Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-03-16 / 11. szám

Thursday, March 16, 1967 FÜGGETLENSÉG 7. OLDAL Ezeregy éjszaka meséi ről regélek, hanem a földrajz KÖRTÁNC A 45 CENTES DOLLÁR KÖRÜL MIAMI BlEAGII. - Hr ezeregy éjszakán át mesél­ném floridai benyomásaimat, akkor se tudnám befejezni a beszámolót. A költőt idézem: “Nem tudom én, melyik volt szebb. Melyik dicsőbb, melyik nagyobb?” Induljunk talán el a millio­mosok 'utcájától, melyet Edith Dr. FÁBIÁN SÁNDOR és én többször végigjártunk. A Wool worth, Alka- Selzer, “5 and 10 cent”, meg a “dog food” milliomosainak a palo­tái. Akad itt raffinált csipké­zett diszitéssel felépített ka­csalábon függő kastély, mely­ben 27 hálószoba ásitozik az év tizenegy hónapjában, mert a tulajdonos mindössze egy hónapon át használja. Meglátogattunk egy indiár falut, meg az ősidőkből vissza­maradt dzsungelt; végig izgul­tuk krokodilok párviadalát. Az állatidomitás csodái: a háromemeletnyi magasságot ugró delfinek, meg a kuglizás bajnokának, a mindig nyolcat ütő rozmár, talán érdekelné az olvasót a Kiadás—Bevétel ro-NEW YORK. - St. Patrick napján a nagy városok utcáin a zöld szin dominál, vidáman és hangosan ünnepli az ir szár­mazású nép a szent püspök emlékét, aki száműzte Íror­szágból a kígyókat, ugyanak­kor laboratóriumok százaiban kigyem éreggel kísérleteznek orvosszergyárak kutató tudó­sai. Mert a kigyóméreg nem­csak halálos lehet, hanem életmentő is, hatásos orvossá­got lehet belőle csinálni. Jó oka van annak, hogy az orvo­si hivatás jelvénye egy bot köré csavarodott kígyó. Kigyóméregből készült pre­parátumok enyhítő hatássá: vannak az idegvégződésekre s ezért izomfájdalmak és kü­lönféle más fájdalmak enyhí­tésére alkalmasak. A kigyó­­méregnek az a speciális hatá­sa is van, hogy elősegíti a vér megalvadását és igy enyhíti a vérzékenységet, akadályozza az elvérzést. Újabban injek­ció utján viszik a kigyóméreg-Irta: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR vatainak centnyi pontossággal való kitöltése és ismertetése annak igazolására, hogy itt egy nyugdíjas házaspár gond­talanul élhet a Social Securi­ty csekkekből? Vagy a Fort Landerdale-ban megcsodált “amerikai Velen­ce”, melyben az álmok városá­nak “Grand Canalja” terje­delem tekintetében a második helyre szorul? írnom kellene a magyar köz­pont Kossuth Klubjáról. Már az impozáns épületbe való be­lépéskor bámulatba ejtett Kutny István 12 méter magas, 8 méter széles művészi akva­­rellje, mely a Halászbástyát ábrázolja kitűnő plaszticitás­­sal. Közismert, hogy az ezeregy éjszaka meséinek a főtémája a forró szerelem. Ez a tény indokolná, hogy én is az elsők között meséljek a rózsaszínű csodás flamingóknak éppen ezekben a napokban esedékes tavaszi szerelméről. Csengő rímekbe kellene szednem a legpompásabb madarak éven­ként egyetlenegyszer “színre kerülő” szerelmi játékát, melyben a főszereplő, a leány­­’ó igézetes táncot lejt a le­gény előtt mindaddig, mig be nem hódol. ÖSSZTÁNC A meséhez nincs szükségem 3eherezádé mázédes szavaira liszen én nem izzó szerelem­orvosságot az ember vérkerin­gésébe és a hatás gyors és hosszantartó. Már az ókorban ismerték a kigyóméreg áldásos tulajdon­ságait, a viperát istenként tisztelték. Aesculapius a leghí­resebb a kigyóméreggel orvos­­'ó görög istenek közül, ő Apol­lónak, a Napistennek fia volt. Kina régi évszázadaiban felfe­dezték, hogy a kigyek oly nö­vényekkel táplálkoznak, ame­lyeknek gyógyító hatásuk van; innen származott az a szokás,, hogy kigyóhust ettek. A régi görögök az Akropolisban kir gyókat tejjel és mézzel táp­lálták, hogy megtarthassák barátságukat. Borba áztatott kígyó háziorvosság volt lepra ellen. És akármit mondanak St. Patrick dicsőségére az írek, töirténelemtudósck kide­rítették, hogy Írországban is volt kigyóimáöás. Amikor, re­gesrégen, föníciaiak eljutot­tak a Zöld Szigetre, Og kigyó­­istent imádták. közismert prózai tényéről. hogy Floridában csupán a nap­tár jelzi a telet, hiszen itt egész évben csaknem egyfor­mán süt a.bársonyosan simo­gató napsugár. És ennél a pontnál fordul a mese a valóságos, igaz tör­ténet egyenes útjára: Igen! Itt télen-nyáron kel­lemes az éghajlat és éppen ezért az öregek — mint a mi fecskéink az első hideg-fuval­latra melegebb tájakra köl­töznek — szívesen vándorol­nak a rideg-hideg városok­ból ebbe a földi paradicsom­ba. Fázós szeretteink otthon öreg korukban reszkető, hideg kezeiket a vörösre izzott vas­kályha előtt dörzsölhették. Az itteni öregeknek nincs szük­ségük fűtőtestre. A jó Isten melengeti őket. Ez azonban nem minden. A floridai kormányzat sziwel­­szeretettel szolgálja az idősek kényelmét és igyekszik kielé­gíteni az igényeinket. Egyéb nagyszerű intézményen kívül, a város különböző részein lé­tesítettek úgynevezett “Re­creation division”-okat szóra­koztatás, tanítás céljából. Akarva nem akarja naponta többször haladunk el a laká­sunk közvetlen szomszédságá­ban, a 73-ik utca és Collins Avenüe sarkán levő “North áhore Community Center” ha­talmas építménye előtt. Szabadtéri színpad. Befoga­­lé képessége 1250 látogató. Előtte magasra emelt hirdető tábla: Sunday ......... - Social Dance Wednesday .......... Vaudeville Thursday ..........Social Dance Friday Folk & Square Dance Belépődíj: 25 cent. Pénteken: “FREE” Maradjunk a pénteknél. Edith és én csaknem minden péntek este itt szórakoztunk. Mivel? Mit jelent a műsor Folk and Square Dance’ meg­dőlése? A nagyközönség táncol. Per­dülnek az öreg Rómeók és a koros Júliák. Mi nőni talál­tunk 70—75 évesnél ifjabb dá­mát, urat. Mit táncolnak? Nem Brahms altató dalát játssza a zenekar és nem az ősi, finom francia négyest lej­tik a párok. Hát mit? A tánc­éiul pontosan megmondja: “Fox Trot, Waltz, Cha-cha Rumba, Merengne.” Na! És hogyan táncolnak a párok? Remekül. Frissen, fia­talosan. ... Én már bebarangoltam a fél világot. Láttam a velen­cei Excelsior Szálló “Chez vous” színpadán a nimfák csábtáncát; gyönyörködtem a cári balettben is meg a Moi­sejev együttesben is; láttam a világhírű táncost, Fred As­­tairt; élveztem Fedák Sári ör­­döngős táncait; megcsodáltam Rózsahegyi Kálmán bácsi ro­pogós csárdását. Az mind semmi! Nem hittem a saját sze­memnek. Megkérdeztem az in­tézmény vezetőjétől, Mr. Jack Woodytól, hogyan varázsolják ide péntekről-péntekre ezt a valóságos csodát? — A “Round Dancing” tan­folyamokon heteken át türe­lemmel és szeretettel tanítjuk az öregeket a legújabb táncok­ra, — mondotta' Mr. Woody. Az eredmény nagyszerű. Min­denki láthatja, hogy oly für­gén és ügyesen mozognak, fo­rognak, mint a fiatal girlök meg az ifjú boyok. Szerintünk ez az örök ifjúság igazi re­ceptje, a megfiatalodás va­rázsszere. A zene ritmusa; a dob pengése; a hegedű meleg­sége ; a zongora játéka; a tánc mozgató, vibráló ereje jótéko­nyan hat a kedélyre és feljezs­­diti a fáradt, lankadó szerve­zetet. A táncból visszatérő egyik gentlemantől megkérdeztem, hogy nem fárasztja-e ki a szi­vét a test minden porcikájót erősen igénybevevő tánc? — Szó se róla — felelte. — Egyetlen imám, hogy tánc közben fejezzem be az élete­met, amikor átölelve tartom aranylakodalmas feleségem derekát . . . A Délamerikai Magyar Hirlap megszűnt BUENOS AIRES, Argenti­na. — Az itt megjelenő Argen­­tinai Magyar Újság közli, hogy Dél-Amerika másik ma­gyar hetilapja, a brazíliai Sao Paulo városban 19 év óta meg­jelent Délamerikai Magyar Hírlap beszüntette megjelené­sét. Az ottani magyar ben­cések adták ki a lapot, amed­dig birták, végül anyagi ere­jükből nem tellett erre. Most már csak egy magyar hetilap jelenik meg Latin-Ameriká­­ban: az argentínai, amelyet egy lelkes kis csoport ember­­feletti erőfeszítéssel tart to­vább is életben. A független magyar emigráns sajtó utolsó orgánuma a spanyol-portugál világrészben az Argentina! Magyar Újság. WASHINGTON. — Az in­fláció, a dollár vásárlóképes­­bégének lemorzsolódása, olyas­féle financiális és gazdasági jelenség, mint — például — a fák öregedése. A fák évgyűrűi mutatják a múló éveket, a fi­nanciális és gazdasági statisz­tikák mutatják a dollár foly­tonos vénülését. A dollár, ami­óta létezik, egyre kevesebbet ér, de ha gyakorlati szem­pontok, mindennapi gondja­ink késztetnek vizsgálódásra, jobb, ha nem tekintünk visz­­sza egészen George Washing­ton idejéig, hanem azt vizs­gáljuk, hogy negyedszázad óta mi történt a dollárral? 1941 óta hogyan alakult a dollár értékcsökkenése? Hogyan lett az 1941. évi 100 centes dollár­ból napjainkig 45 centes dol­lár ? Mielőtt tovább mennénk és azt vizsgálnék, hogy milyen hatással volt az amerikai életre a dollár “sulyvesztesé­­ge”, szögezzük le a kormány szakértőinek azt a jóslását, hogy a dollár vásárlóképessé­ge az elkövetkező években évenként átlag egy és fél szá­zalékkal csökkenni fog, vagy­is: 10 év múlva 39 centes dol­lárunk lesz, az 1941. évi dol­lárt véve számításunk alap­jául. Kisebb dollár nem fáj an­nak, akinek több van belőle. Az a kérdés tehát, hogy az infláció kit sújt súlyosan, kit súlyosabban, kit nem súlyt egyáltalán, kinek pénztárcá­ját és bankszámláját kövéri­­ti? És: hogyan lehet véde­kezni az inflációs veszély el­len? A lakosság nagy csoportjai az infláció ártalmától mente­sek maradnak, mert jövedel­mük a megélhetési viszonyok­hoz alkalmazkodva nő: több a fizetés, a munkabér, a nyug­díj, az osztalékjövedelem. Ez­­zel szelében károsulnak azok, akiknek jövedelme változatlan marad: nem-szervezett mun­kások, akiknek részére unió nem harcolhat ki magasabb fizetést; bond-tulajdonosok. akiknek százaiékszerü kamat­­jövedelme változatlan; nyug­díjasok, még Social Security nyugdíjasok is, akiknek nyug­díj emelése nem tart lépést a drágulással; hitelezők, akik­nek az adósok “régi” dollárral fizetik meg tartozásukat. Ve­gyük közelebbről szem ügyre a vésztőkét és a nyerőket. A takarékosságot mindenki dicséri, a takarékos ember sokszor rosszul jár. Aki megtakarításait bon­­dokba, takarékbetétekbe fek­teti, rendszeresen kap kama­tokat, vagyis jövedelemre tesz szert, de amikor pénzét visszaveszi, rájön am, hogy ráfizetett a takarékosságára, mert kisebb dollárokat kap vissza, mint a befektetett dol­lárok voltak. Minden dollár­ból, amit Mr. Spóroló 1941-ben takarékba tett, csak 45 centet kap vissza. Pénzének több, mint felét elnyelte az infláció. Elégedetten dörzsöli a mar­kát mindenki, akinek kezében más pénze van: az adós. A be­csületes adós pontosan fizeti a kamatokat és ha eljön az adósága esedékességének ide­je, késedelem nélkül viszafi­­zeti a kölcsönvett összeget, annyi dollárt, amennyit köl­csönbe kapott: könnyebb dol­lárokat fizet vissza, de addig is egyre könnyebb dollárokban fizette a kamatot, elejétől vé­gig jól járt. És sok esetben még ennél is jobban járt: Ha a kölcsönpénzen jó üzletet csi­nált, ha szerencsésen speku­lált, ha jó befektetéseket csi­nált, még extra jövedelemre is szert tett. Éppen ez volt a legtöbb esetben az oka annak, hogy pénzt vett kölcsön. Nem bántja az infláció azo­kat a munkásokat és alkalma­zottakat, akik mögött unió áll. Ezeknek bére, fizetése nem­csak lépést tart a drágulással, ezeknek dollárja nemcsak ér­tékállandó, hanem minden kol­lektív szerződés után még ér­tékesebb lesz. Másszóval: a szervezett munkások reálbére növekszik. ❖ sj« ❖ A megélhetés költségei az elmúlt negyedszázadban T2C százalékkal emelkedtek. A kö­vetkező számadatok, amelyek hivatalos forrásból származ­nak, négytagú családra vonat­koznak. Bányászok. Heti átlagos bér 1941-ben 29,18 volt, 1966-ban 130,92. Ez a múlt évi bér reá­lis alapon, vagyis a 25 év előtti, 100 centes dollárban számítva azt jelenti, hogy a bányászok valódi,, inflációtól mentes bérjövedelme 103,5 százalékkal emelkedett, más szóval a reálbér ma több, mint duplája a 25 év előtti bér­nek. Gyári munkás átlagos heti­bére. 29,19-ről 99,22-re emel­kedett, a valódi bér 54,2 szá­zalékkal több, mint volt 1941- ben. Acélipari munkás. 37,30 dol­lár, 121,81 dollár, a reálbér 54.2 százalékkal magasabb lett 25 év alatt. Automobilipar. A reálbél 54.2 százalékkal magasabb. Tanító. A valódi fizetés 89,3 százalékkal több, mint volt 1941-ben. Kormányhivatalnok. A va­lódi fizetés 89,3 százalékká’ több, mint volt 1941-ben. Kormányhivatalnok. A va­lódi fizetés a réginél 52,1 szá­zalékkal több. Farmer. 52,1 százalékkal több a jövedelme. Részvénytulajdonos oszta­lék-jövedelme. 112 százalék­kal több, mint 1941-ben. Bondtulajdonos. 25 dollárra szóló bondja 1941-ben 25 dol­lárt ért, a múlt évben válto­zatlanul 25 dollár volt, tehát 54,6 százalék veszteséget szenvedett. ;J: :J: Jjí Különböző szükségleti cik­kek és szolgálatok árai na­gyon különböző mértékben! emelkedtek az évek során. Itt egy pár példa: Kórház, 1941 óta 504 szá­zalékkal drágult. Haj nyírás, 290 százalékkal drágult. Fér­fi cipő ára 220 százalékkal emelkedett. Kenyér, 175 szá­zalékkal lett drágább. Orvos, 137 százalékkal többet kér* szolgálatáért. Liszt, 136 szá-’ zalékkal drágább. Cigaretta,' 124 százalékkal drágább. — Ezeknek a drágulási számok­nak átlaga a 120 százalékos átlag felett van. 120 százalékon aluli drágű­­lások: Gazolin, autó, guriíi,' gáz, tej, szárnyas, villany-“ áram. Árcsökkenés is volt a negyedszázadban: Például a-' New York—Los Angeres re- - pülés, coach, 3 százalékkal ol- •' esőbb, refrigerator 12 száza-' lókkal olcsóbb. <t: V ' ' , Általában azt lehet monda­ni, hogy a dollár értőkesökke- í nése ellenére a lakosság nagy’’ — szerencsésebb — tömegei­nek életszínvonala emelke-,( dett. MAO CE-TUNG, A NÉPSZERŰ IRO WASHINGTON. — Mao-láz tört ki Washingtonban, ro­hannak az emberek a könyvesboltokba, hogy megkaparint­hassák legalább egy példányát a pirosfedelfü könyvnek, amely, cimének tanúsága szerint — Mao gondolatait tar­talmazza. Megveszik a kis könyvet politikusok és diplo­maták, képviselőik és szenátorok, cocktail pártik vendég­látói és vendégei, urak és hölgyek, fiatalok és öregek, egyszóval: egész Washington. A közmondásos meleg zsemlye sohasem fogyott olyan gyorsan, mint a Mao-könyv. Pedig nem hirdették, hogy megjött Kínából, még a boltok kira­kataiba sem tették ki. Mao könyve a mai Vörös Kina bibliája, potom 1 dollárért kapható. De korán kell kelnie annak, aki meg akarja kapni. Egy könyvkereskedő 100 példányt kapott, eladta egy nap alatt valamennyit. Rendelt újabb 1500 példányt, óránként 15-öt elkapkodnak. A könyveket egy sanfranciscói és egy newyorki válla­lat importálja Kínából; csak ezeknek van engedélyük kínai nyomtatványok behozatalára.. Import Kínából általában ti­los, de nyomtatványok kivételes elbánásban részesülnek, cenzúrázás gyanújának elkerülésére. Tudományos müvek behozata Kínából egyáltalán szabad. Ami jövedelmet a sanfranciscói és newyorki importőrök és a könyvkereskedők Mao könyvéből szereznek, azt be kell jelenteni a pénzügyminiszternek. Abból részesülnek a könyv kínai nyomtatói, de az ő részüket zárt bankszámlán helyezik el. Miért ez a nagy érdeklődés Mao gondolatai iránt? Azért, mert Mao gondolatai érdekes társalgási témának, tréfálko­zás tárgyának Ígérkeznek. Tele van a komoly könyv mulat­ságos bölcs-mondásokkal. Például: “A kommunisták a rá­beszélés és a nevelés demokratikus eszközeivel terjesszék eszméiket, tartózkodjanak erőszak alkalmazásától.” Ilyen és hasonló jó vicceket még Moszkvából sem terjesztenek. Megvalósul Széchenyi István álma: a Duna szabályozása a Vaskapunál BUKAREST. — A Duna-szabályozási munkálatok a Vas­kapu vizterében jugoszláv—román együttműködéssel foly­nak évek óta. Az óriási építkezés fő adatai ma már eléggé ismertek. Turiiu Severin fölött, a romániai Gura Vaii és a jugoszláviai Szip tengelyében 34,5 méterrel megemelik a Duna szintjét. A lezúduló víztömeg mindkét oldalán 6—6 turbinát működ­tet. s ezek 2000 megawatt összekapacitással, évente 10 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek. Ezen egyenlő arányban osztozik a két építő ország. Az erőmüve! együtt felépülő zsiliprendszer pedig meggyorsítja a hajózást' a Dunának ezen a legnehezebb, zuhatagos Ó3 zátonyukkal tark itott szakaszán. Ami a leginkább magára vonja a figyelmet, az a két félkor ala'ku gát, amely innen is, tu’nan is a Duna közepe felé ivei. Vizelzáró gátak ezek, hosszuk 16000 métcf, és a, parttól — illetve a volt parttól — legbeljebb eső pontjuk vagy 200 méternyire van. A partról azért kell itt múlt időben beszélni, mert a gátak mögött már kiszivattyúzták a vizet — több mint kétmillió köbmétert —, s most már szárazon folyik a munka, az ugyancsak “volt” Duna-fenéken. Felmegyünk a vizelzáró gát tetejére, be majdnem a Duna közepéig. Ion Lfeustean építésvezető kalauzol és ma­gyarázza az erőműépítés kulisszatitkait: — Az első év az előkészületekkel, a felvonulással telt el. Azután kezdtünk hozzá az elzárógát építéséhez. Erre is egy évet szántunk, de három hónappal előbb befejeztük s , ezzel túlvagyunk a legnehezebbjén. Állandó a kapcsolat a román és jugoszláv építők kö­zött. A munkálatokat azonban önállóan végzik. Most kétoldalt az erőmüvek alapozásához, majd építésé­hez kezdenek hozzá. Ezzel 1969 tavaszára végeznek. Akkor bontják le a mostani vizelzáró gátakat. Addigra elkészülnek a kárt part mentén a hajózsilipek is. Ezeken engedik át a Duna vizét. Ezután a folyó középső szakaszát zárják cl, hogy felépítsék a 440 méter hosszú duzzasztógátat is, amely összeköti a két erőmüvet. Közben folytatják a turbinák *• szerelését és 1970 végén két-kiét gépcsoportot már üzembe is helyeznek. 1971 tavaszára az egész erőmű elkészül. Amikor az erőmű készen lesz, a viz elönti a mostanit partokat, a hegyek lábiág nyomul előre. A vizszintemelkedés Belgrádig érezhető lesz. Uj utakat, vasútvonalakat kell; építeni a mostaniak helyett. é Elönti a viz Orsovát is, 7000 lakosa hagyja el mai ott- ' honát. Orsóvá felépül újra, kicsit magasabban. S a Duna huHámsirjába süllyed Ada Kaleh, az “Aranyember” olvasói­nak oly kedves “senki szigete”. (Valójában csak Jókai roman­tikus fantáziája varázsolta senki szigetévé, már századok' óta lakott volt.) Elköltözik az 500 lakó, akiknek nagy része’ török, eltűnnek a szűk utcácskáik, a pici házak, a török', kávézók, a keleticsemege árusok bódéi — 1969 elején jön a' viz. A sziget műemlékeit azonban átmentik az utókorba.' Téglánként viszik el a 18. századi erődöt és a karcsú tornyu török mecsetet. A jugoszláv parton a legendás hírű Traianus római császár emléktáblája és hadi útja okoz gondot. 2000' évvel ezelőtt itt a sziklában véstek maguknak utat a római császár légiói, hogy Dáciát elfoglalják. Ez az ut is Orsóvá és Ada Kaleh sorsára jut. Ám egy darabját, az emléktáblával együtt — egy óriási kötőmbe foglalva — kiemelik, a helyéről és feljebb teszik. A KIGYÓMÉREG ÁLDASA St. Patrick kiiizi a kígyókat Írországból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents