Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)
1968-09-19 / 38. szám
10. OLDAL «'UGGETLENSEL Thursday. Sept. 19, 1963 BÉCS, Ausztria — Az osztrák fővárosban megkezdődött a filozófusok világ konferenciája s erre előzőleg a Szovjetunió 170 szovjet filozófust nevezett be. A világ gondolkodóinak erre a 14-ik olimpiászára azután, közvetlenül az eheti nyitás előtt a Szovjet újabb 50 elvtárs kiküldését jelentette be s egyben kérte, hogy az összes szovjet “filozófusokat” tüntetés-biztos helyeken szállásolják el, mert Moszkvában zavargásokat szagoltak előre, a viláhölcsek a bécsi egyetemen előkészitett tárgyalási termei körül, Csehszlovákia legázolása miatt. Már a Bécsbe érkező mintegy 3000 filozófus-delegátus között — 1500-al több, mint az 1963-ban Mexicoban tartott ezelőtti konferencián — nem kis felháborodás volt észlelhető. Már Rómában — útban Bécs felé, a kongresszus Uőszónokja. a francia Jfean- Paül Sartre, megvádolta az oroszokat olyan tettel, “mely a nemzetközi jog érteiméiben a háborús bűnösséggel egyenlő”. Egy másik érdekes figurája a kongresszusnak, a “vietnami háborús bűnös” per kezdeményezője, Bertrand Russell, érkezése után nyomban egy táviratot küldött Brezhnev kommunista főtitkárnak Moszkvába, hogy “nyomban vonja vissza csapatait Csehszlovákiából”. Itt egy kis vita keletkezett, mert nem tudták, hogy címezzék Brezhnevet. Először “elvtárs”-t írtak, ezt a távirat elküldése előtt “Mr.”-re változtatták. Mind 3000 filozófus még hetekkel ezelőtt a kongreszszust annak szánta, hogy ^dialógust” fejlesszenek ki, a “Kelet és Nyugat” között, különösen most, Marx 150-ik születésnapján, azzal a jelmondattal, hogy “a világ filozófusai képesek az egész világ megváltoztatására” mondta Leo Gabriel, a konferencia elnöke. Időközben azon Dán nem a filozófusok, hanem Sztálin egykori vezérkari főnökének. iSlhtemenko tábornok orosz, keletnémet, lengyel, magyar és bolgár csapatai “változtatták meg a világot” mégpedig egy olyan helyen, . mely a “dialógus” apostolainak különösen kedves volt. Csehszlovákia ugyanis az utóbbi időkben jelentős helye volt a nyugati és keleti eszmék kicserélésének. Valójában a prágai Karls-egyetem (Kari Marxról elnevezve) néhány éve jelentős szerepet játszott ebben az eszmecserében és az utóbbi években átvette a jugoszlávok szerepét, míg . . miig az oroszok nem jöttek. A jugoszláv mozgalom egy kis csoport filozófus körül alakult ki, horvátok közreműködésével s ezek egy kis folyóiratot indítottak meg “Praxis” néven, nem hagyták elaludni a kelet-nyugati eszmecsere gondolatát és egy kis adriai szigeten, Korcula-n találkoztak többizben. Innen, különösen a francia Sartre, a német Bloch és a német amerikai Marcuse — valamennyien marxisták -— eszméi szivárogtak ki, a prágai, budapesti, varsói és bukaresti egyetemek diákszobáiba. S ezen a Korcula szigeten tartottak most is élőkonferenciát, a bécsi filozófus kongresszus előtt. Korcula szigetén, egy hónappal ezelőtt még ezek a filozófusok — Bertrand Russeíl-el sulyosbbitva — petroleum lámpa mellett, mert egy adriai vihar megsemmisitette a villanyvilágítást — ilyenfajta határozatokat hoztak, hogy “a jövő kétségtelenül a szocializmusé” és Marcuse professzor haditerveket dolgozott ki “a késői kapitalizmus megváltoztatására.” Ekkor durrantottak közéjük Brezhnev páncélosai, tették ködössé a korculai látóhatárt és háborították fel a világ “vezető-filozófus-megváltoztatóit.” Hogy a harag Bécsben is megnyilvánul e és hogy a 220 kiküldött szovjet “gondolkodó” talál e nagyobb ellenállásra, kérdéses marad, mig a tárgyalások előrenem haladnak, de kongreszszusi tagok összetétele miatt duplán 'kétséges. Mindenesetre Korculában, közvetlenül a Bécsbe indulás előtt, közösen egy kommünikét formuláztak meg, mely igy hangzik: — Szilárdan reméljük, hogy az eszmék erőt vesznek és szétmálasztják a fegyveres hatalmat, még a legerősebbet is. Cseh menekültek BÉCS — Az osztrák belügyminisztérium hivatalos jelentése közli: Mindeddig, a Csehszlovákia elleni invázió óta 847 cseh menekült kért ét kapott politikai menedékjogot Ausztriában. A két nagy amerikai párt elnök, illetve alelnöki elölt jei. Fenn: Hubert Humphrey alelnök és Edmund S. Muskie szenátor. »Lenn: Richard M. Nixon és Spiro T. Agnew. Mrs. Martin Luther King, Jr. meglátogatta a U.N. főtitkárát é,i Dr. Ralph E. Bunchet. DE GAULLE SAJTÓKONFERENCIÁJA A SZOVJET ÉS YALTAI EGYEZMÉNY ELLEN PÁRIS, Franciaország. — Az általános politikai kavargjásbari világszerte, Charles de Gaulle, a francia elnök is megszólalt, szigorúan kárhoztatta a Szovjetuniót, hogy megszállta Csehszlovákiát és kijelentette, hogy ennek oka Európa második világháború utáni felosztása, melyben szerepet játszott az Egyesült Államok és Anglia. A 77 éves de Gaulle' elnök elmondotta sajtókonferenciáján, hogy a “három nagy”, Josef Sztálin, Franklin D. Roosevelt elnök és Winston Churchill m i n i s z t erelnök megegyezése 1945-ben a “Yaltai Konferencián”, kiszolgáltatta a Szovjetnek Kelet Európát és Közép Európa egy részét. De Gaulle kijelentette: — Ez a megegyezés a Krim félsziget Yalta nevű városában, lehetővé tette az oroszoknak, hogy most beavatkozzanak. —. Franciaország nem vett részt a yaltai konferencián. Utánna elmondotta, hogy Csehszlovákia letiprása, “elitélendő és kárhoztatandó” és “Prága vezetőinek fegyveres erőszakkal való vak engedelmességre birása, újabb jele a Szovjet hegemóniának.” Kijelentette, hogy előrelátja a napot, melyen a szovjet csizma uralma megszűnik Keleteurópában. A csehszlovák események —- mint mondotta — “pillanatnyilag tétlenségre kényszeritette politikáját, a Kelet és Nyugat kibékülésére vonatkozólag”, de kijelentette, hogy “politikáját még mindig helyesnek tartja-” További külpolitikai tényekről beszélve kijelentette, hogy Anglia az Európai Közös Piacba való belépését azért halasztja, mivel annak belépése esetén, az Egyesült Államok” egyszerűen elnyelné Európát.” Végül kijelentette, hogy Franciaország valószínűleg et fogja ismerni Biafrát, mivel Nigéria háborút és éhséget alkalmaz Biaíra lakosságinak kiirtására. HABOZNAK AZ ELNÖKI TITKÁROK WASHINGTON — Johnson elnök felkérte néhány k|özeli titkárát a fontosabbak közül, hogy menjenek vele texasi birtokára, azután, hogy elnöki időszaka lejár, 1969 január 20-án és segítsenek neki könyvtára felállításában. Eddig csak egy fogadta el a meghívást, Robert Hardy, egyik legkedvencebb “szellemirói” közül. Egyike azoknak, akik elutasitották az ajánlatot, George Christian, az elnök sajtófőnöke és azóta az elnök és közte elhidegedett a viszony és nem tekinthető többé az elnök bizalmasának és valódi szócsövének. A washingtoni humor azt mondja, ha ezeintul % sajtókonferandiákon Chirstian azt válaszolja az újságíróknak, hogy “nem tudom”, ez igy is van. BÖLCSEK 011 MPWSZÍ^BMN, 9
