Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-08-14 / 33. szám

t. OLDAL függetlenség Thursday, August 14 A SPORTPÁLYÁN TALÁLKOZIK A FRANCIA DIÁK A RENDŐRREL PARIS, Franciaország — A francia rendőrség kiagyalt egy módszert, hogyan ellensú­lyozhatja a diák-zavargásokat — a diákok ősszre újabb tün­tetéseket ígérnek — azzal, hogy ingyenes sportoktatást nyújt a rebelliseknek, 22 nyá­ri üdülőhelyen. És kik a kiképzők ezekben a táborokban: nem mások, mint a tüntetések elfojtására kiképzett rendőrség emberei, akik a diákok szemében “vad­embereknek” számitanak. A keménykezü rendőrök alig befejezve csatáikat a di­­ákbarrikádok körül, most a tenniszhálón keresztül néznek farkasszemet a diákokkal. Speciálisan képzett rendőr­­csoportok, most a fiatalembe­rek százait, tenniszre, judora, úszásra, kézilabdára, vagy tornagyakorlatokra tanítják. Biarritz közelében, a Hos­­segor-ban levő táborban, a ki­képző rendőrök és a diákok együtt laknak. Egy beszélge­tés a kiképző és tanítványa között ilyen tréfás mederben folyik le: — Nagyon jó vagy a dobás­ban Jean, biztosan a barriká­­doknál gyakoroltál — mondja a rendőr. — Igen és én jobban kedvellek tennisz-rakettel a kezedben, mint gumibottal — mondja a diák. Mindezekhez tudni kell, hogy a májusi és júniusi diák­zavargásokban négy ember meghalt és 3000-en megsebe­sültek, köztük 900 rendőr. — Nem voltunk biztosak először, hogy ehhez a kiképzéshez mi lesz a diákok reakciója, de ed­dig egyáltalában nem történt incidens — mondta a rendőrök szóvivője. — Az egyik tábor­ban néhány diák megkísérel­te, hogy megtámadja a ren­dőr-kiképzőket, mire a többi diák kidobta őket. Az egyik diák a következő­ket mondta: — Lehet, hogy ismét harcolni fogunk a ren­dőrökkel ősszel és számomra a probléma az, mit tegyek, ha szembe találom magamat nyá­ri tennisz-tanárommal. Ez er­kölcsi kérdés, melyen sokat gondolkoztam, de eddig nem találtam rá megoldást. TÖLTÖTT PUSKA GYORSAN ELSÜL - n AMERIKÁBAN ÉS A NAGYVILÁGBAN WASHINGTON - A King és Kennedy ellen elkövetett gyilkos merényletek nyomá­ban valóságos kereszteshad já­rat indult meg a puska és a puskaüzlet ellen. Azt hiszik talán az emberek, hogy a pus­ka ől? Nem, a puskás öl. Már ez a megállapítás, amelyhez kétség nem férhet, eléggé megcáfolná azt a tévhitet — és ellenséges propagandát, — hogy Amerika társadalma be­teg. Az igazság az, hogy a mai Amerika ma alig szenved több társadalmi betegségben, mint múlt évtizedek és szá­zadok Amerikája, és cseppet sem betegebb, mint sok más ország társadalma. Amerika állja az összehasonlítást — múltjával és a külvilággal. Milyen nagyfokú volt az erőszak tombolása — gyilkos­ságok, lázongások, politikai terror, polgárháború — ezen a világon, például, 1960 és 1965 közt. Dr. Ted Gurr, a Prince­ton egyetemen a politikai tu­dományok tanára, elkészítet­te 14 nemzet erőszak-statisz­tikáját és ebben a dísztelen és dicstelen listán Amerika nem első, vagy második vagy harmadik helyen áll, hanem — a 42-ik helyen. És -még ha szükebbre szorítjuk a vizsgá­lódás köreit és csakis demok­ratikus kormányzat alatt álló országokban történt súlyos kilengéseket veszünk szám­ba, Amerika a 15-ik helyre jut. (A kommunista államo­kat ennél az osztályozásnál fi­gyelmen kívül kell hagyni, mert ott az olyan erőszakos­ságokat, amelyeket a demok­ráciák, legalábbis egyideig tűrnek, csirájukban elfojta­nak sort űzzél.) Dr. M. E. Wolfgang, a Uni­versity of Pennsylvania szo­ciológiai tanára, a kriminál­­statisztika szakértője, azt mondja: Amerikában a gyil­kosságok évi aránya 100,000- lakosonkint 5.6. Ez nyolcszor­­annyi, mint Angliában, négy­­szerannyi, mint Kanadában, Ausztráliában és Japánban. De — Mexicoban 100,000 la­kosra 30 gyilkosság esik, Co­­lombiában 34. Az erőszakosság fokmérője idővel változik. A je­len négerlázongásai, a büntet­tek és áldozatok számát te­kintve, össze sem hasonlítha­tók az 1860-ban történt soro­­zási lázadásokkal, amelyeknek egy hét alatt 2000 halott és 8000 sérült áldozatuk volt. 1871-ben kongresszusi vizsgá­lat kimutatta, hogy a Ku- Klux-Klan ezreket mészárolt Készül a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe,a Boeing 747, Severett, Wash.-ban. Ez év végén fog repülni, 370 utassal a fedélzetén. . Erdőtüzet oltanak Vietnamban helikopterről, amely vizet vesz fel egy folyóból, aztán felszáll és leönti. le. A texasi szövetségi kato­naság parancsnoka jelentet­te, hogy négerek leöldöklése olyan nagyban folyt, hogy a halottakat nem is lehetett számlálni. Amerikában sohasem volt oly vérengzés, tömeggyilko­lás, mint Sztálin terrorja alatt, mint Indiában és Pa­kisztánban a függetlenség ki­kiáltása után, mint Colombiá­­ban, ahol 20 év alatt 200,000 gyilkosság történt, mint Kí­nában a Mao Ce-tung kulturá­lis forradalmában. 1945 óta több gerillaháboru, forradalom és puccs volt, mint országos választás. 1961 és 1967 közt polgárháború vagy lázadás volt 114 ország­ban és gyarmatban. A prince­­toni egyetem történelemtaná­­raainak kutatásai arra a meg - állapiltásra vezettek, hogy Európában Kr. e. 500 és 19z5 közt a föld népeinek minden öt év közül csak egyben volt békés életük. A hű kutya bronz szobránál i találkoznak szerelmes párok TOKIO — “Hachi-ko szob­ránál találkozunk” — sokszor suttogják ezt telefonba sze­relmes fiuk és lányok. Hachi-ko kis bronz szobra a Shibuya vasúti állomás váró­termében van. Ennél a szobor­nál találkoznak azok, akik úgy érzik, hogy szerelmük örök­­kön-örökké, még a síron tűi is tartani fog. Mert a Hachi­­ko legendája a sirontuli hűség legendája. Hachi-ko a tokiói egyetem tanárának, Eisaburo Uenonak bü kutyája volt. A Shibuya állomáson várta mindennap az egyetemről hazatérői gazdá­ját. 1925 május 2l-én a pro­fesszor halott volt, a Shibuya állomáson a koporsóját tették le. A papok és a gyászolók közt ott volt Hachi-ko és ami­kor a holttestet elszállították, Hachi-ko szomorúan hazabal­lagott. Másnap délután 3-fcor, a szokott órában megint ott volt az állomáson Hachi-ko, nézelődött az étkezők közt* kémlelte közöttük a gazdáját. És amikor már mind az utasok elszéledtek, Hachi-ko haza­ballagott. így múlt minden nap tíz éven át. Mig egy na­pon Hachi-ko az állomás köze­lében összeesett, végelgyengü­lésben kimúlt. Azóta Hachi-ko kis bronz figurája áll a va­sút várótermében, az kémle­li az ott sürgő-forgó tömegek­ben rég elment gazdáját.

Next

/
Thumbnails
Contents