Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-03-23 / 12. szám
Thursday, March 23, 1967 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Képeslap a nagyvilágból • BOSZORKÁNYOK, GYILKOSOK ÉS TIGRISEMBEREK NEW DELHI, India. — Az egykori Majurbhuns fejedelemségben, India keleti részé ben, a hivatalos statisztika szerint az utóbbi öt évben 38 gyilkosság történt, amelyeket boszorkányok követtek el. A valóságos szám csak magasabb lehet, mint a statisztikai szám. Azon a vidéken még a legintelligensebb emberek is hisznek a boszorkányságban, szellemüzésiben, bővülésben és hisznek tigrisemberek létezésében is, mondja Nityanand Das, a majurbhunsi törzsi vizsgálóhivatal fő tisztje, ő a boszorkányság elméletének és gyakorlatának legnagyobb ismerője és — privát beszélgetésben bevallja, hogy ő maga is- hisz emberfeletti erőkben. A riporternek, aki kikérdezi, mindenről őszinte szakértő tanúvallomást tesz. Különösen a falvakban nagy népszerűségnek örvendenek a csodadoktorok és bűvölök; a nép ezekhez fordul segítségért, ha rossz szellemek szálljak meg az embereket, tőlük remiélik a gonosz szellemek elriasztását Ugyancsak a csodadoktorok gyógyítják a kígyó- és skorpiómarást. Az elhunyt apáikat csak fiúgyermekük tudja ellátni a szükséges ennivalóval és vízzel. Ezért nagy becsben áll a fiúgyermek s amely hindu családnak évekig nem születik fiúgyermeke, a csodadoktort hívják segítségül. Tekintettel a fiú nagy értékére, nagy fizetséget követel és kap a cső dadoktor, akinek közbenjárására meg fog születni a várva várt fiú. De a csodadokío'-nak még más szerepe is van az emberek életében: ő intézi el a birtokvitákat és ő nyomozza ki a falvakban garázdálkodó tolvajokat. A Himalája alsó völgyeiben az őserdőkben éjnek idején tigrisémberek árnyékát lehet látni, de nappal nyomuk vonz. mert ők nappal emberi formába változnak át. Nityinand Das hivatalában akták tanúskodnak arról, hogy a Bök- Saarh kerületben tigrisembe rek garázdálkodtak, faluról falura masíroztak, rabolta)', nőket megerőszakoltak. Ilyen esetek gyakoribbak, mint o feljegyzéseik tanúsítják, mert az emberek a gonosz szellemektől való félelmükben elhallgatják a merényletekéc nem értesítik a hatóságokat. i Y' ❖ !js. • KÓROKOZÓ TÁRSASJÁTÉK KUALA LUMPUR, Malaysia, Ázsia. — A parlamentben törvény java sla tot ny u j tóttal be, amely megtiltaná a kínai mah-jongg játékot a kávéházakban. Hadzsi Ot'hman Bir Abdullah, a kormánypárt képviselője, a javaslatot azzal indokolja meg, hogy az emberei sokszor több napon át egyfolytában játszanak mah-jonggot a kávéházak kis hátsó játékszobáiban, sűrű füstben, és emiatt sokan tuberkulózis bar. megbetegednek. # # i{t • ÉDES RABSÁG NASHVILLE, Tenn. John Burr Brown, az állami börtön 92 éves lakója, sorra került a megkegyelmezésre, a szabadonbocsátásra. De ő arra kérte a kegyelmi tanácsot hogy ne foglalkozzanak az ügyével, ő nem akar kimenni a börtönből, nagyon jól érzi magát a börtön falai közt. Ha talán megváltoztatja elhatározását, ezt közölni fogja í kegyelmi tanáccsal, talán egy év múlva. “Talán majd úgy határozok, hogy elmegyek ha' miről’ el messzire, akár Vietnamba is, hogy ott valami jót tehessek”, mondta. Legfőbb ideje, hogy vérre valami jót tegyen. John Bún Brown 1898-ban került az állami börtönbe tolvajlás miatt ás azóta életének több mint felét ott töltötte. Van tehát mondanivalója a Tennessee állami börtönviszonyokról. “Ég és a föld a különbség, mondja; ma nem botozzák a rabokat.” Miért lopott újra és újra egész életében? “Azéit, mert én egy vén hülye vagyok, egy hosszú élet kellett nekem ahhoz, hogy észhez térjek.” Nagyon szokatlan eset, hogy egy rab idegenkedik a szabadságtól. Hogyan tudja félelmét a szabadságtól megmagyarázni a 92 éves zsivány? “Hát a dolog úgy áll, hogy hiába is mennék el hazulról (a börtönt mindig mint otthonát emlegeti . . .) — kint nem sokáig volna maradásom. Az az FBI, az minden gazembert ismer, mindjárt elfogna engem is.” Nem mindig vélekedett igy. 1922-ben a munkakülönitménytől megszökött, de nem sokáig maradt szabad, pár hónap mtííva elfogták Missouri államban, ott betörésért lő évet kapott, azután vissza vitték a Tennessee állami börtönbe, Összesen kilenc börtönbüntetést kapott saját nevén, egy párat álneveken is, de ezékről hallgat. Legutóbbi esete; Égy kis üveg méz volt a zsákmánya egy betörésből. Akkor 8-1 éves volt. * * * • FELEJTENI KÖNNYŰ - FELEJTENI NEHÉZ . . . OAMARILLO, Calif. — Findlay, Obiéban 1937-ben Neil Shontlemire farmjáról eltűnt egy pár juh, ismeretlen tettes hajtotta el a jámbor állatokat. Hány juh veszett el? Harminc év után hogyan is emlékezhetne erre a farmer? . . . Most névtelen levelet kapott és benne 250 dollárra szóló csekket. A levélben csak az állt, hogy “néhány juhért, ami magának hiányzott 30 évvel ezelőtt.” A most 70 éves óhiói farmer felsóhajtott: “Szegény ember, 30 éven át busult, amiért egyszer rosszat cselekedett. Én azokat a juhokat már 30 nap után elfelejtettem.” Drambuie, a győztes ügető Yonkersben ugyanolyan skót szoknyát visel, mint csodúlója, Charleen Lewis, HOPE ÉLETÉRE TÖRTEK SAIGON, Dél-Vietnam. — Amerikai katonák kezébe került egy olyan titkos Viel Cong okmány, amelyből kiderült: a kommunisták meg akarták gyilkolni Bob Hopeot, amikor a kiváló amerikai komikus nemrégiben Vietnamban tartózkodott. Húsvéti kreáció a Húsvéti Parádéban való részvételre, New Yorkban. Az orosz demokrácia utolsó hőse beszel a bolsevizmus csődjéről NEW YORK. — Itt él, most 86 éves, Alexander Kerensky, az 1917. évi, rövidéletü orosz demokratikus kormány miniszterelnöke. Ötven év óta él száműzetésben, ötven évvel ezelőtt megkísérelte a demokratikus Oroszország megteremtését a cárizmus romjain, a nép többsége állt mögötte, mégis egy fegyveres kisebbség diadalmaskodott. Ez a ki-: sebbség azóta szilárdan kezében tartja a hatalmat. A kommunisták nagy ünnepségekre készülődnek az 1917. november 7-i hatalomátvétel 50-ik évfordulója alkalmából (mely naptári eltérés okából, mint októberi forradalom szerepel a történelemben), Kerensky pedig — emlékezik. Elkerülhetetlen volt a katasztrófa? Erre a kérdésre Kerensky igy felel: —■ Ha én csak egytized részét kaptam volna Amerikától annak a segítségnek, amelyet a második világháborúban Sztálin kapott, az én kormányom hatalmon maradt volna. Más irányt vett volna a történelem. Nem lett volna második világháború. Annak, hogy a bolsevik forradalom győzedelmeskedett, mi a magyarázata? — A bolsevik lázadást le tudtuk volna törni, ha sikerült volna megakadályozni az óriási segítséget, amit Németország adott Leninnek. Lenin a németektől 40, millió aranymárkát kapott a demokratikus kormányzat megdöntésére és további 40 millió aranymárkát a kommunista. kormány alátámasztására. Ezeknek a pénzeknek nagy részét Stockholmból utalták át Szibériába, amiről mi akkor nem tudtunk. Lenin kapcsolata a németekkel 1915-ben, az első világháború közepén kezdődött. A németek célja az volt, hogy elősegítve a bolsevik forradalmat, aláássák Oroszország katonai erejét és az úgynevezett imperialista háború helyébe polgárháború jöjjön. Mire alapítja Kerensky azt a feltevését, hogy ha az ő demokratikus kormányzatát a bolsevikok nem döntötték volna meg, nem lett volna második világháború? — A második világháború azért törhetett ki, mert megbomlott Európában a hatalmi egyensúly. És azért, mert a Versailles] szerződés Európát két engesztelhetetlenül ellenséges táborrá tette. Egy demokratikus és erős Oroszország fenntartota volna a régi hatalmi egyensúlyt és Hitler nem mert volna világháborút kezdeni. Ma, 50 évvel utóbb, mit mutat a mérleg: a kommunizmus győzelmét vagy kudarcát? — A kommunizmus kudarcot vallott.. Az egész marxi elmélet csődöt mondott. Nem a kapitalizmus összeomlása következett be, hanem éppen ellenkezőleg, a kapitalizmus a népjóléti állam irányában fejlődött és a munkásság gazdasági helyzete és politikai befolyása mindenütt nőtt, kivéve az úgynevezett kommunista országokban. A kommunizmust nem antikommunista könyvek és beszédek rombolják le, hanem az élet. Ez a romlási folyamat most kezdődik Oroszországban. Hogyan, hiszen az orosáok nagy eredményeket értek el az ipar fejlesztésével!... Itt Kerensky félbeszakítja a kérdező riportert és közbeveti: — Kifejlesztették a technikát, amely. Sztálin óta háborús,, célokat szolgált.és most is alapja a világhatalmi politikájuknak. De mit tettek az orosz népért? Ami eredményt fel tudnak mutatni, azt az orosz nép óriási áldozatai árán szerezték meg. Ezzel nem büszkélkedhetnek. Egyébként hamis az a nézet, hogy a kommunisták kezdték el Oroszország iparosítását. Ez a 19. század közepén kezdődött, II. Sándor cár alatt, Tolsztoj és Dosztojevszkij idejében. A marxista kommunizmus, végét látja? — Igen. Oroszországban éppen úgy, mint Magyarországon, Lengyelországban, Jugoszláviában és a többi kommunista országokban. A fiatal kommunista generációnak semmi kedve feláldozni a népet a világ proletárjainak forradalmáért. A kommunista rezsim Oroszországban 50 év után még mindig nem tud elég kenyeret biztosítani a népnek. Persze a Kreml tudja, hogy a népnek többet kell nyújtani, ha azt akarják, hogy a nép hűségesebb legyen kínai vagy amerikai támadás esetén. A kommunizmus nem uj szociális gazdaságot teremtett, hanem csak egészen primitiv állami kapitalizmust. Atomháborút valószínűnek tart Kerensky? — Nem. Az oroszok is, az amerikaiak is tudják, hogy a harmadik világháború a kulturnemzetek kiirtására vezetne, míg Afrika és Ázsia népei érintetlenek maradnának. Ilyen hülye és kriminális politikával Mao Ce-tung célját mozdítanák elő. Mao akar olyan háborút, amelyben a fehér népek elvéreznek. Hogy egy pár millió kínai is odaveszne, az hidegen hagyja őt. És orosz—kínai háború lehetséges ? — Lehetséges, de nem elkerülhetetlen. De a veszély fennáll, ha Mao győztesen kerül ki a mostani konfliktusból. Mao imperialista, el akarná foglalni az orosz Távol-Kelet és Szibéria egy nagy részét, ráadásul még az orosz l urkesztánt is. Mao a Sztálin örökébe akar lépni, mint a világforradalom szervezője. De nem szabad elfelejteni, hogy Mao nem olyan tehetséges, mint Sztálin volt. És különben is, most, amikor a marxizmus hanyatlásban van, egy uj Sztálin nem képzelhető el. Liu kezét összetörték MOSZKVA. — A Szovjet Kultúra cimü folyóirat jelenti, hogy kínai vörösgárdisták összetörték Liu Si-kun mindkét kezét, nyilván azért, mert ellenforradalmárnak1 tartották. Liu a leghíresebb kínai zongoraművész, 1958-ban az amerikai Van Cliburn után a második helyre jutott a Csajkovszkv zongoraversenyen. A TRIDMA MAGYAR MŰVÉSZÉ BUENOS AIRES, Argentina — Az argentínai magyar kolónia kiemelkedő müvésznagysága Ádám István, a Tridima művésze. Mi a Tridima? Bernardo Gravier művészettörténész igy magyarázza meg: “Ha egy hagyományos, impresszionista képet nézünk, azon három mérték van: hosszúság, szélesség és mélység. A Tridima egy másik mértékkel is szolgál s a meglepő hatást a színek összességével éri el. Ez nem befelé a térfogat mélységéből jelentkezik, hanem a kifelé ható színekből, valahogy úgy, mint az építkezésnél a falon kívül elhelyezet tállványok. A Tridima lényege a színek teljes szétválasztását jelenti anélkül, hogy az eredeti szin a legcsekélyebb mértékben is megváltoznék. A festékek, annak ellenére, hogy egymás fölé rakódnak, megtartják függetlenségüket és megőrzik minden eredeti jellegzetességüket. Ezzel a különleges technikával a szivárvány összes szinei plakátok, dekorációk, fametszetek festésére alkalmas.” Ádám István Munkácson született hatvan évvel ezelőtt. A sárospataki református kollégiumban érettségizett, majd Budapesten élt. 1930-ban vándorolt ki Argentínába, ahol Délamerika egyik legnagyobb késes és miiköszörüs üzemét fejlesztette ki, amelyet ma is vezet. Művészi nyugtalanság vitte a festészet útjaira. Első kiállítása — még figurális képekkel — 1954-ben volt az előkelő Van Riel galériában, amelyet a kritika elismeréssel fogadott Julio E. Payro, a hires kritikus attól kezdve áll a magyar festőművész mellett, aki 1962-ben már ugyanott absztrakt-kiállítással lepi meg a szakértőket majd egy évre rá, 1963-ban állítja ki uj, saját eljárással készült képeit, amelyek azóta is foglalkoztatják a szakmai köröket. Ádám István nemrégiben hosszú utón volt, melynek során Nyugateurópa legnagyobb államait kereste fel és hazalátogatott Magyarországra is, ahol művészkörökben nagy érdeklődéssel fogadták. Magyarországi élményeivel kapcsolatosan kiemeli, hogy politikával nem foglalkozik, és ilyen szempontból nincs mit mondania. Annál fontosabbnak tartja azonban kijelenteni a művészet, jelesen a festőművészet terén látottakat Magyarországon. Magyarországon a festészet — Ádám István szerint — “fékezve van, és több évtizeddel elmaradt,” Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nagyon tehetséges festőművészek, és modernek is, absztrakt festők, főleg a fiatalok között, azonban ezek számára nincs lehetőség kiállításra, érvényesülésre. Az állam a moderneknek nem ad lehetőséget, ezzel a fejlődést gátolja. Szemben pl. a csehekkel, akik nemcsak megértik a modern festői irányzatokat, hanem államilag támogatják, és mondható, hogy Prágában nagyon előre vannak ezen a téren. Ami a magyarországi hétköznapi életet illeti, Ádám István úgy látta, hogy nincs ugyan munkanélküliség, de mivel egy modern gép munkáját inkább harminc-negyven ember végzi, ezért a termelés modernizálása és a minőségi termelés, érthetően akadályokba ütközik, és az ország fejlődése igy lassu lehet csak. Ádám István, aki hosszú útja után, amelynek során visszafelé az USA-ba is ellátogatott kijelenti: nincs szándékába Magyarországra visszatelepülni, bár szivből kívánja a magyar nép fejlődését és a maga részéről 1968-ban uj Tridima-kiállitást tervez — magyar motívumokkal. Mini-estélyiruhát viselt egy partin Greta Thyssen színésznő, New Yorkban egy Broadway előadás Sztrájk és prolit NEW YORK. — A United Air Lines évi jelentése szerint az 1966. év majdnem-rekord év volt. Ez egy uj szó és United esetében ezt jelenti: Az 1966. évi tiszta haszon 38 millió dollár volt, az előző évi 45 millió dollárral szemben; az előző évi haszon rekord haszon volt, de az 1968. évi haszon ezt a rekordot verte volta, ha júliusban és augusztusban nem lett volna mechanikus sztrájk. Julius-augusztusban United vesztesége 8 millió dollár volt, mig 1965. julius—augusztusában a könyveket 15 millió dollár haszonnal zárták. A sztrájk tehát Unitednek 23 millió dollár veszteséget okozott. VÁROSOKBA KÖLTÖZNEK A FALUSI MADARAK IS A nagyváros vonzerejének nemcsak a vidéken élő emberek, hanem a madarak sem tudnak ellenállni. A városlakó madarak száma ornitológusok számítása szerint a galambinvázió figyelmen kívül hagyásával is mintegy 206 százalékkal emelkedett az utóbbi két évtizedben. Nem az ismert szárnyas városlakók: a verebek, csókák és fecskék utánpótlásáról, hanem uj jövevényekről van szó, amelyek az erdőt és a mezőt házfalakkal cserélték fel, ahol a TV-antennák pótolják a fát és a száguldó autók és az elektromos vezetékek több veszélyt rejtenek magukban az erdő vadjainál is. De a városlakóvá lett madár csakhamar rájön a veszélyek elhárításának módjára és akkor nagyobb biztonságban élhet a házrengetekben, mint származási helyei bármelyikén. Télen a város több meleget ad és a hőmérséklet ingadozások sem olyan hevesek, mint a szabad természetben. Jó propagandát fejtenek ki a város mellett az ablakpárkányokra kitett és az utcán elszórt morzsák és ételmaradékok. A kisebb éneklő madarak a tetőcserepek és deszkák közt, a kémény tövében kellemes -meleg búvóhelyek közt válogathatnak, amilyeneket a kopár mezők vagy erdők nem nyújthatnak. Ehehz képest a városba költözés főszezonja az őszi hónapokra esik. A lakóhely változtatás nem múlik el nyom nélkül az egyes madárfajták magatartásában sem. A rigó, amely az erdőben nem tud elég magas ágra szállni az ember elől, a városban ügyet sem vet a járókelőkre és egész padokat foglal el a parkokban. A réce, amely egyike a legóvatosabb és a legbizalmatlanabb madaraknak, a városban tenyérből fogadja el az ennivalót. A viziszárnyasok sorában külön lapra kívánkoznak a magányban minden nesz elől menekülő sirályok, amelyekből városi vizeken a csónakázók rémei lesznek. A kanadai Winnipeg felett annyira elszaporodtak a sirályok, hogy tömött rajaikkal a légi forgalom biztonságát fenyegetik. A társaságok most idomított sasok segítségével próbálják leküzdeni a sirályveszélyt.
