Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)
1968-05-30 / 22. szám
Thursday, May 30, 1968 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Gyerekek fürödnek és mosakodnak, a lehetőségekhez képest, Saigon rommálőtt kínai negyedében, Cholonban. KÖZÖNSÉGES HAZUG”, KIÁLTOTTA A TANÚ FELÉ ALICE CRIIHS, GYRKOSSÁGI PERÉBEN NEW YORK — Alice Crimmins gyermekgyilkossági perének kilencedig tárgyalásán ismét toronymagasságra ajzottak fel a kedélyek s mig •az elmúlt héten egy férfitanu korbácsolta fel az érzelmeket a hallgatóságban, most az izgalom tetőfokán Alice Crimmins egy nőtanu felé kiáltotta: — Közönséges hazug, közönséges hazug. — S közben Alice öklével verte az asztalt. A tárgyalóterem ismét zsibongó méhkassá változott, amint a jelenet lejátszódott s a vezető birómak, Peter T. Farrelnek minden erélyére szüksége volt az 500 főnyi közönség lecsendesitésére és felszólitotta a védőügyvédeket, hogy hassanak felükre, Alice Crimminsre. S aki mindezt előidézte a nőtanu volt, a 43 éves szőke Mrs. Sophie Earnomirski, amint keztyüs mutató ujját Alice fel éirányitotta és csendes hangon igy szólt: — Ez az a nő. A tanú “az asszony az ablakban” elmondotta, hogy látta, amint Alice a gyerek eltűnésének reggelén egy göngyöleget hordva karján és 5 éves fiát kézenvezetve, egy férfi társaságában egy parkolt autóhoz ment a lakása előtt. Mrs. Earomirski elmondotta, hogy amint az autóhoz értek, a férfi a göngyöleget átvette Mrs. Crimminstől, az •autó hátsó ülésére vetette s ez haragos kiáltást váltott ki Alice-ből, aki ezt mondta: — . Az Isten szerelméért, ne tedd ezt vele. A tanú elmondta, hogy hallotta, amint erre a férfi azt választolta: — Úgy, most már sajnálod a dolgot ... — s ezután további szavai értelmetlenné váltak. — Oh nem mondd ezt, ne mondd ezt — válaszolta a nő — mondta vallomásában Mrs. Earomirski, aki ugyanabban az apartment házban lakott, mint Mrs. Crimmins. Az ügyészség azzal vádolja a 28 éves Mrs. Crimminst, hogy 1965 junius 14-ének reggelén, kerti apartmentjében, a 150-22 72-ik Dr.-en, megfojtotta 4 éves kislányát, Alice Marie-t, semhogy kiadja férjének Edmundnak, akitől külön élt. A Crimmins házaspár azóta kibékült. Mrs. Earomirski, a vád 20- ik tanújának vallomása eddig a legkárosabb volt a vádlottra nézve és ezzel a vád tanúinak szerepet véget ért. Mrs. Earomirski 3 órán keresztül vette keresztkérdések alá a védelem s fokozatosan izgatottabbá vált, amint a védőügyvédek kórházi napjairól érdeklődtek. Mérgesen kiáltotta. hogy sohasem állt idegkezelés alatt. És amint délután 3:25-kor elhagyta a tárgyalótermet, ezt könnyekkel a szemében tette. Az utolsó percekben, a tanú, Mrs. Earomirski beismerte. — Egy kis összeütközésem volt vele (Alicevel) egy szupermarketben, a bűn elkövetése előtt. Végül Farrel biró megkérdezte a tanút, olvasott e az ügyről az újságokban, a tanú ezt válaszolta: — Yes Sir. Mrs. Saromirski volt a “titokzatos nő”, aki névtelen levelet irt az ügyről a kerületi ügyésznek és akinek a kilétét az ügyészség szigorúan titokban tartotta, azóta, hogy nemrégen személyesen jelentkezett az ügyészségen. A védelem első tanúja a 17 éves diáklány, Theresa Costel mekőrző volt a Crimmis gyerrekeknél. Elmondta hogy az eset idején, Alicenak világosabban festett haja volt és röviden viselte. Viszont Mrs. Earomirski azt vallotta, hogy nem emlékszik, hogy Mrs. Crimmins haja festve lett volna, azonkívül a haja “fel volt csavarva.” Theresa elmondotta, hogy 1965 julius 14-én este hűvös volt az idős és szeles, mig Mrs. Earomirski szerint forró és fülledt. Elmondta Theresa, hogy mielőtt távozott a Crimmins lakásból, halottá, amint a 4 éves Alice Marie, anyja kívánságára imádkozott lefekvés előtt. A per folytatódik. SE KEZE. SE LÁBA - DE ESZE VAN NEW YORK - Dr. Howard Ruske fizikai gyógyászati intézetének leghíresebb növendéke Juan, a bolíviai árva fiú. Juan karok és lábak nélkül született hat hónapra elhozták Dr. Rusk intézetébe, hogy embert faragjanak a nyomorékból ; a hat hónapból kilenc is lett, Juan hazament Eoliviába. És a jól kereső társadalmi réteg sorába küzdötte fel magát — computer kezelő lett. PÓRULJÁRT A HIRES RIKAVIADOR: ELLENFELE MEGVAKARTA A BIKÁT MADRID, Spanyolország.— A spanyol fővárosnak meg volt a maga hallatlan szenzációja, melyről az egész ország beszél. Miguel Mateo (Miguelin) bikaviador — aíkát az arénában számos küzdelem és győzelem tett híressé — rendőri őrizetbe került egy incidens során sok ezernyi nézőközönség előtt. Miguelin maga is néző volt a madridi arénában, hirtelen beugrott a porondra, ahol Spanyolország 1 e g h i resebb matadorja, El Cordobés éppen egy bikát izgatott, színes kendőikkel közeledve feléje. Miguelin, aki rendes fekete utcai öltözetet viselt, odasétált a bikához, kard és köpeny nélkül, majd megállt közvetlenül előtte. Megfogta a bika szarvát, magához húzogatta az állatot, néhányszor megsétáltatta maga körül és végül megvakarta a fületövét. A bika mindezt nyugodtan tűrte Miguelin pedig harsányan felkiáltott, úgyhogy mindenki hallhatta: — Ez. nem bika. — A több mint 30,000 néző vadul éljenzett és tapsolt. El Cordobés, a nagy matador elkékülve a dühtől, állt valamivel odébb és még sem kísérelte, hogy közeledjék legnagyobb riválisa, Miguelin felé. Miguelin az arénán kívül is többizben azt állította, hogy El Cordobés fél -versenyezni vele a bikaviadalban. Sokan a bikaviadalok szakértői közül azt állítják, hogy El Cordobés úgy szerzi, matador! győzelmeit, hogy kiválasztott veszélytelen bikákkal küzd és ezeket szúrja le a végén. Végül rendőrök mentek a küzdőporondra és Miguelin a közönség rosszalása közben elvezették a főhadiszállásukra. Miguelrnnak, másnak ugyanabban a ringben kellett volna küzdenie, de a rendezőség leváltotta, és más jelölt ki helyette. ELLENTETEK A PARLAMENTBEN AZ UJ KATONAI TÖRVÉNY KÖRÜL CANBERRA, Ausztrália. — Vihar fenyegeti az ausztráliai kormány uj törvényjavaslatát, melyet a katonai szolgálat alól kibúvás ellen akarnak hozni. Nem mintha az ausztráliaiak, rokonszenveznének a szolgálat alól való kibújással, de növekvő módon helytelenítik a módszereket, melyekkel ezt meg akarj ák akadályozni. A törtvényt illetően; az Australian Labor Party, a Democratic Labor Party és az Australian Council of Churches ellene vannak a kormány szándékának, hogy drasztikus váltó ztatásokat eszközöljenek a National Service Act-ban. A fennálló törvény szerint a 20 éveseket két teljes évi katonai szolgálatra sorozzák. Ez jelenleg főleg Vietnamot jelent. Leslie H. Bury munkaügyi és katonai szolgálati miniszter, aki a törvényjavaslatot irányítja, elmondotta a parlamentnek, hogy kicsiny azok száma, akik valamilyen módon ki akarnak bújni a szolgálat alól. A munkáspárti ellenzék felragadva ezt a kijelentést, azzal érvel, ha a kibújók száma olyan kevés, akkor a kormány egy “nehéz gépkalapácsot használ, hogy feltörjön egy diót.” Ez az érv mindinkább tért hódit az ausztráliai parlamentben, annál is inkább, mivel az uj törvény szerint, ha megszavazz) ík, a büntetéseket, beleértve a pénzbüntetéseket is, duplájára emelik fel katonai szolgálat alól való kibúvásért. Azonkívül, ha a törvény átmegy, minden munkaadónak jelenteni kell, ha valamelyik alkalmazottja ezzel gyanusitható. i I Gránátvető puska kipróbálás, Anaheim, Calif.-ban.
