Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-10-31 / 44. szám

n. OLDAL FÜGGETLENSfl« Thursday, October 31. 1963 EGY TRAGIKUS PERUI ÉJSZAKA ESEMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI EGÉSZ DÉLAMERIKÁRA A 39 éves Frank N. Werbert, 10,000 dolláros biztosíték ellenében szabadon bocsátották, San Franciscóban, miután fényűző házában 500,000 dollár értékű marijuanat találtak. Ezt jelenti be barátainak telefonon. LIMA, Peru. — Nehéz páncélosok verték fel a perui főváros éjszakájának csend­jét és ébresztették fel álmá­ból hajnali 2:15-fcor Peru 56 éves elnökét, Fernando Be­launde Terry-t, két héttel ez­előtt. A tankok ágyucsövei a “Fegyverek Terén” az elnöki palotára irányultak s páncé­los katonák megostromolták a bejáratot. Alig félórával ké­sőbb egy kapitány és egy had­nagy zöld egyenruhában, ki­rángatták az elnököt a palo­tából. Annyi ideje sem volt, hogy a cipőjét felhúzza. A TOKIO, Japán. — A japán diákmozgalom egy sereg erő­szakos tiltakozást készit elő, hogy a tüntetések a tetőfo­kukra hágjanak 1970-ben, amikor az amerikai-japán “Biztonsági Megállapodás” re­vízió alá kerül. A japán kormány fenn akarja tartani az 1960-ban kö­tött megállapodást, melyet 1970 után egy évi határidő­vel kölcsönösen fel lehet mon­dani. Ha egyik fél sem mond­ja fel, úgy automatikusan meghoszabbodik, a követke­ző 10 évre. . A japán rendőrség felké­szül a legrosszabbra és szá­mos diák fegyveres beavat­kozással fenyeget, ha a meg­állapodást meghosszabbítják. A rendőrség úgy hiszi, hogy a- meghosszabbítási tárgya­hüvös éjszakában mezítláb kapaszkodott fel egy jeep-re, de megtartva nyugalmát, csak annyit mondott: — Rendkí­vül kellemetlen história. — Még a reggeli szürkületben repülőgépre ültették és Ar­gentínába emigráltatták Be­­laundet, aki jelenleg Wash­ingtonban van. Egy 10 tábornokból és 2 ellentengernagyból álló kor­mány, az eddigi vezérkari fő­nök, Juan Velasco Alvarado 48 éves tábornok vezetése alatt vette át a hatalmat és kijelentette, hogy “Délameri­­ka negyedik legnagyobb ór­iások alatt a diákság véres tüntetéseket fog rendezni, egyrészt a vietnami háború ellen és az Egyesült Államok japán támaszpontjai ellen, ugyanakkor reformokat fog követelni a kampuszokon. A tüntetések előőrse, mint régebben is a szélsőbaloldali diákszervezet lesz a Zengaku­­ren, mely azt állítja, hogy 1.1 millió japán diákból 86,000 a tagja. Jelenleg az uj egyetemi tanév megkezdésekor sztráj­kok és ülősztrájikok fordultak elő Japán 845 egyeteme közül 51-nek a kampuszán. A rend­őrség szerint a baloldali diák­­szervezetek már most keres­nek elégedetlen diákokat, hogy felhasználják azokat az 1970-re tervezett tüntetése­ken. szágát, 12 millió lakossal, most már végleg a nemzeti célok megvalósításának útjá­ra fogja terelni.” A katonák már 6 évvel ez­előtt “erre az útra” akarták szorítani az országot s ennek során az elnöki székbe segí­tették, a most elűzött elnö­köt Belaunde-t. Belaunde “Peru építésze” akart lenni — mint akkor elmondotta — és meg akarta könnyíteni az országban felerészben élő in­diánok életét. Ezek az indiánok a leg­kezdetlegesebb életkörülmé­nyek között élnek az Ande­­sek kopár völgyeiben és az Amazon folyó mocsárlázt le­helő forrásvidékein, vagy a főváros, Lima agyagviskói­ban, a “barriadas”-ban, a nyo­mornegyedekben. Belaunde elnök lakásokat épitetett, vízvezetékeket, uta­kat, repülőtereket és iskolá­kat. Azonban mindez pénze került. Az állampénztár adós­sága több mint 500 millió dol­lárra emelkedett, azonkívül több mint 700 millió dollárral máris tartozik Peru külföldi hitelezőinek. A megélhetési költségek 1963 óta 90 száza­lékkal emelkedtek, a pénz­egység a “sol” értékét a fe­lére kellett leértékelni. Az elnök ellenzéke növeke­dett. Politikai ellenfelei, úgy a baloldaliak, mint a konzer­vatívok, együttesen gördítet­tek akadályokat reformjai út­jába..Öt szolgálati ideje alatt Belaunde 178 minisztert ne­vezett ki és bocsátott el. Az elnök azzal igyekezett állását megerősíteni, hogy Peru északi részében, a La Brea y Parinas-ban levő olaj­forrásokkal kezdett operálni. Ezév augusztusában “naciona­­lizálta” az amerikai tulajdon­ban ((Esso.) levő olajforáso­­kat. Az erre bekövetkezett “nemzeti öröm” azonban ala­posan lehűlt, amikor a “Pe­rui Nemzeti Nyersolaj társa­ság” elnöke megállapította hogy a kormány az amerikai társaságnak kártérítést adott, melynek fejében 40 évig kizá­rólagosan bírja az olaj földek BEIRUT, Lebanon. — Az örmények, fehéroroszok és más nemzetiségek ezrei, akik, vagy akiknek szülei elmene­kültek a Szovjetunióból, rö­videsen hívást fognak kapni Moszkvából, hogy jöjjenek vissza. Szovjet követségek a Kö­­zelkeleten moszkvai paran­csokat hajtanak végre és min­dent megtesznek, hogy meg­nyerjék ezeket az emigránso­kat, akik legnagyobbrészt Beirut, Kairo, Damascus, Is­­tambul és más középkelei vá­rosban élnek. A szovjet kísérletnek főleg az örmények a célpontjai. Több mint 100,000 örmény él Lebanonban és több mint 50,- 000 Egyiptomban. Sok eset­ben az a helyzet, hogy örmé­nyek, akiknek már a szülei hagyták el a Szovjetuniót, sohasem látták eredeti hazá­jukat, mely az első világhá­ború óta Szovjet-Örmény or­szág. Politikailag nézve, a Kö­­zelkeleten levő 3 örmény párt közül 1 erősen kommunista ellenes. És ha egyeseknél ál­lott is fenn lelkesedés á szov­jet élet után, arra most ala­pos hangfogót tett Csehszlo­kihasználását és feldolgozá­sát. Ezek után a katonák — sa­ját szövegezésük szerint — “felismerve az elkerülhetet­len szükségességet”, egyszerű­en megszüntették a parla­mentáris demokráciát. Letar­tóztatták a kormány tagjait, feloszlatták a kongresszust, semmisnek nyilvánították az elűzött Belaunde, amerikaiak­kal kötött olaj szerződését és elkobozták az olajforrásokat, az amerikai finomítót és egyéb felszereléseket. vákia szovjet-általi megszál­lása. Így a szovjet erőfeszítés az örmények vissza csaloga­tásra, nem lesz könnyű fel­adat. A főkapocs a régi Örmény­­országban és az ujhazában élő örmények között, a vallás. Az örmény orthodox egyház pátriárkája Szovjet Örmény­­országban él és működik. A Közelkeleten azonkívül kap­csolat van a Szovjetben levő ortodox egyházi vezetők és az uj hazai fehéroroszok kö­zött. Daniel nem mehel Angliába GLASGOW, Skócia — A glasgowi egyetem egyik ra­dikális diákcsoportja, Dániel Cóhn-Bendit, ismert szélső­séges németszármazásu diák­vezért akarta rektorul jelöl­ni, az angol belügyminiszté­rium azonban nem engedi an­gol területre lépni Cohn- Benditet, ezzel az indokolás­sal: Olyan külföldi személy, aki a polgári társadalmi rend erőszakos megváltoztatására törekszik, nem léphet angol területre. Az Apollo 7 űrben levő piltótáinak családjai Seab 'ook, Tex.-ban. Bel. Mrs. Harriet Eisele virágokat kap. Jobb: Mrs. Jo Shirra, a lányával, Suzanne-vala kertben dolgozik. Az Apollo 7 közben visszatért. MAR MOST TERVEZIK JAPAN DIAKOK A NAGY 1970-ES TÜNTETÉSEKET A SZOVJETUNIÓ VISSZACSALOGATJA ELMENEKÜLT NEMZETISÉGEIT

Next

/
Thumbnails
Contents