Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-03-02 / 9. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAP AMERIKÁT SZELLEMIT MAGYAR ÚJSÁG No. 9. SZÁM VOL. 54. ÉVFOLYAM TRENTON. N J Thursday, March 2, 1967 ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c Fagyos szél fuj Moszkva felől WASHINGTON. — A “Triumph” cimü katolikus folyó­­ir11;;,n egy magas állású amerikai kormányhi vatalnok — aki éppen magas állása miatt névtelenül nyilvánítja nézeteit — figyelmeztet az oroszok uj fegyverkezési erőfeszítésének ve­szélyére. Immár két éve tudomása van az amerikai titkos hírszerző szolgálatnak arról, hogy az oroszok atomrakéta elleni rakétákat állítanak fel nagyobb városaik körül és a “Triumph” cikkírója szerint a céljuk a katonai hatalmi egyensúly megbontása, az orosz katonai hatalom fölénybe juttatása. Ez magában még nem jelentené egy harmadik atornbomibás világháború kitörését, de gondolni kell arra, hogy a Kreml urai váltakoznak és eljöhet egy nap, amikor a szovjet vezérei úgy válik, hogy Amerika ellen háborút indíthatnak anélkül, hogy országuk elpusztításától félniük kellene. Ez a helyzet, ame'y most már, két évvel az oroszok uj fegyverkezésének megkezdése után, aktuálissá, sőt sür­géssé tette az amerikai határozatot: mi is fejlesszük ki anti­­rakéta programunkat, több tucat billió dollár költséggel? McNamara honvédelmi miniszter ilyen óriási fegyverkezési költekezést nem tart szükségesnek, ő úgy véli, hogy Amerika óriási atomhatalmát semmiféle anti-rakéta rendszer nem csökkentheti, ezért ő Amerika támadó felkészültségének ad prioritást. Négy évvel ezelőtt az atomrobbantási kísérletek részbeni megtiltását tartalmazó amerikai—szovjet egyezményt úgy értelmezték, hogy a szovjet feladta a reményt, hogy nuk­leáris fölényre tehetne szert Amerikával szemben és ezt atomzsarolásra használhatja fel, amint ezt Kruscsev meg­kísérelte, amikor az éji sötétség leple alatt atombombáé raké­tákat csempészett be Kubába. A nemzetközi feszültség eny­hüléséről beszéltek akkor. Pusztában elhangzó szó volt Dr. Teller Ede atomfizikus szava, hogy a szovjet békés szándékai­ban nem szabad bizni. Mégis hittünk a szovjet észheztérésé­­ben és Amerika stratégiai felkészültségében. 1962-ben Ame­rika több mint 11 billió dollárt költött stratégiai (atcmbom­­bás) készenlétre, azóta egyre kevesebbet, 1967-re már csak 6,5 billió dollár van előirányozva. Mialatt igy Amerika csök­kentette megtorló képességét, a szovjet elkezdte felfokozni megtorló képességét. Jellemző a kommunisták taktikájára: Ugyanakkor, amikor egy szerződéshez való hozzájárulásukkal a feszültséget látszólag enyhítik, titokban a feszültséget fo­kozó fegyverkezési versenyt készítenek elő. A vita, hogy Amerika az orosz kihívásra hogyan rea­gáljon, még folyik. De a változó világhelyzetről már tudnia' kell a nemzetnek. Minden nő szép lesz a jövő században NEW YORK. — A Fashion Group Inc. kozmetikai válla­lat a New York Hilton Hotelben gyűlést tartott, amelyen 900 férfi és nő meghallgatta a szépségápolási ipar szakértői­nek .felvilágosításait és jövendöléseit a 21. század nőjének — hogy úgy mondjuk — kozmetikai állapotára vonatkozólag. A gyűlés programját a világhírű Coty párisi parfümgyár amerikai testvérvállalata állította össze. Az értekezlet jel­szava volt: “Szépség holnapután és azután.” A hallgatóság ámulattal, derültséggel, végül lelkes tapssal figyelt fel a szépség tudósainak és gyárosainak előadásaira. A 21. században nem lesznek elhízott hölgyek. A kis­asszony vagy önagysága leheveredik egy pamlagra (amely a 20. században divatos pszihoanalitikus-divány iparilag fej­lesztett változata lesz) és egy elektronikus készülék simára fogja masszirozni testének dombos részeit. Ha a mindenkori pillanatnyi divat szerint óhajtja formálni a frizuráját, a holnapután hölgye elmegy a supermarketba és ott egy automatába bedob 50 centet (vagy egy ezüstdollá­rost, ha ilyen akkor még forgalomban lesz) és bedugja a fejét a fodrászgépbe, csak egy percig kell várnia és készen lesz a legújabb hajviselet. Puderezéssel, make-uppal nem kell sokat bajlódnia. Egy elektronikus készülék (amelynek már neve is van: make-up egg; pillanatok alatt az arcra spricceli a make-upot, olyan programszerűen, hogy például mascarát nem fog a hölgy orrára kenni. A holnapután frizurája nemcsak virágos, hanem pillan­gós is lesz. Önagysága haj disze körül pillangók fognak röp­ködni, amelyeket egy speciális hair spray fog oda csalogatni. Dr. Norman Orentreieh newyorki bőrgyógyász specia­lista, a kozmetikai konferencia vendég-előadója, közölte, hogy holnapután minden nőnek módjában lesz ailiconokat be­szerezni, amelynek segítségével könnyen el lesznek távolít­hatók a szarka lábak a hölgyek szeme alól és eltűnnek az arcról, a nyakról az évekről tanúskodó ráncok. A szépségápolási piac jövő alakulásáról Michael H. Tho­mas, a dallasi Neiman-Mareus cég alelnöke értekezett. A jövő évszázad hölgye felhívja a supermarket szépészeti depart­­mentjét és színes fotovision utján fogja szépségápolási prob­lémáit megbeszélni a beauty operatorral; nemcsak beszélni fognak egymással, hanem látni is fogják egymást s ez mód­felett megkönnyíti majd a kozmetikai konzultációt. •Száz szónak is egy a vége: a 21. században szép lesz minden nő, aki szép (és fia+al . . .) akar maradni sok-sok éven át. BÚTOROZOTT SZOBA kiadó KIADÓ bútorozott szoba mun­­rendes asszonynak, közel a Dou-kás embernek, New Brunswick­­glass College-hoz. Tel.: 545-7373,on. Tel.: 846-9337, vagy 249-5322 vagy 545-5729 (hívja délután 4(délulán 4 után), után). WASHINGTONI LEVEL A kinai polgárháborúban az amerikai külpolitika Mao felé hajlik. Az a nézet kerekedk felül, hogy Mao jobb, mint el­lenzéke. Ha Mao győzelmesen kerül ki a mostani forrongás­ból, arra lehet számítani, hogy az ellentét Peking és Moszkva között tovább kiélesedik. Vi­szont, ha az ellenség győzne nincs kizárva, hogy a mérsé­kelt elemek közelednének a szovjethez és idővel helyre­­állna az orosz—-kinai kommu­nista egységfront a szabad vi­lággal szemben. Nyilván igy gondolkodnak Moszkvában is. Koszigin londoni látogatása alkalmával nyíltan Mao ellen foglalt állást, # ?K i A kongresszusban vegyes érzelmekkel '> figyelnek fel Charles Percy újonnan megvá lasztott republikánus szená­torra, a sokszoros milliomos­ra, aki szokatlan módon része­síti jutalomban legjobb kor­teseit: április 20-án kát hétre meghívta Washingtonba lá­togatóba 40 legjobb szavazat­nyerőjét és azok hozzátarto­zóit, összesen 120 személyt. A költségek nagy részét Percy fedezi. Az amerikai politikai élet­ben bevett szokás, hogy a jc és sikeres korteseket kor­mányhivatalokkal megajándé­kozzák. De ez a jutalmazás új­donság: azoknak szól, akik kormány-álláscfcaat nem re­mélhetnek, mert — a repub­likánus párt nem kormány­párt. Nemcsak a kormányra jutott párt tudja jutalmazni a jó korteseket, hanem az el­lenzék is. Valami uj a politi­kai Nap alatt . . . írja: SPECTATOR Egyelőre — április 12-re sztrájkot tűzött ki hat vas utas-unió . . . Egy newyorki kongresszusi képviselő elmélkedik Robert Kennedy szenátor európai kör­útjáról : Bobby egy árnyék-el­nök. Az egész világon minden ajtó nyitva van előtte. Sok or­szágban szivélyesebb fogadta­tásban van része, mint ami­lyenre Johnson elnök számít­hatna. A történőmben nem akad ennek párja . . . Wash­ingtonban emlékeztetnek ar­ra, hogy Robert Kennedy, mi­előbb Európába útra kelt, nem tartotta szükségesnek, hogy Rusk külügyminiszterrel be­széljen . . . Everett Dirksen ?. republikánusok szenátusi vezére mondta: "Remélem, a dolgok nem fejlődnek odáig hogy 104 külügyminiszterünk lesz. Nem ártana, ha jobban szemügyre vennék a Logan­­törvényt, amely megtiltja hogy más, mint az elnök és a külügyminiszter tárgyaljon idegen államfőkkel az ameri­kai külpolitikáról . . .” A Newsweek magazin sze­rint a Fehér Házban az a be­nyomás, hogy Kennedy szená­tor úgy manőverez, hogy akár­mi módon jön létre fegyver­­szünet Vietnamban, ezért az érdemet magának fogja tulaj­donítani. Ha Kínában Mao el lenzéke kerekedik felül és Wa­shington hajlandó lesz a mér­sékelt kommunista elemekke1 egyezkedni, Kennedy arra hi­vatkozhat, hogy ő ajánlotta a kinai kommunistákkal való egyezkedést. Mindenki tudja x Fehér Házban és a Gapi­tólban, hogy ez Johnson poli­tikája, ehhez Johnsonnak lem kellett és nem kell se­gítség. Hogy Johnson kinai politikája helyes, azt bizo nyitja Johnson vietnami poli­tikája: Amerika erélyes fel­lépése Vietnamban máris ar­ia vezetett, hogy Kina felad­ta agresszív terveit, és ugyan­csak Johnson erélyes vietna­mi politikájának tudható be, hogy a kommunisták Indoné­ziában döntő vereséget szen­vedtek. Ha Amerika cserben­hagyta volna Vietnamot. Indo­néziában ma talán a kommu­nisták uralkodnának, a kinai kommunisták támogatásával. A Fehér Házban aggodal­mat kelt, hogy szenátorok és más politikusok, akik a No bel-bókedijra aspirálnak, a vi­etnami fegyverszünet kérdé­sében aláássák Amerika poli­tikáját. V V Sj* Walther Reuther, az autó ipari unió elnöke, a szenátus és a képviselőház közös gaz­dasági bizottsága előtt állást foglalt Johnson elnök ár-bé; irányvonalai ellen, javasolt; egy országos hatóság létesi tését az árak és munkabérei felülvizsgálatának hatásköré­vel, ajánlotta a közönség kép­viselőjének bevonását enne! a hivatalnak kihallgatásaiba ajánlotta a nagyvállalato’ hasznának újfajta elosztását hogy abból ne csak a részvé­nyesek és az igazgatók része­süljenek, hanem a munkások is. A munkásokat rendes bé­rükön felül megilleti a része­sedés a profitból, amit segi- I tettek megteremteni . . . Ha Ho rabjai megszólalhatnának... NEW YORK A Modern Age cimü magazinban Theodore B. Blockley érdekes cikket irt a vietnami konfliktus egyik fényéről, amelyről mostanában nem esik szó: arról, hogy miként vélekednek erről a hábo­rúról Észak-Vietnam lakosai. Meglehetősen általános az a nézet, hogy az északvietnami kommunisták sze­retnék meghódítani a nem-kommunista Dél-Vietna­­mot. Lehet-e csakugyan állítani, hogy az északviet­namiaknak ez a vágyuk ? Lehet-e az északvietnamia­kat egyszerűen általánosítva kommunistáknak nevez­ni ? Ezekre a kérdésekre megfelel cikkében Blockley, aki jól tudja, mit beszél, mert ő tagja volt a Nemzet­közi Ellenőrző Bizottságnak,, amely vizsgálódott Vi­etnamban, Laosban és Kambodzsában. A bizottság­nak, amely Hanoiban, Észak-Vietnam fővárosában 'zákelt, kanadai tagja volt Mr. Blockley. Olvassuk: “Eszakvietnamiak, akikkel találkoztam és be­széltem, annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy egy napon Amerika újra fel fogja őket szabadítani a zsarnokság és elnyomás alól. Újra — ez azt jelentet­te, hogy a japán megszállás után a kommunista ura­lom alól felszabadításra gondolnak.” 1957-ben ézakvietnamiak ezrei tolongtak a kana­dai ellenőrzős bizottági delegáció székhelye előtt, va­lósággal megostromolták a házat. A nagy felindulás oka az volt, hogy elterjedt a hir, hogy a kanadaiaktól kaphatnak kiutazási engedélyeket. A tömeg áttört a vietnami és a kanadai rendőri kordonon és behatolt a kanadai székház udvarába. Ott Mr. Blockley kivá­lasztott az izgatott tömegből egy intelligens kinézésű idős asszonyt és megkérdezte: miért ez a nagy felin­dulás? Az asszony azt felelte, hogy azért olyan nagy az izgalom, mert hire ment, hogy a kanadai bizottság és az északvietnami hatóságok közt szívélyes kapcso­lat van és ennélfogva a kanadai bizottságnak módjá ­ban lesz kiutazási engedélyeket kieszközölni azok szá­mára, akiknek a kiutazásra a genfi egyezmény alap­ján joguk lenne-, akiket azonban Ho Si Minh kormá­nya ne menged ki észak-Vietnamból. Mr. -Blockley szószerint idézte az asszony szavait: “Én tudtam, hogy ezrek fognak ide jönni ma és ezért siettem, hogy minél hamarabb megkapjam a kiutazási engedélyt.” A nóta vége. Mr. Blockley francia nyelven rövid beszédet intézett a tömeghez, közölte, hogy sem ő, sem a kanadai bizottság nem tehet semmit az érde­kükben. A tömeg még ezután is csak akkor széledt szét, amikor katonaság vonult be az udvarba és szét­kergette az embereket. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság az 1954 évi genfi egyezmény alapján működött. A bizottságnak, amelynek indiai, kanadai és lengyel tagjai voltak, az volt a feladata, hogy őrködjék a genfi egyezmény ha­tározatainak végrehajtásán. A szabad kiutazás Észak-Vietnamba, és megfordítva, ezekben a határo­zatokban elő volt írva. De Ho Si Minh kormánya meg­­^ gadta a kiutazási kérelmek teljesítését. És azóta tilos Észak-Vietnamban minden oly tün­tetés, amilyennek Mr. Blockley tanúja volt Hanoiban. Ho. rabjai azóta sem szólalhatnak meg. Hó nak miért kell Dél-Vietnam ? A tavalyi nagy sztrájk amely megbénította a nemzet­közi légi forgalmat, nincsen elfelejtve a (kongresszus há­zában. Pickle texasi demokra­ta képviselő törvényjavasla­tot nyújtott be, amely erőtel­jesebb vádelmet óhajt nyújta­ni ilyen sztrájkok megelőzé­sére. A “lehül'ési” időszakot 270 napig meg kellene ihosz­­szaibbitani, ez idő alatt békél­tetés folyna és ha a békélte­tés nem vezetne eredményre, végül kötelező döntést hozna egy speciális bizottság. Ez a javaslat csak a vasúti és légi forgalmi konfliktusokra vo­natkozik, de a kongresszus ki­terjeszthetné, illetőleg hozzá­csatolhatná a Taft-Hartley törvényhez, amelynek hatás­körébe tartozik Hoffa tearrr­­l ster-uniója. WASHINGTOíN. - Sokan, nagyon sokan azt hiszik, hogy Dél-Vietnam meghódítására Észak-Vietnam azért törek­szik, hogy a kommunista ideo­lógiát és kormányrendszert az ország déli felére is kiter­jeszthesse. A U. S. News cí­mű magas színvonalú wash­ingtoni magazin ezt kétsógbe­­vonja és felvilágosítja az ol­vasókat, hogy az északvietna­mi agressziónak egészen más az oka és a célja. IIo Si Minh és hi vei meg akarják kapa­rintani Dél-Vietnam gazdag­ságát. Dél-Vietnam egyike Ázsia leggazdagabb mezőgazdasági területeinek. Okos közigazga­tással, a parasztok munkájá­nak méltányos j utalmazásávaí Dél-Vietnambam hol kétszeri hol háromszor egy évben le­het rizst -ültetni. A zöldség és a gyümölcs korán érik. A folyók halbösége rendkívüli. Gazdag gumi ültetvények van­nak az országban. Békeidőben a rizs és a gumi bőségesen jö­vedelmező export áruk. És mindez a gazdagság — hiány­zik Észak-Vietnamban, miért­­is Észak-Vietnam népének életszínvonala még ázsiai mér­tékkel mérve is rendkívül ala­csony. Igaz ugyan, hogy Észak- Vietnam ásványokban és vizi­­erőben gazdag, de ezek a gaz­dagság-források csak kis mér­tékben vannak kiaknázva, mert nincsen elég ipar, nin­csenek elegendő vasutak, nin­csen elég tanult, gyakorlott munkás. A francia gyarmati uralom megszűnte óta Észak- Vietnam kormánya rendbe­hozta a régi: francia ipari üze­meket és újakat is létesített de nem eleget. És Peking éc Moszkva vajmi kevés segítsé­get nyújtott. Termőföldben szegény az északi országrész­­akármilyen kemény munká­ra fogják a földművelő népet, a városok népét, a nyomasztó szegénységet nem tudják megszüntetni. A most 17 mil­liós országrész népessége év­ről évre nő és a szegénység is évről évre nő. Amikor, 1954-ben, a fran­ciák kivonultak, Ho Si Minh kapta meg az északi ország­részt és azt remélte, hogy a déli országrész csatlakozni fog — vagy népszavazás utján vagy kommunista felforgató tevékenység révén. Akkor az volt Ho és hívei elgondolása, hogy ha sikerül a déli ország­iészt bekebelezni, a rizs és gu­mi export annyit fog jövedel­mezni, hogy ebből a jövede­lemből nagyarányú iparosítás lesz lehetséges. De az eszme, a remény nem valósult meg, Dél-Vietnam megőrizte - ame­rikai segitsiággel — önállósá­gát. Ez az oka annak, hogy ma háború van Dél-Vietnam­ban. GYAKORLAT NEM SZÜKSÉ­GES ahhoz, hogy egy AVON NŐ legyen! Telefonáljon még ma' a részletek felől, hogyan kereshet extra dollárokat. Otthonában tör­ténő megbeszélés végett hívja: New Brunswick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban pedig Hl 2-2462, Allenlown-Bethlehem környékén 432-0916 számot. Felhalmozódott a Lake Erie jege a hullámtörönél, a hid előtt, Buffalo, N. Y.-ban

Next

/
Thumbnails
Contents