Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)

1968-04-25 / 17. szám

14. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, April 25, 1968 ERŐSEN MEGVÁLTOZOTT ÉS R0S?’AB3Q96TT A - HELYZET AMERIKA RÉSZÉRE KÖZELKELETEN BEIRUT, Lebanon — A Cleveland Press és a Chica­go Daily News kiküldött tu­dósitója, a következőképpen írja le, a jelenlegi megválto­zott politikai erőviszonyokat a Közelkeleten: Vietnam, továbbá Izrael tá­mogatása és az általános poli­tikai lanyhaság, meggyengí­tette az amerikai helyzetet a Közelkeleten. A Szovjetunió és Franciaország előnyös helyzetet foglalt el, a Földkö­zi Tengeren, a Vörös Tenge­ren és a Perzsa Öbölben, kü­lönösen a 40 millió keleti arab között, akik elsősorban vannak érintve a palesztinai harc által. A Szovjetunió kimutatta és továbbra erősiti állandóan növekvő ellenőrzését a Kö­zépkelet légi terében, amit az arabokkal való szövetség révén ért el. Minden aka­dály nélkül átrepülve olyan országok határai felett, me­lyek normálisan a Nyugattal voltak szövetségben, két szov­jet légi bombázó osztag 8 na­pot töltött Egyiptomban és Szíriában s aztán visszarepült szovjet támaszpontjára. A szovjet légi támadó erői képesek voltak, nyilvánosság­ra nem hozott helyeken átre­pülni Törökország és Irán légvédelmi pontjai felett, mely országokat nagyj ában az amerikai Pentagon lát el védelmi fegyverekkel. Úgy Törökország, mint Irán gyengítik kapcsolatukat a Nyugattal és erősitik ezeket a Szovjettel, aminek egyik bizonyítéka a szovjet minisz­terelnök, Alexei N. Kosygin multheti látogatása Teherán­ban. Miközben átveszi az észák­­déli repülővonalat, a Szovjet­­nió arab szövetségeseinek se­gítségével képes elzárni az Egyesült Államok repülő flot­táit a kelet-nyugati vonal be­repülésétől, délre a török­iráni keskeny korridortól. Ez annyit jelent, hogy a Szovjet képes teljesen ural­ni a Közelkellet légi terét, délfelé egészen a szovjet tá­maszpontokig Yemenben, mig az amerikai repülő támadó erő mozgása Tampa, Fla.-ból egy keskeny közelkeleti kor­ridorra van szorítva, mélyet szovjet harci repülőgépek uralnak. Ezt a keserű pirulát Pa­kisztán még keserűbbé tette, amennyiben elrendelte, hogy az Egyesült Államok május­ban elveszti repülőtámasz­pontját Peshawarban, közel az afganisztáni határhoz, ahonnan U-2 repülések indul­tak el. Ezenkivül május 1-én egy 50 tagból álló szovjet kato­nai misszió vonul be Szudán­ba, mely pótlólagos lesz a már Egyiptomban tartózkodó 1000 szovjet katonai szakértőhöz. Szovjet katonai küldöttsé­gek kezelik most a Vörös Tenger partjait, beleértve Egyiptomot, Yement, Szudánt és Szomáliát, együttesen a szovjet halászó támaszpont­tal Ras Benas-nál, Egyiptom­ban. Azonkívül máris tárgya­lások folynak és részleges megállapodások történtek In­diával. Az Egyesült Államok erő­sen habozva vonul vissza Tö­rökországban, ahol a török kormány kérte és megkapta az amerikai légi előjogok megrövidítését. A török or­­sági fő amerikai támaszpont, melyet 20 éven keresztül SHIRAZ, Irán. — Egy fe­hér sátorban felállított fekete iskolatábla a jelképe annak a tanulmányi forradalomnak, mely most lejátszódik Irán nomád törzsei között, melyek legnagyobbrészt analfabéták. Irán, a volt Perzsia, min­den 10-ik lakosa nomád, azaz állandóan vándorló, sátorban lalkó törzsnek a tagja. Ezek az ősi törzsek több mint 2 millió tagot számlálnak és legnagyobb részük sohasem tanult meg írni, olvasni és számolni. Évszázadokon ke­resztül, egyedüli iskolázottsá­guk az volt, hogy népi mesé­ket és legendákat hallgattak Amerika a legluxusosabb fel­szerelésekkel látott el, arra szolgált, hogy Törökország határain belül, innen figyel­hették meg a szovjet rakéta­­repüléseket. Bár a híreket még nem hozták nyilvánosságra, Tö­rökország a következő hónap­ban átvesz egy amerikai tá­maszpontot és egy hatalmas összegbe került amerikai spe­ciális hírközlő központot. meg, melyeket az idősebb ge­neráció mondott, vagy éne­kelt el a fiatalabbnak. Ma Irán napsütötte füves, legeltetésre alkalmas térségei tele vannak szórva fehér sát­rakkal, melyekben lelkes fia­tal tanítók tartanak egyszerű előadásokat és írni olvasni ta­nítják az ismeretekre szom­jas ifjúságot. De honnan jönnek ezek a tanítóik. A történet az 1950-es évek elején kezdődött, ami­kor egy fiatalember, Bahman Begui elhagyta törzsét, hogy jogot tanuljon Teherán egye­temén. Felismerte, hogy mi­lyen fontos törzsi népének a tanulás, egyetemi vakációi­ban visszament törzséhez és más törzsekhez, innen kivá­lasztott tanulnivágyó, értel­mes fiatalembereket, azokat a kormány segítségével a fővá­rosba vitte, ahol gyors tan­folyamokon kiképezték őket az alapismeretek tanítóinak.. Erre szükség volt, mert a fiatal Begui tudta, hogy a tör­zsi nép mennyire zárkozott, mennyire nem bízik még ide­gen irániakban sem, s igy tör­tént, hogy ma már a törzsek­nél vígan 'folyik az elemi is­kolai tanítás, Begui elmon­dotta, hogy a törzsek sohasem fogják elfelejteni, hogy az alapvető segítséget, a shah Mohammed Reza Pahlavi nyújtotta nekik ebben az irányban s további támoga­tásra utasította a közoktatási minisztériumot. Roxane tervezte a tavaszi gya­­pot-kosztümet. Johnson elnök és felesége, a Fehér Ház északi részében. Hogyan indult meg Iránban két két millió törzsi nomád tanítása A rendőrség sakkban tartja a néger gyujtogatót Kansas City.,Mo.-ban. A sok orvlövész miatt a Nem­zeti Gárdát kellett segitségül hivni. A VOLT KIRÁLY LONDONBAN SZEGÉNY ÉS MUNKANÉLKÜLI LONDON, Anglia. — Az élet kissé magányős lehet egy király számára korona nélkül és még szomorúbb lehet meg­felelő pénzalapok nélkül. Buganda volt királya, a 43 éves Edward (Freddy) Mute­­sa II, 1966 óta Londonban él, mióta csak egy katonai felke­lés menekülésre kényszeritet­­te afrikai országából. Az első időben “Freddy”, aki az angol Cambridge-ben nyerte kiképzését, valahogy csak elvegetált, azon a kis pénzen, melyet a gránátos pa­lotaőrség tisztjei juttattak ne­ki. Mutesa ugyanis az angol gránátos gárdában is szolgált egy ideig, még a gyarmati korszakban. Ez a segély megszűnt. “Freddy” egy kölcsnö-lakás­­ban él, a munkás negyedben, a Bermondsey körzetben Lon­doniban, munkát keres és ne­vét felíratta a munkanélkü­liek litstájára. — Csak megélek valahogy —mondja,—ha bébekorba egy barát egy ötöst csúsztat a ke­zembe. A London Sunday Tele­graph azonban egy cikkében fején találta a szeget, ami­kor azt irta: — Bizonyos, hogy az angol kormánynak er­kölcsi kötelessége volna, hogy támogassa egy commonwealth ország volt elnökét( ez lett Bu­­gandában “Freddy” miután a királyságot megszüntették és mig el nem űzték), hogy ne hagyja alámerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents