Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-05 / 1. szám
8. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, January S, 1967 A világtalanul született 1 éves Mark Cavell szemébe contact-lencséket helyezett az orvos, sikerült operáció után Southhampton, Angliában. A svájci bankok - a világ különleges páncélszekrényei és “rejtekhelyei” A svájci bankokat előszeretettel nevezik Európa és az egész világ páncélszekrényének s joggal, mert a külföldi tőke és vagyon hihetetlen mértékben áramlik már évszázadok óta a svájci pézintézetekbe. Nem egy genfi és zürichi bankban bármily fantasztikusan hangzik is — még a francia forradalom idején “átmentett” arisztokrata vagyonokat kezelnek, de akad ilyen “átmentett” vagyon a napóleoni háborúk, az 1830-as és 1848-as forradalom idejéből, az első világháborúból és nem egy svájci bankban a cári Oroszország arisztokráciájának és bojárjainak az Októberi Forradalom idején kicsempészett vagyonát őrzik, a tulajdonosok és örököseik elvesztek a történelem süllyesztőjében, és azóta nem jelentkeztek. Akadnak azonban ujabbkori “ügyfelek” is, politikusok, bukott diktátorok, elűzött uralkodók, sejkek széles és tarka változatban egészen Peronig, Truj illőig és Battistáig. A 30-as években a második világháború előtt és alatta is a politikai és a faji üldözöttek vagyona áramlott Svájcba, először Németországból majd később a kelet-európai országokból. Jelentős összegek — készpénz, devizák, ékszerek, értékpapírok — vándorolták a svájci bankok páncélszekrényeibe, vagy a titkos széfekbe, mert az ország semlegessége gazdasági szilárdsága és a rejtőzés, a titkosság lehetősége vonzotta az embereket, nemcsak a nagy vagyonnal rendelkezőket, hanem a kisebbeket is, akik a háborús vihar utáni időkre akarták menteni a menthetőt. A rejtőzködést biztosították a svájci bankok: rejtjeles, fedőneves, számjeles folyószámlákat nyithattak a rejtőzni vágyók, és csak egykét vezető banktisztviselő tudta, ki bújik meg a fedőnevek és a jelek mögött, ki a számla tulajdonosa. A háború, a gettó, a koncentrációs táborok és gázkamrák elmúltak, de a pusztulás nagy káoszában a svájci bankokhoz vezető szálak összekuszálódtakj megszakadtak. A tulajdonosok nagy része eltűnt a háború viszontagságai során, vagy elpusztult a koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban, gázkamrákban; a svájci bankokba rejtett javainyomukra jutnak — sok esetben még hozzátartozóik előtt, is titkolták, az örökösök sem tudtak róla, a vagyonok kezelői pedig — bankok, biztositó társaságok, közjegyzők, ügyvédek, esetleg magánszemélyek — mélyen hallgattak, annak ellenére, hogy a háború után megszűnt az üldözés és megszűntek azok a kényszerítő körülmények, amelyek az akkori tulajdonost arra késztették, hogy vagyonát ily módon a háború utánra átmentse. A háború után, de különösem az elmúlt évtizedben hivatalos nemzetközi érdekképviseleti szervek, érdekelt magánszemélyek és egyes fcormá-Los Angelesben egy rendőr és tűzoltók emelték ki egy fémmetsző műhely kéményéből az odaszorul Pate Sargen tét. Hogy mit keresett ott, azt a bíróság dönti el. ' I nyok részéről annak érdékében, hogy a törvényes öröfcöl sok hozzájuthassanak az őket megillető, de a svájci bankokban ma még rejtőzködő letétekhez, mozgalom indult meg, amelynék során követelték, hogy a svájci bankok hozzák' nyilvánosságra a “menekült’' vagyonok eddig nem jelentkezett tulajdonosainak névsorát. 1946-ban a svájci kormány megegyezést kötött az Egyesült Államokkal a Svájcban rejtőzködő német vagyon kiszolgáltatásáról. (Mintegy 60 millió dollárt ki is fizettek az — állítólag — 750 millió dollárt is meghaladó, Svájcban bujkáló német vagyonból.) Nagyon érdekes a svájci kormánynak a megegyezésről szóló s a parlament elé terjesztett jelentésének egyik elvi megállapítása, amely kijelenti, hogy “. . . a kormány gondoskodik arról, nehogy Svájcot felhasználják orgazdák rablóit javakkal űzött manipulációkra és mindent megtesz, hogy a megrabolt tulajdonos esetleg Svájcban meglelt javainak ismét birtokába jusson . . .” T. R. Fehrenbach amerikai szerző (volt amerikai hírszerző tiszt) “The Swiss Banks”, “A svájci bankok” cimü könyvében nyíltan megvádolja a svájci pénzintézeteket, hogy nem jelentették be az üldözöttek náluk elhelyezett vagyonát s azokat saját céljaikra használták fel. A rejtjeles, fedőneves, számjeles svájci folyószámlák ügyének hátterében a birhatnámságon kívül még egy másik — politikai —- dk is meghúzódik, amelyet az antikommunizmus érveivel akarnak elfogadtatni. A svájci bankárszövetség érvelésének egyik igen figyelemre méltó részlete szerint: “A népjog értelmében nincs gazdátlan vagyon. A tulajdonjogok sohasem évülnék el és ha nem marad vér szerinti örökös, akkor végső fokon az örökség-re az az állam jogosult, amelynek állampolgára volt a külföldi vagyon tulajdonosa.” E megállapításból kiindulva a banlkárszövetség arra a következtetésre jutott, hogy a háborúban, koncentrációs táborban vagy gázkamrában elpusztult és örökösök nélkül i maradt zsidó tulajdonosok vagyonát Budapestre, Prágába és Varsóba kellene átutalni a kommunista államoknak. Ha a névsort nyilvánosságra hoznák — érvel a svájci bankárszövetség —, miután Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról nagy összegek kerültek a háború előtt Svájcba, az örökösök igényt : támasztanának arra és ezeket a vagyonokat át kellene utalni a kommunista országokba. Nem jelene ez mást, a szövetség szerint, mint a “kommunisták” erősítését, tehát ké- ■ A dollár körutazását vizsgálják az idegenforgalmi szakértők WASHINGTON. — A kereskedelmi minisztérium számítása szerint az amerikai turistaforgalom mérlege a szil veszteri—újévi évfordulón 1,? billió dollár hiányt fog fel mutatni. Ennyivel több dollár*, vittek magukkal tengerentúlra az amerikai turisták, mint amennyit Európából és más világrészekből jött látogatói költöttek el Amerikában. 1,9 billió dollár nagy összeg, az átlag-amerikai — amilyen e -sorok hója és olvasója — e’ sem tudja képzelni, hogy mennyi ez. De az amerikai nemzetgazdaság nemzetközi financiális mérlegét ez á deficit erőteljesen szorítja lefei lé, és ha ez elméleti vagy formális tételnek tetszik, lehet ezt egyszerűbben is kifejezni: ez a nemzetközi pénzforgalomban mutatkozó deficit rontja dollárunk értékét. Ez elég baji egymagában, de még nagyobb baj az, hogy ez a hiány no vekvőben van, az idei hiány ló százalékkal nagyobb, mini volt a tavalyi. A baj oka egyszerű: több amerikai látogat el idegen országokba, mint amennyi kül földi turista jön Amerikába És még valami: az amerikai turista módosabb, többet költ hét vakációján, többet is költ mint a német, vagy a francia vagy az, aki a vasfüggöny mögötti országból jön azzal a kevés dollárral, amit az ottani kormány rendelkezésére bocsát. A kommunista kormányzat alatt álló országokból jö éo vendég itt csak annyit költhet, amennyit a kormánya megenged (plusz: ami ráadást itt kap családjától), a: amerikai turista ott kint ahynyit költ, amennyit akar é? tud. Fontos-, hogy érre rámutassunk, mert ami jelentéseket a dollár-forgalomról hivatalos helyről kapunk, az mind fitryelmen kívül hagyja a jelen tős tényt; hogy Amerika a világ nagy bevándorló országa. Ilyen Országból a pénz-kiáramlás természetszerűen felülmúlja a pénzbeáramlást. Amerikában milliókra megy au Európából bevándoroltak és azok másodgenerációs gyermekeinek száma s ezek legtöbbje jobb anyagi viszonyok , közt él, mint az óhazában maradt családtagok, rokonok, ba rátok. Az amerikai magya•ok, olaszok, lengyelek doIka -os vendégek odaát és az ottani rokonok: legtöbbje — forintosok, lírások, zlotisok — nem is tudja viszonozni a látoga tást; ottmaradnak a “könnye valuták”, nem változnak át nehezen is változhatnak át dollárokká. Az idegenforgalmi dollárdeficitnek nagyobb, általáno sabb okát abban látja a turizmus érdekeltsége (utazás: irodák, légiforgalmi vállalatok, stb.), hogy Amerika elhanyagolja a hírverést, a pro pagandnát. A háború óta el múlt két évtizedben világosan számokkal bizonyithatóan bevált a propaganda. A legtöbf európai ország egyre növek A turistaforgalomról számol be egyes kisebb országokban mint Svájc, Ausztria, a turista-dollárok (és márkák( frankok, stb.) a nemzeti jövedelemnek tetemes részét teszik. Ezt a sikert nem kis részben az utazási irodák buzgó erőfeszítéseinek köszönhetik. Amerika ezen a téren viszszamarad Európa mögött s az idegenforgalmi érdekeltség joggal állíthatja, hogy Amerika tanulhat Európától. . Az egyiptomi kormány enyhítette korlátozásait és megengedi hastáncosnőknek, hogy szabadabban mutogassák idomaikat. VILÁGHÁBORÚ A LEPRA ELLEN zenfekvő a végkövetkeztetés: várni kell a nevek nyilvánosságra hozatalával. Hogy ebben a megállapításban nincs egy szemernyi túlzás sem, bizonyítja a svájci bankok elfogultsága, diszkriminációja és gyakorlata. Néhány svájci bankban, a háború alatt elpusztult, magyar tulajdonos által elhelyezett vagyonról tudomást szerzett örökösök követelt ék igényjogosultságuk bizonyítása mellett az őket megillető örökség kifizetését. Furcsa választ kaptak. Az egyik hagyaték ügyében pl. az örökösöknek irt válaszában a zürichi Schweizerische Kreditanstalt értesíti, “anélkül, hogy megvizsgálta volna, üzleti összeköttetésben álltak-e az örökhagyóval, az ügyben csak Zürichben, személyesen hajlandók tárgyalni. Ezt a gyakorlatot a legfelsőbb svájci szövetségi bíróság elvi döntésével összhangban s annak alapján vezették be, mert ? bíróság döntése kimondja, hogy “egy személynek a vasfüggönyön túli országban tett nyilatkozata nem tekinthető szabad akarata megnyilvánulásának.” A svájci rejtjeles folyószámlák titkait feszegetik már és a világ közvéleménye döngeti a páncélszekrényeket, trezorokat, amelyekben — ez az igazság — egymás mellett fekszik az üldözők rablott és az üldözöttek átmentett vagyona.— -r; — - fi' Ez a megállapítás számok ban kifejezve még erőteljesebben igaznak tetszik. írnél mit mondanak a számok: A U. S. Travel Service-, amelyet mellesleg megjegyezve, meglehetősen későn, 1961-ben létesített a kongresszus, évi 3 millió dollár költségvetéssel dől gpzik a világ sok 'részében, S0- főnyi személyzettel. Spanyol ország, szegény ország, évi H millió dollárt költ idegenforgalmi propagandára, 28 turista-irodája van külföldön és 170 információs irodája spanyol földön, amely irodák turista “irodalommal” árasztják el a? egész világot, elsősorban természetesen á dől lárparadicso mot. A büszke szegénységgel megáldott Írországnak 250 hírverője van, Törökország is több mint kétszerannyit költ propagandára, mint Amerika: 877 tisztviselője van az idegenforgalmi szervezetnek. Ezek a számok azonban könnyen megtéveszthetnék a* olvasót. Ezek a hivatalos idegenforgalmi propaganda számjelzői. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az amerikai utazási irodák, légiforgalmi vállalatok, hajótársaságok is milliókat költenek turista-verbuválásra. Például £ Pan American Airlines évi, propagandaköltsége 17 millió dollár. Mégis az, hogy a világ leggazdagabb országa hivatalosan csak három millió dollárt költ a turistaforgalom előmozdít ására, k i foga solh ató. Nemcsak azért, mert ez az összeg nevetségesen cse-NEW YORK. — Január 29 a lepra elleni harc napja a világ minden részében. Ezt a világnapot 1954-ben Raoul Follerau, a Könyörületessé Rendjének megalapítója hirdette ki először s azóta ez a nap minden évben minden országban figyelmeztetés arra hogy a lepra elleni harciban, a tudományos kutatásban és az orvoslásban, még sok a ten-, nivaló és, ami éppen olyan fontos, erről tudniuk kell még millióknak, akik tudatlanságban élnék és szenvednek. A bibliai időkben a leprabetegeket bélpoklosoknak nevezték, rettegve kerülték a nyomorultakat, üldözték, a társadalomból kitaszították Őket, mintha bünbeesett emberek lennének. Ma már a lepra sok esetben gyógyitha. tó és a betegeket kezeléssel és operációval vissza lehet adni családjuknak és a társadalom nak. Tíz millióra becsülik a leprában szenvedők számát a vikély, hanem azért is, mert Amerikának van bőven mutogatni valója: természeti szépségeivel kevés ország sem veheti fel a versenyt. A januárban összeülő 90. kongresszusnak cselekednie kell, többet kell tenni az idegenforgalom növelése érdekében, mert ha tovább is egyre több és több dollár megy ki és kevesebb dollár jön be, megtörténhet —• Hubert Humphrey alelnök mondta ezt — megtörténhet, hogy kormányunk meg fogja nehezíteni amerikaiak külföldi utazásait, turista adó bevezetésével vagy más módon. lág minden részében és nagyon szomorú, hogy ezeknek a szerencsétleneknek csak kis hányada részesül a modern orvostudomány és ápolás, gondviselés áldásaiban. Ezekre a szerencsétlenek legszerencsétlenebbjeire hívja fel a világ figyelmét az évenkénti World Day for Leprosy Sufferers. Amerikában négy nagyobb önkéntes intézmény szolgálja a lepra-betegeket. A kutatás és gondozás amerikai központja az országos Közegészségügyi Szolgálat kórháza Carville, Louisianában. A lepra elleni hadjárat világ-vezérkarában egy kiváló magyar orvostudós vezető helyet foglal el: Dr. Reisz Frigyes newyonki egyetemi tanár, a bőrgyógyászat világhírt! tudósa, a Trópusi Bőrgyógyászat Nemzetközi Szövetségének főtitkára. Rei$z profeszszor sok éven át a shanghaji egyetemen tanított, a bőrgyógyászat tetrén úttörő munkát végzett Kinában, ahol nagyon sokan szenvednek súlyos bőrbetegségekben, leprában is. Drágul Miami Beach MIAMI BEACH. - A városi tanács elrendelte az ‘északi nép’ újabb megterhelését a helyi igazgatás költségeinek emelése végett. A turisi ta hotelek 2 százalék adót fognak fizetni, hasonlóképpen a kiadott lakások és az 50 centet, meghaladó vendéglői számlák után adót vetnek ki. Az. uj adók február 1-éri lépnek érvényességre. Ez ráadás a 3 százalék Florida állami sales taxre. Idahoi burgonyák, Boise egyetemi városban.
