Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-12-12 / 50. szám

Thursday, December 12, 19G8 fi:(;<ihT|,RNSf<>. 5. OLDAL VÉRTANÚBÓL VEZETŐ POLITIKUS AKAR LENNI, MINDENESETRE BEBÖRTÖNÖZTÉK KARACHI, Pakistan — Mi­vel Pakisztán elnöke akar len­ni* az ellenzék vezetője, a 40 éves volt külügyminiszter, Zulfikar Ali Bhutto, elsősor­ban is bebörtönöztette magát. Két évvel ezelőtt Bhutto, szakított Pakisztán úgyszól­ván “egye duralkodójával” Ayub Khan tábornaggyal és az ellenzőikben próbált sze­rencsét . . . hiába. — Bhutto­­val az a baj — mondotta ak­kor barátainak egyike — hogy nem akar börtönbe menni. Most végre akart. Elhatá­rozta, hogy az indiai Mahat­ma Gandhi, Jawaharlal Neh­ru, a kasmiri Sheik Abdullah és a nepáli B. P. Koirala min­tájára — akiknek egyike — másika 21 évet is töltött bör­tönben, mielőtt országa politi­kai vezetője lett — ugyancsak az indiai félkontinens ered­ményes útjára lép- A vérta­núból megkísérli, hogy mi­niszterelnök legyen. Bhutto egy héten keresztül utazgatott vonaton Pakisz­tánban és izgató beszédeket tartott Ayub Khan ellen. És bárhol is felbukkant, Karichi­­ban, Lahore-ban, Peshavar­­ban és Ravalpindi-bén, a diá­kok nyomban tüntetni kezd­tek mellette és Ayub Khan ellen. Fellépései mindenütt sú­lyos zavargásokhoz vezettek. A rendőrség és katonaság közzélőtt a zavargóknak és ez 6 pakisztáni életébe került. Az egyik Bhutto hivő vissza­lőtt. A 22 éves mérnökhallga­tó, Mohammed Hashim az el­múlt hót elején Peshavar­­ban egy 9 mm.-es pisztollyal a szónoki emelvény felé lőtt ahol éppen ott ült az állam elnöke, Ayub Khan. Golyói ugyan senkit sem találtak el, de Bhutto elérte célját, Ayub Kahn azonban elrendelte le­tartóztatását. A mintegy 25,000-et kitevő pakisztáni egyetemi hallga­tók — legnagyobbrészben ál­lami tisztviselők és katona­tisztek gyermekei — koránt­sem viseltetnek ellenséges érzülettel elnökük iránt. Az inkább nacionalista és társa­dalom-forradalmi, de elsősor­ban is amerikai-ellenes diá­kok, rokonszenvüket akarják kifejezni Bhutto iránt. A califomiai Berkeley­­egyetemen kiképzett ügyvéd, Bhutto, mint Ayub külügy minisztere, 1965-ben tiltako­zott a fegyverszünet ellen, mely végetvetett a háromhe­tes háborúnak Pakisztán és India között. Amikor Ayub Khan és India akkori mi­niszterelnöke, Shastri, a szov­jet miniszterelnök Kosygin közvetítésével, az előzetes bé­két Tashkent-ben aláírták, Bhutto lemondott. A moslem-vallásu Bhutto gyűlöli az amerikaiakat és ellenzi az indiaiakat, “deka­dens” hindu kultúrájukkal. Rokonszenvével Vörös Kina felé fordul s azt akarja part­nernek. Bár maga is arisztokrata családból származik, Bhutto 1967 szeptemberében megala­kította, az úgynevezett “szo­cialista néppártot”, amely azonban bajosan tud akármit is tenni a népszerű Ayub el­len, aki 150 százalékkal emel­te az ország ipari termeléséi és' megduplázta kivitelét. El­térően Indiától, Pakisztán­ban Ayub uralma óta nem is­merik az éhínséget. A Bhutto-barát diák me­­réjiylete után, amikor egy pakisztáni elfogta a merény­lőt és utánna besepert 2000 dollár jutalmat, Ayub Khan igazi diplomatának mutatko­zott: Lecsendesitette a töme­get, mely meg akarta lincsel­ni a merénylőt. ELJÖTT Érte a kíshivatalnoknak ÁLCÁZOTT "MESEBELI HERCEG" BURNLEY, Anglia — A menyasszony, aki csak csen­des esküvőt akart, a napok­ban ugyanazon sárga-fekete Rolls-Royce autón hajtott a templomba, mint Grace her­cegnő az esküvője alkalmá­val. A biztonsági emberek egy kisebb hadserege állta körül fehér keztyüben és fehér eser­nyőkkel a csinos 22 éves Mar­garet McNamara angol lányt amint megérkezett Burnley­­ben a 12-ik századból szár­mazó templomba, hogy a fele­sége legyen az amerikai fia­talembernek, kiről azt hitte, hogy heti 36 dollárt kereső szálodai tisztviselői. A vőlegényről azután kide­rült, hogy a 27 éves Lee Calig. egy gazdag pittsburgh-i acél­­mágnásnak a fia, Harold H. Calig-nak, akinek még hozzá egy szállodája van Floridá­ban. Amint Lee megmagyaráz­ta, igazi kilétét titokban tar­totta, mert azt akarta, hogy a lány úgy fogadja el őt, mint amilyen és nem családja gaz­dagságáért. És igy is történt. — Minden olyan mint egy álom —- mondta Margaret az esküvő után — ilyen mesesze­rül dolgokat sohasem tapasz­taltam. Az idősb Calig volt, aki a 20 főnyi magándetektívet felfo­gadta, biztonsági emberek­nek az esküvőre. Ezek vissza­tartották a kíváncsiskodókat Margaret kis otthonától Burn­­ley-ben, körülállták a tem­plomot és távoltartották a nagy tömeget. Még több biz­tonsági ember kisérte a há­zaspárt a templomból a szál­lodai lakodalomra. Az egyház papja, Rév. De­rek Raitt ezeket a biztonsági intézkedéseket “nevetségesek­nek” tartotta. — Ezekre egy­általában nem volt szükség. A templomban 100 meghívott volt, köztük 30-án Lee rokon­ságából, akik átjöttek Ame­rikából. A fiatal pár néhány nép múlva visszatér a londoni Royal Garden Hotelbe, ahol a lány — most már asszony — mint titkárnő, a férj pedig mint egyszerű tisztviselő dol­gozott. A Mannington, W. Va.-i bányából — melyben ott veszett 78 bá­nyász — mindjárt az első tűz után, sikerült felhozni 99 emberből 21-et, 700 lábnyi mélységből. SOPHIA LOREN PERT NYERT, MEGVÉDTE OLASZORSZÁGOT PÁRIS, Franciaország. — Sophia Loren, a neves film színésznő megnyerte jogi har­cát abban, hogy nem volt haj landó egy filmben lekötött szerepét eljátszani, mert úgy vélte, hogy a film sértő ha­zájára, Olaszországra. Egy párisi bíróság eluta sitotta a 3.5 millió frankos keresetet (700.000 dollár) me­lyet Sophia Loren ellen indí­tott egy Svájcban regisztrált filmvállalat a “Quadrangle Films”. A bírói ítélet arra tá­maszkodott, hogy a szerződés­ben ki volt kötve, hogy a film kéziratát, eljátszása előtt bemutatják a müvésznőnék. A filmben, a “Five Pieces of Maria”-ban Danny Kaye­­nek kellett volna játszania a férfi-főszerepet és a film egy “modern komédia”. Sophia Lcren ügyvédje, George Kiej­­raan elmondotta a bíróságnak, hogy miután Miss Loren meg­látta és elolvasta a film tar­talmát 1962-ben, úgy érezte, hogy az le Házé OY- ország­ra nózve és nem vállalta a film főszerepét. Egész Párist elborította az első hó. A Los Angeles Stars játékosai a pályán, egy hastáncosnő irányítása1

Next

/
Thumbnails
Contents