továbbított, amelyek a német hadvezetés számára felbecsülhetetlen értékűek voltak. Londonból Mata Hari végleg visszatért Párisba. Montessac márkival, aki kérésére szabadságot kapott, hogy találkozhasr sék barátnőjével, mindössze csak néhány éjszakát töltöttek együtt, aztán a márkinak vissza kellett utaznia a frontra. Mata Hari ekkor újabb szerelemre lobbant, mégpedig a francia külügyminisztérium egyik magasrangu tisztviselője iránt. Ez azonban tulajdonképpen nem szerelem, — a márki utján a német kémszolgálat utasította Mata Harit erre a kapcsolatra, mert fontos értesülések szerzésével kecsegtetett. Mata Hari néhány hónapig ismét fellépett a párisi mulatókban és a francia főváros közönsége, amely már évek óta nem látta, tombolva ünnepelte. Mata Hari többször is nyilatkozott a lapoknak, hogy ő nem tud az ő édes párisi közönsége nélkül élni, de aztán hirtelen ismét búcsút mondott a színpadnak. Felfedezte magában, hogy neki is ki kell vennie a részét a Németország ellen folyó háborúból és ezért önkéntes ápolónőnek jelentkezett. Kiképezték, aztán beosztották a vitteli hadikórházban. Vittelben építették ebben az időben a francia légi szolgálat legnagyobb kikötőit. Mata Hari szorgalmasan és gyengéden ápolta a betegeket (emlékszünk rá: Mademoiselle Docteur is fontos értesüléseket szerzett mint hadikórházi ápolónő), szabad idejét pedig az őt körülrajongó repülőtisztekkel töltötte. Egy alkalommal, amikor rövid eltávozásra Párisba utazott, előállították a francia kémelháritó szolgálat főnöke, La Doux kapitány elé. A kapitány közölte vele, hogy kémkedéssel gyanúsítják és figyelmeztetik, hogy legjobb lesz, ha azonnal távozik Franciaországból, nehogy kellemetlenségei legyenek. A kémnő tiltakozott, a kapitány azonban a fejére olvasta, hogy párisi ismeretségei és a repülőtisztekkel való barátkozása többre adnak okot, mint egyszerű gyanúra. A négyszemközt lefolyt beszélgetés után Mata Hari úgy távozott, hogy Párisban maradhat, de lekötelezi magát, hogy Franciaország érdekében végez további kémtevékenységet. A kapitány ugyanis nem tudta, hogy Mata Hari évek óta látja el kerülő utón híranyaggal a német kémszolgálatot és hogy barátja, Montessac márki is német kémszolgálatban áll, csupán azért gyanúsította a táncosnőt Franciaország elleni kémkedéssel, hogy megnyerje őt a Franciaország számára folytatott ügynöki tevékenységre. La Doux kapitány nemsokára fontos értesüléseket kapott a táncosnőtől, aki közben Amszterdamban járt. A kapitány azonnal közölte az adatokat a francia haditengerészet vezérkarával, és alig egy órával Mata Habinak a francia kémszolgálat központjában tett látogatása után a francia flottának néhány Földközi-tengeren cirkáló torpedórombolója megváltoztatta útirányát. A hajók néhány tengeralattjárót vettek maguk mellé és aztán egyenesen a marokkói partnak tartottak. Este itt ennek a kis hajórajnak sikerült meglepnie két német tengeralattjárót, amelyek ott horgonyoztak. A francia hadihajók megtorpedózták és elsüllyesztették a tengeralattjárókat. Mata Halinak ezt a tettét homály fedi. elképzelhető, hogy a német kémközponttól kapta az utasítást, hogy a tengeralattjárók hollétét hozza La Doux kapitány tudomására. Berlinben ugyanis úgy gondolták, hogy Mata Harinak fedeznie kell magát a már gyanakvó franciák előtt. Ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy két tengeralattjáró túlságosan nagy árat jelentene még oly értékes és ügyes kémnőért is. Más verziók szerint Mata Hari, a német kém,, a német hírszolgálat révén bizalmasan értehelyéről és pénzért árulta el azokat a franci kémszolgálatnak részben azért, hogy Franciaországban maradhasson. Ebben az időben ugyanis a kémnő komolyan és őszintén beleszeretett egy orosz tisztbe, akit a vitteli kórházban ápolt. Montessac egyáltalán nem bánta, hogy barátnője elhagyta őt egy másik férfi kedvéért. Számára az volt a fontos, hogy továbbra is megmaradt ügynöknek. A márki továbbra is szorgalmasan és pontosan dolgozott a német hírszolgálatnak, ellátta a berlini kémközponttot a francia repülők terveire vonatkozó anyaggal, továbbá értékes információkat küldött a franciaországi belpolitikai állapotokról. * FOLYTATJUK [Híres kémek, kalandorok és bűnügyek]
