Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)

1968-05-09 / 19. szám

2. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, 9, 1968 KÖRBE-KÖRBE GURUL A RUBEL MÜNCHEN. - Iván már­kákra akarja becserélni a ha­zájából magával hozott rube­leket és módfelett elcsodálko­zik, hogy a bankpénztáros egy rubelért egy márkát ajánl fel neki. Hogyan, hiszen a rubel jó pénz, még a dollárnál is jobb! Egy rubel annyi, mint 1.10 dollár! És olyan jó, mint az arany: egy rubel 0.987412 gramm arannyal ér fel! Ha már dollárt emlit, jegyzi meg a bankhivatalnok, tessék tu­domásul venni, hogy akár­mennyit is ér a hazájában a rubel, túl a határon még egy amerikai kvódert sem adnak érte, legjobb esetben 24 cen­tet. Mi az igazság? Az, hogy a rubel orosz pénz. Nem nemzet­közileg elismert és elfogadott pénz, hanem majdnem kizáró­lag csak hazai adás-vételre használható. Amint kigurul Oroszország határán át, egy­szeriben kevesebb mint ne­gyedére zsugorodik. Nemcsak a nyugati szabad világban, még a középeurópai kommu­­pista kormányzat alatt álló országokban is idegenkednek a rubeltől. A lengyelek, a ma­gyarok, a csehek az árukért, amiket külföldre eladnak, el­fogadnak dollárt, márkát, lí­rát, frankot — mindent, csak rubelt nem. Mégsem lehet az oroszokat lesajnálni, amiért a pénzük­nek külföldön nincs becsülete, ők erre nem is helyeznek suyt, az orosz külkereskede­lem árucserére van beállítva. Búzát vásárolnak Romániá­tól, nem rubellel fizetnek, ha­nem vasérccel. Szenet vásá­rolnak Lengyelországtól, a lengyelek nem fogadnak el ru­beleket, ezért Moszkva repü­lőgépeket küld a szénért cse­rébe. A Nyugat országaiba pedig, ha nem akad csereüzlet, arannyal fizetnek az oroszok. A nyugati ember szinte sér­tésnek érezné, ha bárhol a vi­lágon a dollárját, a frankját nem fogadnák el. Rubelország­ban nincs ilyen érzékenység. Ott az a rend, hogy a rubel csak otthon jó, a kommunista tervgazdálkodásnak velejáró­ja. Jó rubel, olyan jó, amelyet mindenütt a világon szívesen vesznek, lehetetlenné tenné a Terv megvalósítását. A Terv, mint köztudomású, azzal jár, hogy kevés kivétellel közvet­ve vagy közvetlenül minden gyár üzemét felső irányítás alapján vezetik, a hatóságok írják elő, mit termeljen a gaz­daság és mit és mennyiért vá­sároljon a nép. Ezt a rend­szert alapjában felborítaná a külföldi pénzre szabadon át­váltható rubel. Mi lenne a tervgazdaságból, ha külföl­diek korlátlan mennyiségben vásárolhatnának rubeleket és felvásárolhatnák egész gyárak termelését, egész üzletek áru­VALAMI BŰZLIK NEWARKBAN - BIZTOSÍTÁSI TÜZEKET GYANÍTANAK NEWARK, N.J. _ A Mar­­tin Luther King meggyilkolá­sát követő néger lázongások nyomában 195 tüzeset volt a városban s a tűzoltóság azt gyanítja, hogy több helyen nem a megvadult négerek gyújtogattak, hanem keres­kedők felgyújtották rosszul ment, tönkremenetel előtt állt boltjukat. Biztosítási csalá­sok alapos gyanúja merült fel. Caufield tűzoltó parancs­nok azt tanácsolta a biztositó társaságoknak, hogy kétes, gyanús esetekben ne fizessék meg mindjárt 3 biztosítási összeget. Ha nem is sikerül bizonyítani a “biztosítási tü­zet,” mindenesetre a gyanús kárvallottaknak bírósághoz kell fordulniuk és a perleke­dés csökkenti a gyújtogatás­ból eredő profitot. A tűzoltóság felfedezett eseteket, amelyekben a ház vagy üzlet felgyujtása belül­ről történt s idegenek beha­tolására semmi jel nem mu­tat. A gyújtogatást vizsgáló tűzoltóknak munkája leg­könnyebb ott, ahol a tűz nem emésztett el mindent, félig el­égve megmaradtak tárgyak, amelyek bizonyítékul szolgál­hatnak. Newarkban a legnagyobb tűz a néger negyed központ­jában volt, ott öt háztömb, csupa rossz, ócska ház égett le és 600 ember hajléktalan­ná lett. Egy 13 éves néger fiú beismerte, hogy ő csinálta a nagy tüzet. Ez volt a legna­gyobb tűzvész Newark törté­netében. Ä szabadság ára HAVANA. — Castro nagy, többórás beszédet tartott az 1961. április 17-i nagy győ­zelem emlékére, amikor a Gi­­ron-öbölben — Bay of Pigs — leverte az inváziót és ezzel döntő győzelmet aratott John F: Kennedy fölött. Beszédében újra hangoztatta azt, amit Kubában már amugyis tud mindenki, hogy amerikaiak, akik az ő országából távozni akarnak, előbb kötelesek a cu­kornádföldeken dolgozni. “Az ut Miamiba — mondotta — a cukornádmezőkön át vezet.” készletét ? Világos, hogy az orosz kormány a rubel külföl­di értéktelenségét a tervgaz­dálkodás sikerének biztosítá­sára feltétlen szükségességnek tekinti. Külföldiek rubeleket csak Oroszországban vásárol­hatnak “nemes valutájukért” és a rubeleket ott kötelesek el­költeni, kiutazásukkor nem vi­hetik magukkal. Ennek követ­keztében kint a szabad világ­ban alig lehet rubelt látni; a sárga-zöld, üllő-kalapácsos ci­­merü bankók ritkák és csak gyűjtő-értékkel bírnak. Aki tud olvasni cirillbetüs oroszt, vagy ismeri az orosz biroda­lomban használatos 14 nyel­vet, azt olvashatja a bankó­kon, hogy a rubel fedezete a Szovjetunió egész gazdagsá­ga. A rubel belföldi vásárló­képessége nincsen hullámzá­soknak kitéve, mert az árakat és a munkabéreket a kormány szabja meg. Akik mégis meg­kísérlik a rubel felértékelését oly módon, hogy a hivatalos árfolyamon alul adják el a feketepiacon külföldieknek, kaphatnak ezért 15 év Szibé­riát. Ami ma jószerencse, 1960-ban még halálbüntetés is járt nagyobbmértékü rubelfe­­ketézésért. remember whenyou added a new twist to the drilling bit? Az izomerő, amely a régifajta fogantyút és fúrót hajtotta nem került ugyan semmibe ... de nem volt könnyű munka. A villamosfuró gyorsaságáért és kényelméért ma fizetni kell. Ez is egyike azoknak az uj dolgoknak, amelyet az elmúlt években otthonában munkába állít. De a felfokozott használat és a rota csökkentések folytán a villamosság átlagos egységének költségé az utóbbi 25 év alatt valójában 45%-kal kevesebb lett. Hasonlítsa ezt össze a létfenntartási költségek 120%-os emelkedésével és be fogja látni, hogy a villamosság még mindig a legolcsóbb. ' Electricity does more... for less PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY «12-63

Next

/
Thumbnails
Contents