Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-12-12 / 50. szám

14. OLDAL fttogetlensEo Thursday, Dec. 12, 19G8 Leégett Froissy, a Franciaország­ban a szellemileg visszamaradt gyermekek otthona és 14 gyerek meghalt. Egyikét, a megmentet­­teknek elviszik a háztól. PÓRIM A FIATAL REPÜLŐGÉP TOLVA), ELFOGYOTT ÚGY BÁTORSÁGA, MINT GAZOLINJA ELISABETH CITY, N. C. — Egy fiatal elektrikus, aki repülőgépet lopott és elszállt vele Lakewood, N.J.-ből, órák múltán elvesztette idegeit, miközben gazolinja is kifo­gyott az Atlanti Óceán fölött és leszállt a vizre. Hat órával indulása és vad üldözés után a Parti Őrség egy helikoptere halászta ki a ködös tengerből. A 22 éves John D. Hem­­phill-t, aki betegszabadságon volt, miután munkahelyén elektromos áramütést kapott szeptember 26-án, az FBI vet­te őrizetbe, majd kórházban védőőrizet alá helyezte, ahol kezelik részben a kaland al-UJ NEMZETBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ. AKI KIMONDJA. AMIT GONDOL WASHINGTON Richard M. Nixon, megválasztott el­nök újonnan kinevezett kül­politikai tanácsadója, a 43 éves Henry A. Kissinger egy­kor azon a véleményen volt, “hogy az Egyesült Államok viselhet kis nukleáris hábo­rút, anélkül, hogy ez általá­nos katasztrófával járna.” A Nyugat Németországban született, Harvard-ban kép­zett nemzetközi politikai szak­értő ezt egy könyvében irta, melynek cime “Nuclear Wea­pons and Foreign Policy”, me­lyet 1957-ben adtak ki. Nixon megválasztott el­nök december 2-án nevezte ki Kissingert a s s z i s ztensévé” “nemzetbiztonsági” ügyekben s a poszt hasonló ahhoz, me­lyet most a Johnson admi­nisztrációban Walt W. Ros­tow foglal el. Kissinger, kinek tanácsát Nixon előtt három elnök kér­te ki a Fehér Házban, jólis­mert száraz és határozott megállapitásairól, külpoliti­kai ügyeket illetően. Kissinger a NATO stratégi­át “elavultnak” nevezte, az amerikai külpolitikát tulme­­revnek. Bírálta az 1963-as egyezményt, próba atom-rob­bantási kísérletek megtiltásá­ra — melyet a Szovjet ké­sőbb megszegett és kije­lentette, hogy a U.S.-nek se­gítenie kellett volna Francia­­országnak, építeni az atom­bombát és nem akadályozni azt. Eisenhower elnök felhasz­nálta Kissinger néhány taná­csát 1958-ban védelmi poli­tikája felépítésében', Kennedy elnök résztanácsadásra kérte, de szakított vele, amikor a francia atombombáról szóló véleményét hallotta és mikor Kissinger ellenezte Kennedy javaslatát a “multilateral nuclear force”-ra nézve. Johnson elnök erősen fel­dicsérte Kissingert, amikor ez Eisenhower védelmi poli­tikáját “k a t a s z trófálisnak” nevezte. Kissinger azon magatartá­sa, hogy főnökének, az elnök­nek nem csak azt mondja el, amit az elnök hallani szeret­ne, kedvező megvilágításba helyezték Nixon megválasz­tott elnök előtt, azonkívül a megválasztott elnök Kissinger számos elvével és felfogásá­val egyetért. kaiméval elszenvedett zuzó­­dásaival, részben pedig nát­hájával, melyet a jéghideg vízben való 1 órai tartózko­dás után kapott. A hatóságok szerint visszaszállítják New Jersey-be, ahol bíróság elé kerül: Hemphill, aki a N. J. Turn­pike Authority alkalmazottja és akinek 40 órás repülési ta­pasztalata van, egy a repü­lőgépen volt életmentő gumi­­tutajhoz kapaszkodott az óce­ánban, miközben a fölötte ke­ringő Coast Guard • gépek fényrakétákat és mentőöve­ket dobtak le neki, mielőtt egy helikopter kihúzta és kór­házba vitte, ahol állapota jó. Hemphill drámája rövidde! éjfélután 1 órakor kezdődött kedden Lakewood, N.J.-ben a repülőtéren. A rendőrség sze­rint Hemphill, aki 8 hónappal ezelőtt vette utolsó repülő leckéjét, betört a manager irodájába és ellopta egy 13,000 dolláros Cherokee, egymoto­ros gép kulscait Felrepült, délfelé indult, azután vissza­fordult a Kennedy repülőtér felé. A repülőtér tisztviselői el­mondták, hogy rádiózott ne­kik és kérte irányítsák leszál­lásra. — Hangja igen remegő volt — mondta az irányitó torony tisztviselője. Ezt hal­lotta Vance Randle a parti őr­ség kapitánya is a maga rá­dió j án. Hemphill három-négyszer FRANCIA ÜZLETEMBER ELKÁBITOTT ÉS MEGERŐSZAKOLT 13 LÁNYT BAD HOMBURG, Nyugat Németország — Letartóztat­tak egy 32 éves francia üzlet­embert azon vád gyanújával, hogy erőszakot követett el 13 autókra felkérezkedő lányon, miután először alkohollal és pirulákkal elkábitotta őket. Didier Tourres-t, Le Hav­re, Franciaországból, fogva tartják biztosíték ellenében történő szabadlábra helyezés lehetősége nélkül, mióta egy megoldatlan büncs elekmé­­nyekről szóló televíziós adás nyomán felismerték és lezár­ták. A tanúvallomások alapján a rendőrség azt állítja, hogy az autójára felvett lányoknak bort, vagy whisky-t adott, majd sárga pirulákat ajánlott fel nekik, mely “kitisztítja lejüket és elveszi a szájból az alkohol szagát”. Amikor aztán a lányok az altató pirulától elkábultak, megállította autóját, az- esz­megpróbálta a leszállást, vé­gül inába szállt a bátorsága és közölte a toronnyal, hogy “elege van” és délfelé fog repülni. Randle kapitány, a Coast Guard 20 évi veteránja. John McDonald parancsnok­kal utána eredt egy Coast Guard repülőgépen. Ezután 3 órara elvesz­tettük vele az érintkezést — mondták később a parti őrség üldöző tisztjei, mig egyszer­­csak Randle kapitány megpil­lantotta a lopott gépet az At­lanti Óceán fölött. — Ekkor megszólalt Hem­phill rádiója is. Elmondotta a tolvaj, hogy motorja “köp­köd”, átkapcsolt a második gazolin tankra, a gép tovább zakatolt, műnyelven “köpkö­dött”, igy visszakapcsolt az első tankra ■— mondotta Randle. — Möndtam neki, ne ve­szítse el bátorságát és utasí­tásokat adtam neki, hogy szállhat le a vizre — mondot­ta McDonald parancsonk. Az utolsó rádió kontaktu­sunk vele 25 lábnyi magas­ságban volt a tenger vizétől — mondták a tisztek. Hemphill a tisztek szerint ügyesen landolt, a gép nem sérült meg és nem fordult fel. — Egészen alacsonyan repül­tük, hogy lássuk mi történt vele és láttuk, hogy egy gu­micsónakba kapaszkodik és vadul integet felénk — mond­ták a tisztek, miután egy he­likoptert rendeltek a szín­hely fölé. HALÁLOZÁSOK SANTA CRUZ, Calif. — Ecker Kálmánná szül. Odry Vilma életének 75. évében no­vember 15-én agyvérzés kö­vetkeztében váratlanul el­hunyt. MIDDLETOWN, Ohio. — Özv. Kaczor jenöné sz. Szőke Borbála november 30-án meg­halt 87 éves korában. Kishe­gyes bácskai faluból szárma­zott, 1921-ben jött Ameriká­ba. Első férje Hegyi István az első világháborúban vesztette életét. Az elhunyt és férje fél évszázad óta hii olvasói vol­tak lapunknak. méletnélküli lányokat egy félreeső helyre vitte őket, le­hetőleg egy erdős területre és ott nemi erőszakot követett el ellenük. Nyugat N é m e tországban bemutatnak minden héten egy televíziós filmet, mely megoldatlan bűne selekmé­­nyekről szól és felkérik a kö­zönséget, hogy látottak alap­ján játszanak detektív sze­repet és jelentsék, ha vala­mit tudnak. Ez vezetett a francia letartóztatására, aki­nek export üzlete van Frank­furt közelében. Egy német lány ugyanis, aki felirta merénylőjének au-1 tórendszámát, látta a filmet és felhívta a rendőrséget. A rendőrség elmondta, | hogy a francia kereskedő ál­dozatai között volt két angol lány is, akit a ‘sorozatos me­rénylő, Tourres, a főország­­utón hivott a kocsijára, Karls­ruhe közelében. LELETEK A 11-IK SZÁZADBÓL. A VIKINGEK JELENLÉTÉT MUTATJÁK ST. JOHN’S, New Found­­land. — Norvég régészek újabb bizonyítékát találták annak, hogy a “viking”-ek, Észak Skandinávia 8-10-ik századbeli, tengeri “rablólo­vagjai”, már 5 századdal Ko­lumbus Kristóf előtt felfedez­ték Amerikát. Az errevonatkozó leletek, ásatások révén. Észak New Foundlandben kerültek elő. A norvég régészek rozsdás vasszegeket és bronzból ké­szült ékszerdarabokat ástak ki, melyek minden tévedést kizáróan “viking” eredetűek. A norvég expedíció vezető­je, Dr. Helge Ingstad a lele­teket a 11-ik század elejéről származóknak tartja, ez volt az a periódus, amikor a vi­kingek, az úgynevezett “Vin­­land” utazásaikat tették. Az egyik ékszerdarab egy gyű­rűben végződő bronztü, mely típusról tudják, hogy a 11-ik század végén teljesen eltűnt, mert a vikingek nem készítet­ték többé. Ezek a leletek a norvég professzor szerint kétségte­lenné teszik, hogy New Foundlandban, a mostani “L’Anse aux Meadows” kör­zetében ,vikingnek jártak a 11-ik században, sőt arra a hiedelemre ad alkalmat, hogy ez a hely a vikingek vezető­jének, Leif Ericson-nak a fő-támaszpontja volt a mai Észak Amerikában. Jan Snee, másodéves egyetemi hallgatónő Columbus, O.-ban mu­tatja a jelvényeket, melyeket a diák-játékosok viselni fognak a Rose Bowl versenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents