Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-12-12 / 50. szám

Thursday, December 12, 1968 ftfiUKTLE-NSEi: 7. OLDAL MARXISTA SAJTÓ ÉS DIÁK-HADJÁRAT AZ UJ NAGYKÖVET ELLEN, TÖRÖKORSZÁGBAN ISTANBUL, Törökország—gi ügyeket Az a n t i a merikanizmusnak egy uj hullámát kavarták fel Törökország legnagyobb vá­rosában — minden valószínű­ség szerint mesterségesen — azon ürügy alatt, hogy az Egyesült Államok ujonan ki­nevezett nagykövete, régeb­ben tagja volt a Central In­telligence Agency-nek. (CIA), Az uj nagykövet, Robert W. Komer ,akinek utolsó meg­bízatása volt, hogy Délviet­­namban vezette, a vidék paci­fikálás! programját. Ugyan­csak szolgált a NATO bizton­sági személyzete között és a Fehér Házban helyettes ta­nácsadó volt NATO biztonsá-NEW YORK — Huszonket­tőt a városi parkolóméterek autó pénzbeszedői közül le­tartóztattak — a teljes sze­mélyzet több mint a felét — azon a címen, hogy mint a “vizsgá lati Commissioner”, Arnold G. Fraiman jelentet­te, több mint 5 millió dollárt elloptak 10 és 25 centesekben a parkoló automatákból, be­szedés közben, az elmúlt 4 év alatt. Fioravante Perrotta, a vá ros pénzügyi adminisztrátort elmondotta, hogy a letartóz­tatások annyira “kivékonyi­­tották” a 41 tagú személyze­tet, hogy egy előváros pénz­­beszedőit kellett kisegítésre hívni. Fraiman commissioner el­mondotta újságíróknak egy sajtókonferencián, hogy 28 autós pénzbeszedőt kutattak át, a városi pénzügyi osztály garázsában, amint munkájuk végeztével a mé­terekből kiszedett pénzzel megérkeztek oda, a 42 Frank­lin St.-re. illetően. Kerner erős támadás alá került Törökországban a saj­tó és néhány diákszervezet ré­széről, amikor november vé­gén kinevezése nyilvánosság­ra került. Több mint 750 tö­rök diák tüntetett az ország politikai fővárosának Ankará­nak repülőtéren, mikor az el­múlt héten az uj amerikai nagykövet megérkezett. Biz­tonsági emberek úgy rendez­ték a dolgot, hogy Komer nagykövet már a kifutó vé­gén kiszállhatott s igy elke­rülhette a tüntetőket. A kampányt az uj ameri­kai nagykövet ellen, balol­dali irók kezdték el, akik az-A 28 közül 22-nek megvolt a maga külön táskája, me­lyekben a hivatalos táska vagy pénzkazetta mellett, 150- től 1000 dollárig volt 10 és 25 centes, melyet a maguk szá­mára raktak félre. Azonkívül 11-nek még külön szerszá­maik voltak melyekkel képe­sek voltak felnyitni speciális városi pénzkazettákat, me­lyekről eddig azt hitték, hogy kinyithatatlanok. — Tegnapi “privát” kol­lekció, melyet a tettesek ma­guknak félre tettek, egy na­pon 4400 dollárt hozott nekik s ez 1 napra normálisnak te­kinthető — mondotta Frai­man. A commissioner elmondot­ta, hogy a letartóztatottak va­lamennyien a “civil service”­­hez tartoztak és az ellenőrző közegek nincsenek belekever­ve a lopásba. A tolvajok közül 15 pénz­beszedő volt és 7 ezeknek az autóvezetője, akiket kényte­lenek voltak bevonni az “üz­letbe”. zal a váddal álltak elő, hogy Mr. Komer még mindig tag­ja a CIA-nek. Cetin Altan, a “Marxista Török Munkás­párt” vezető tagja és befolyá­sos kolumnista, azt irta az “Aksam” nevű napilapban, hogy “az Egyesült Államok, mint nagykövetét egy férfit küldött Törökországba, aki specialista titkos társaságok­ban és emberek megkinzásá­­ban”. Azzal a váddal állt elő, hogy Komer volt felelős “azon vietnamiak ellen elkövetett atrocitásokért és megkinza­­tásokért, akik ellenezték a washingtoni politikát.” Egy másik vezető baloldali kolumnista, Ilhan Selcuk úgy irta le az uj amerikai nagy­követ személyét, mint szak­értőt “szabadság-mozgalmak letörésében” és mindez csak úgy fogható fel, “mint Wash­ington szándéka, hogy ural­ja Törökországot”. Egy nemrégen lefolyt török sajtókonferencián megkérdez­ték Suleyman Demirel török miniszterelnököt, hogy miért adta beleegyezését egy ilyen amerikai kinevezéshez, mire a miniszterelnök a következő­ket válaszolta: — Az óhaj, hogy az amerikai-török barát­ság megszilárduljon, kulcsté­nyezője volt az uj amerikai nagykövet kinevezésének. Az egyik napilap visszauta­sította a Komer ellen emelt vádakat. A vezető újság, a “Milliyet” a Komer ellen ve­zetett baloldali sajtókam­pányt “politikai fanatikusság­­nak” nevezte és ellenségeske­désnek, mely “összeegyeztet­hetetlen a ligkával és tisztes­séggel”. Az újság megírta, hogy maga is kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy az amerikai nagykövetnek semmi része sem volt délviet­nami titkos puccsokban és kinzási operációkban. — Le­gyünk óvatosabbak más em­berekkel kapcsolatos bírála­tainkban — irta a lap. Komer nagykövet kineve­zése összeesett bizonyos tö­rök körök aggodalmával, az uj amerikai adminisztráció januári hivatalba lépését il­letően, félve, hogy a Nixon kormány csökkentheti az ide­gensegély programot. A baloldali újságírók azon­kívül felhasználják, hogy hi­vatkoznak Spiro Agnew meg­választott alelnök görög vol­tára és kihasználva bizonyos körök ellenséges érzületét a görögök iránt,_ utaltak arra, hogy Washington “olyan po­litikát vezethet be, amely el­lenkezik a török érdekekkel.” Youngstown, O.-ban, ahol pénzhiány következtében bezárták az iskolákat, “tanítást és nem vakációt” akarnak a diákok. ÖT MILLIÓT LOPTAK A VÁROSI PARKOLÓMÉTEREK PÉNZBESZEDÖI Matthew Zalek, a californiai San Quentin fegyház lakója, aki reg­gel 7-kor kimehet a városba dolgozni, de este 7-kor újból a fegy­ház ranch-jón kell lennie. FAJI HÁBORÚT JÓSOL ANGLIÁBAN. A NYUGAT-INDIAIAK TITKÁRA ALDERSHOT, Anglia— A United Press Internationa' nevű amerikai hírszolgálat je­lentette, hogy a londoni, nyu­gatindiai bevándorló közös ség vezetője elmondotta rend őröknek, hogy a faji háború Angliában elkerülhetetlen ? felszólította szí nesbőrüeket hogy fegyverkezzenek. Jeff Crawford, a London West Indian állandó konfe­­renci á j á n a k főtitkára, a “közületi kapcsolatok” egy ülésén, a Bramshill rendőr­­kollégium-ban tartotta elő­adását, közel Aldershot-hoz Beszédében egy konzervatív képviselő, Enoch Powell 10 nappal ezelőtt tartott beszé­dére utalt, aki egy előadásá­ban követelte a színesek or­szágaikba való visszavándo­­roltatását Angliából. — A háború a fajok között, a fehérek és színesek között elkerülhetetlen — mondotta Crawford. — Mivel a történe­lem, minden kétséget kizá­róan bizonyította, hogy min­denkor a fehér ember volt az aggresszor, ezúttal is a fehér ember fogja kezdeni a harcot — mondotta a nyugat-indiai­ak titkára. IRAKBAN A HELYZET TOVÁBBRA IS IGEN "VÁLTOZATOS" BAGDAD — Az országban uralmon levő “Baath”-párt (arab szocialista) vezetőit ag­gasztja Irak legjobban kép­zett embereinek tömeges ki­vándorlása az országból. Hi­vatásbeliek Irakban, köztük az igen szükséges olaj-szak­értők és adminisztrációs veze­tők, valamint technikusok, ha­vonta százával hagyják el az országot. Novemberben az iraki kor­mány nagy diadallal jelentet­te be, hogy vsszaállitotta ál­lampolgárságát több számki­vetésben élő és az előző kato­nai kormánnyal ellenlábas irakinak. Az a jó benyomás azonban, melyet ezzel al- Bakr elnök a maga részére szerzett, rövidesen elpárol­gott, a legújabb tisztogatások során. Az a tény, hogy elmúlt hetekben 30 amerikai és nyu­gatnémet tanárt utasítottak k: a bagdadi al-Hikma egyetem­ről, arra késztette az irakia­kat, hogy igen óvatosak le­gyenek a külföldiekkel való érintkezésben. A négy hónapos uj kor­mányszámos ellenfele börtön­ben van, a kormány által el­kobzott Coca-Cola töltőtele­pének tulajdonosát és vezető­jét pedig, titokzatos módon megölték. Ugyancsak; rejté­lyes halált halt egy igen nép­szerű iraki egyetemi tanár, akinek semmi köze sem volt a politikához. Számos arab úgy hiszi Irakban, hogy mindezen té­nyezők rövidesen újabb vas­kos iraki puccshoz fognak vezetni. William Scranton, Nixon megvá­lasztott elnök megbizásából be­járta a Közelkeletet.

Next

/
Thumbnails
Contents