Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-10-10 / 41. szám

?. OLDAL FÜGGETLENSßa Thursday. October 10. 19ß8 A Mekong Deltában, az utánpótlást hozó helikoptereket puskájával irányítja az amerikai katona leszállásra. LONDON, Anglia — Mi­után lapunk hasábjain más­­helyütt közöltük, hogy az an­gol szakszervezeti mozgalom, a rendes évi konferencián Blackpoolban 5:1 arányiban úgy szavazott, hogy Harold Wilson miniszterelnök mun­­kiáskormánya utasitsa el a bér-befagyasztó törvényeket — tehát a miniszterelnök el­len szavazott, ami őt politiká­jában nem kötelezi — a má­sik oldalon, a nagykeresők részéről is teljes elégedetlen­ség mutatkozik Angliában. Mert Nagybritannia szocia­lista pénzügyminiszterei ott koppasztják meg a gazdago­kat, ahol csak tudják. A lon­doni nagyiparos Leonard J. Matchan azt panaszolta, hogy “nem érdemes már gazdag­nak lenni”. Főnöki fizetésé­nek két-harmadát minden év­A 21 éves James Belyeu marine káplár, Vietnamból pihenőben volt Ausztráliában, ott megszö­kött csapattestétől és elvett egy ausztráliai lányt. ben be kell szolgáltatnia az adóhivatalnak. Hogy a munkáskormány által megállapított legmaga­sabb adó alól kimeneküljön, a nagyiparos Londonból az Angol Csatornában levő egyik szigetre költözött, Brechou­­ba, ahol az adózás ősrégi elő­jogok alapján alacsonyabb. Erről az apró szigetről irá­nyítja jelenleg Matchan, a Cope-Allman fconcern világ­raszóló üzleteit. Itt csak a fe­lét kell fizetnie az angol jö­vedelmi adónak. Örökösödési adó pedig Brechou szigetén egyáltalán nem létezik. Anglia 95,000 nagykeresőjé­nek nagy része foglalkozik ugyanilyen gon dolatokkal, hogy Brechou, Jersey, vagy Guernsey szigetére költözik. Ezek a normán szigetek meg­tartották a jogot 1066 óta, hogy maguk intézzék adózá­sukat. Sokan a nagykeresők kö­zül, teljesen szakítanak Ang­liával és 'külföldre költöznek, így a regényíró Grahám Greene, a szindarabiró Noel Coward Terence Rattigan. Elizabeth Taylor férje, Ri­chard Burton, továbbá Va­nessa Redgrave, Bond-Con­­nery és Julie Andrews — aki millióit “Mary Poppinssal” kereste! — csatlakoztak az Angliából való kivonuláshoz. Mindnyájan a szigorú adó­törvények elől távoztak, me­lyekkel a munkáskormány üres pénztárait, akarja meg­tölteni. Már a kormány hiva­talba lépése után egy félév­vel, 1965 áprilisában a pénz­ügyminiszter, James Callag­han elrendelte, hogy adót kell fizetni az eladások utján szer­zett hasznok után is. Például részvények továbbadása után a haszon egy-harmadát le kell adni adóban. Ezzel a részvénytulajdono­sok duplán érezték magukat megbüntetve. Mert miután a 40-90 százalékig felmenő adót megfizették nagy fizetésük után, még ezt a részvényadót is meg kell fizetniük. Amikor Callaghan a font leértékelésével megbukott az elmúlt év novemberében, a nagykeresők remén ykedni kezdtek. De az uj pénzügymi­niszter, Roy Jenkins még ke­ményebbnek bizonyult. Uj adót vezetett be az elmondot­takon felül a gazdagokra és aki tőkebefektetéséből 1967- 68-ban többet keresett, mint évi 8000 dollárt — mint osz­talék, vagy kamat — most en­nek 45 százalékát le kell fi­zetnie az adóhivatalnak. így megtörténhetik, hogy a nagy­kereső az elmúlt évre jöve­delmének több mint 100 szá­zalékát fizeti adóba. Az angol színész Michael Crawford például, aki a “Hel­lo Dolly”-ban való szereplé­séért 250,000 dollárt kapott, szinte sirva panaszkodott: — Ha nem vándorlók ki, úgy minden megkeresett angol font után 26 shillinget kell fi­zetnem adóba, holott egy fontban csak 20 shilling van. Ezen nyomás következté­ben sokan most pénzüket olyan dolgokba fektetik, me­lyek nem hoznak hasznot, mint ékszerek, festmények és régiségek. Ez sem fog azon­ban segíteni, mert a Wilson kormány máris uj adótörvé­nyeket készít elő, melyek a birtokolt értéktárgyakat is érinteni fogják. A “London Times” erősen bírálta a gazdagok ilyen meg­­koppasztását és vezércikké­ben kijelentette: — Ez való­színűleg a legnagyobb aka­dálya annak, hogy gazdasági helyzetünk képtelen megja­vulni és egészségessé válni. MR. LE: "CAMBODIA IGEN ÉRTÉKES SEGÍTSÉGET NYÚJT NEKÜNK" PARIS, Franciaország. — Az északvietnami kommunis­ta 'kormány egyik szócsöve, a francia fővárosban kijelentet­te, hogy Észafcvietnam és a Viet Cong “rendkívül érté­kes erköcsi és anyagi támo­gatást” kap CambodiátóL Nguyen Thanh Le, az északvietnamiak főtárgyalója az amerikai delegációval, ki­jelentette, egy sajtókonferen­cián hogy Cambodia államfő­je Norodom Shihanouk her­ceg valóban minden dicsére­tet megérdemel. Elmondotta a vörös tárgya­ló, hogy az Egyesült Államok közös ellensége Cambodiának, Laosnak és Vietnamnak és hogy a viszony Cambodia és Északvietnam között “napról napra melegebbé válik.” Arra a kérdésre, hogy mi­lyen segítséget is tud nyújta­ni Cambodia Északvietnam­­nak és a Viet Congnak, Le igy válaszolt: — Shihanouk herceg és országa Cambodia, azzal segít nekünk, hogy érté­kes támogatást nyújt nekünk. Sclk ajándékot küldött ne­künk, orvosságot és élelmét, különösen pedig szárított ha­lat. Egyébként ugyanazon a na­pon, amikor az északvietna­mi delegátus ezt az intervjut adta, Cambodia kormánya Phnom Penh fővárosból he­vesen tagadta azt az észak­vietnami állítást, hogy Cam­bodia vendégszeretettel lát­ja cambodiai területen az északvietnamiak és a Viet Cong katonai kiképzését és cambodiai területen való át­vonulását. A SZOVJET DIKTÁLJA ÉSZAK VIETNAM TÁRGYALÁSI TENNIVALÓIT PÁRIS, Franciaország — A United Press International, amerikai hírszolgálati iroda jelentette, hogy párisi diplo­maták szerint, az északviet­namiak itteni tárgyalásai amerikai megbizottakkal, ha­tározottan Vörös Kina kíván­ságai ellenére történek. Diplomáciai h i r f o rrások szerint a kínai kommunista vezető Mao Tze-tung azzál ér­vel, hogy Hanoi-na'k az ő taní­tásaira kellene hallgatnia a “nemzeti felszabadítás hábo­rúival” kapcsolatban. Mao tanításai pedig azt mond­ják, hogy harc és nem a tár­gyalás hozza a győzelmet. Peking azt kívánja Észak­vietnamtól, hogy folytassa a harcot, győzzön a harctere­ken s ezáltal bizonyítsa az ő igazát. Az északjaietnamiak azonban a “harc és tárgyalás” politikáját követik, követték a múltban és most is azt te­szik. Averell Harriman, az Egye­sült Államok fődelegátusa az északvietnamiakkal való tár­gyalásokban, egy intervj újá­ban kijelentette egy japán újságírónak: — Az északvietnamiak a Szovjetunió támog atásával vannak itt Párisban, a Szov­jet utasításait követik, a vö­rös kínaiak tanácsa és nyomá­sa ellenére. Johnson elnök és Mrs. Johnson Washingtonban, a látogató barba­dosi miniszterelnök. Errol W. Barrow és felesége társaságában. A MUNKÁSOK ELÉGEDETLENEK, A GAZDAGOK l ÉGBEKIÁLTÓKNAK TARTJÁKAZ ÓRIÁSI ADÓKAT

Next

/
Thumbnails
Contents