Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-02-16 / 7. szám

6. OLDAL FÜGGETLENSfG Öregek paradicsoma: Florida MIAMI BEACH. - Hetek óta tartózkodunk Floridában, az álmok földjén. Örök nap­sugár. Pálmaerdők. Orchidea. s Kaktusz. Ró­­f :sa. Kókusz-: I latoiya-, na­­| amcsi igét . . . | Jem mi fedez­­j ük fel. Mi csak hitattal ismé­éi j ük a régi negállapitást : Dr. FÁBIÁN “Földi paradi-SÁNDOR csőm.” Egy barátom a magyar köz­pont gyönyörű Kossuth Klub­jában erős határozottsággal arra biztatott, hogy okvetle­nül meg kell néznem — Mia­miban, az 1407 N. W. 7th St. alatt' — a Metropolitan Senior Center palotáját és meg kell ismernem az intézményt. Az öregek részére már létesítet­tek az országban hasonló ott­honokat másutt is, de ennek nincsen párja a világon! ÁLOM VAGY VALÓSÁG? Szót fogadtam. Másnap reg­gel Edith, a feleségem és én elindultunk a megadott cím irányában. Helyesen jelezte a barátom, hogy lehetetlen elté­veszteni. Igaz. A pompás pa­lota magasan tündöklik ki a Miami folyó partján a házak közül. Leparkoljuk a kocsit és a tündérszép óriási parkon ha­ladunk előre. A sétányon, a pálmák között koros hölgyek, idős férfiak andalognak. A fo­lyó partján kényelmes pata­kon festő ecsetjére méltó vi­rágágyak között három—né­gyen üldögélnek. Barátságo­san mosolyognak felénk. Él­vezik a napsugár bársonyos simogatását. Az a benyomá­sunk, mintha egy monumen­tális film kezdeti bemutató jelenete tárulna elénk. A főbejárat kapuján lépünk be. Nemcsak az előcsarnok ter­jedelme lep meg minket, ha­nem a berendezése is. Körös­­körül luxus fotelek, pazarszép díványok. Nénik, bácsik, gond­­feledten csevegnek. Bekopogunk egy irodába. Mr. Glenn B. MeKibbin igaz­gatónál jelentkezünk. Bemu­tatkozom és egyben megmon­dom, hogy az amerikai ma­gyar napilapok részére sze-Irta: DR. FÁBIÁN SÁNDOR retnék tudósítást írni az intéz­ményről. Az igazgató lekötelező szivé­­lyességgel fogad. Kérésemre ismerteti a szervezet történe­tét. Miami polgármesterének érdeme a kezdeményezés és a megválósitás. Ezért az ő ne­vét, Mr. Robert King High, viseli az intézmény. Az épület 13 emeletes és 332 komplett lakást foglal magában. Kizá­rólag 62 éven felüli személye­ket vesznek fel. További fel­tétel, hogy legalább 12 hó­napon át kellett Florida állam­ban élni. A legfontosabb hogy határozottan csak ala csony jövedelműeknek adják ki a lakásokat. Minél szegé­nyebb valaki, annál esélye­sebb. A lakások bére — min­den szolgáltatással együtt — havi 30—70 dollár. Az ősz­­szeg megállapítása a jelent kezők jövedelméhez igazo­dik. További részletek közlése után az igazgató ur még el­mondja, hogy az intézmény két éve működik. A lakók a 1 egdem ok rat iku sabb f ormá­ban, önkormányzatban élnek. Mindenki szavazhat és igy vá­lasztják meg évről-évre a saját vezetőségüket. Önmaguk hoz­zák a belső, házi törvényeket Faját, újságunk jelenik meg “The Metropolitan Observer” címen, — folytatódik a kimerí­tő információ. Ebben az új­ságban közük a lakók cikkeit verseit, ételreceptjeit, tréfáit ötleteit és a bizottságok je­lentéseit. Itt ismeretlen az öregség, a nyugalombavonu­­.ás legsúlyosabb átka: az emésztő unalom. A napnak minden egyes órája reggeltől estig külön-külön programm. Munkálkodás, tanulás és szó­rakozás. Festészet, varroda kerámia, ékszerkészités (Sil­ver Jewelry), angol kiejtés, tánc, előadások, önálló zene­kar, koncert, színház, mely­ben a lakóink játszanak, tom­bola, kártya, sakk, dominó, bingó, bowling, stb., stb. Meg­nyitottunk egy ajándék-üzle­tet, melyben az eladásra ke­rülő tárgyakat a lakók készí­tették. Ez persze kis mel­lékjövedelmet is jelent. — Mielőtt végigkalauzolnám önöket, — fejezi be az ismer­tetéseit az igazgató ur — nem Már megint ál-Bormannt fogtak ItACIFE. — Brazília országos rendőrsége cáfolta azt a hirt, hogy letartóztatták volna Martin Bormannt. Ezt a téves híresztelést az okozta, hogy valójában letartóztattak egy szerzetesként rejtőző volt SS-tisztet, aki meglepően hasonlít Hitler egykori helyettesére, de annál vagy 25 évvel fiatalabb. A szaléziánus rend Recife melletti kolostorának főnöke a rendőrséghez fordult, miután gyanúsnak talált egy szerze­test, aki egy hét előtt mint bolíviai hittérítő jelentkezett nála, Adolf Roll néven mutatkozott be és kérte, engedjék meg, hogy a kolostorban tölthesse utolsó napjait, mert súlyosan beteg és halálán van. Roll páter az első napon állandóan hányt és emiatt a szerzetesek úgy hitték, hogy talán gyomorrákja van. Rövidesen azonban megváltoztatták véleményüket és gyanúsnak találták, hogy a “halálosan beteg” páter hihetetlen étvággyal eszik. Még gyanusabb volt, hogy nem akart misét mondani, bár a rend főnöke erre ismételten felkérte. Végül a kolostor főnökének fel­tűnt, hogy a szerzetes hasonlít a mindenfelé körözött Martin Eormannra, Hitler egykori helyettesére. A rendőrség hamarosan megállapította, hogy Adolf Roll páter már tiz év előtt meghalt és a “szerzetes”, akinek testén az SS tetovált jelzését találták, bevallotta, hogy fő­hadnagyi rengban szolgált a német hadseregben és valódi neve Sonneburg. Állítása szerint 1925 februárjában született Westfáliában. Az orvosok szerint is 40 év körüli korban van, mig Martin Bormann már 66 éves lenne. Sonnenburg elmond­ta, hogy az SS páncélos hadtestének főhadnagyaként Francia­­országban szolgált, ahol megölt két francia foglyot. A -háború után Braziliába szökött, ahol plasztikai műtétekkel meg­változtatta külsejét. Sonnenburgot már a múlt év márciusában is letartóztat­ták Sao Paulában és akkor azt állította, hogy két ízben találkozott dr. Mengelével, az auschwitzi válogató orvossal, Paraguayiban. Ezúttal azt mondotta, hogy Brazíliáiban talál­kozott Mengelével. Maga Sonnenburg is orvosként működött egy brazíliai faluban Parana tartományban. Tavalyi letar­tóztatása Herbert Gukers észtországi származású náci -hábo­rús bűnösnek Montevideo mellett történt meggyilkolásával kapcsolatban történt. Sonnenburg, állítása szerint, sokat bolyongott Dél-Amerikában, de sehol sem tudta hosszabb ideig folytatni orvosi tevékenységét, mert kábitószereK rabja. hallgathatom el intézményünk optimista jelszavát: “Hope in our hearts for a better tomorrow.’ TÜNDÉRORSZÁG Először a recreation room ba nyitunk be. Húszán—hu szonöten gyönyörkdönek a szí­nes televízióban. Kényelmes fotelekben és karosszékekben terpeszkednek. A szomszéd helyiség a könyvtárterem. A polcokon rengeteg könyv sorakozik pél­dás rendben. A vezető, Mrs. McLaughlin a hozzáfordulók­nak készséggel ad felvilágo­sítást, irányítást az olvasásra vonatkozólag. A könyv köl­csönzésre nincs szigorú for­malitás. A lakóik sajátjukként használják a könyveket. Egy­szerűen kiemelik, hazaviszik ás elolvasás után visszahoz­zák. A könyveken kívül szám­talan képes újság, magazin áll rendelkezésre. Még a munkatermet (Work Shop) is megtekintjük. Re­mek fúró-, vágógépek, film­leadó, lombfürész, különféle műszerek. Mindezeket szaba­don használhatják a hozzáér­tők vagy tanulnivágyók. Az igazgató ur — érzésem, szerint magas képzettségű, tö­kéletes szociális gondolkodá­sú, kiváló egyéniség —■ még az emeletekre akar kalauzolni minket, de hálásan megkö­szönjük a jóságát és arra kér­jük, hogy hagyjon minket ma­gunkra, mert most már kisé­ret nélkül szeretnénk kimenni a parkba, beszélgetni a lakók­kal és aztán bemenni az egyes lakásokba. Az igazgató ur teljesiti a kérésünket. Bucsuzás előtt még megjegyzi, hogy ha to­vábbi felvilágosítást kívá­nunk, forduljunk Miamiban Mr. Marvin Sclbreiherhez. MESE, MESE, MESKETE ... Sok lakóval beszélgettünk. Csatlakoztunk a sétálókhoz, leültünk a pádon pihenőkhöz. Meséltek régi életükről és ára­doztak mostani boldogságuk­ról. Különböző emberek, vál­tozatos, izgalmas történetek De szükségtelen is a szósza­porítás. Látni, figyelni kell tündérország szerencsés lako­tt. Nyoma sincs az izzadtsá­­gos, keserves múlt keserű rán­cainak. Kisimultak az arcok. Kiegyensúlyozott, megelége­dett, boldog emberek. A lakók jegyzékében kuta­tunk magyar név után. Egyet találtunk: “Zoltán Berky”. Be­csengettünk honfitársunk la­kásába, de — sajnálatunkra — nem találtuk otthon. ÜNNEPEK ÉS ÉVFORDULÓK — Mindenkinek az ünnepét egyformán megtartjuk — me­séli az egyik lakó. Karácsony szent estjén az idén is,, mint az előző két évben, maga a polgármester, Robert King High helyezte a csillagot a ka­rácsonyfára. A fa alatt min­denki részére kisebb-nagyobb ajándékcsomag. De nemcsak a keresztények ünnepelnek. A közösség a zsidók részére is megrendezte a hagyományos Hanuka ünnepélyt. Figyelem­mel kisérjük a születésnapok, évfordulók dátumát is. Az ese­dékesség napján felköszöntő­vel, ajándékokkal örvendezte­tik meg az ünnepeltet. Közben megéheztünk. Az épület földszintjén levő tágas étterembe mentünk. Nem akartunk hosszabb időt tölte­ti az étkezéssel és ezért csa­tán egy-egy szendvicset fo­gyasztottunk. Paradicsom sze­­'eteket, savanyúságot, egy te­tézett tányér potato chips-et és feketekávét kaptunk hozzá. És mindezért fizettünk össze­sen 25—25 centet. MINDENRE GONDOLTAK A hatalmas épület minder vonatkozásban, kivül-belül s legmodernebb, a legtöfcélete sebb. A legaprólékosabb figye­lemmel gondoltak ki és valósi tottak meg mindent, ami örej emberek különleges igénye Vzt is megoldották például rogy az épületbe nemcsak fá rasztó lépcsőkön lehet bejut ni, hanem könnyen járható urna, fokozatosan lassan emel­kedő utón is. Bent természe­tesen lifttel közlekednek. A postaszekrényeket üvegablak­­cal látták el, hogy ne keltjei vesződni nyitással-zárással lanem már kívülről lehessen látni, lapul-e levél a fiókban? Kísérőnk a tizedik emeleten levő lakásába vezet. Az egyik oldalon a bejárati ajtó és er­kély, a másik oldalon pedig csupa ablak. így aztán min­den lakásból két irányból nyi­­iik a káprázatos panoráma. A lakás konyhán, fürdőszo­bán kívül két szobából áll. Kö­zépen a bőséges szekrénysze­­•üség (walking closet) választ­ja el. Edith, mint kitűnő házi­asszony, nem győzött csodál­kozni a konyha elsőosztályu felszerelésén. Az öregek érzékenyek és ezért úgy rendezték, hogy a levegő hőmérsékletét minden szobában önállóan szabályoz­hat ják. _ Valamennyi stilly esz­tett villanykapcsolót tejszinü védőlappal látták el. Általá­ban a lakás-okban minden könnyű gombnyomásra műkö­dik. Hirtelen rosszullét vagy más baj esetén egy gombnyo­másra piros lámpa gyullad ki a folyosón és egyidejűleg az irodában is. így aztán pillana­tok alatt megérkezik a segít­ség. Külön fejezetet érdemel a fürdőszoba! A kád két oldalár, ezüstösen ragyogó két külön fogantyú. Az egyik a kádba való belépés, a másik a >1 c­­pés megkönnyítését szolgálja. Valamennyi fürdőszobába ult­raviolett sugarú lámpát sze reltek fel. Ez nem a debar­­nitást célozza, hanem a kösz­­vény, reuma kinzó .fájdalmai! enyhíti. A különleges, legdrá­gább csapok segítségével a viz­­egy kézmozdulattal tetszés szerinti hőfokra keverhető. . . . Már nem mesélek to­vább. Szem nem láthat szeb­bet, szív nem doboghat ma­­gasztosabb szociális intézmé­nyért. Nemcsak súlyos mil­liókkal, hanem érző szívvel lé­tesítették. Meggyőződésem, hogy akik megvalósították, ; tervezésnél, a szervezésnél, f kivitelezésnél a saját édesany­jukra, a saját édesapjukra gondoltak. Humor a vasfüggöny mögött Petrov, az élelmezésügyi mi­nisztérium népbiztosa moszk­vai vendégek egy csoportjának magyaráz: — Amikor a falvakban van élelmiszer, de a városokba1", nincs, — az jobboldali elhaj­lás. Ha majd eljutunk oda, hogy a városokban rengeteg élelmiszer lesz, viszont a fal­vakban nem lesz mit enni — az baloldali elhajlás lesz. — S mi lesz abban az eset­ben, ha elegendő élelmiszer lesz mind a városokban, mind •x falvakban ? — kérdezte Iván, a ruszinszkói vendég. — Iván elvtárs, — válaszol­ta Petrov népbiztos, — ez nem történhet meg, ez kapitalista propaganda. $ $ $ Egy nyugati újságíró Kelet- Berlinbe látogat. Megkérdez az egyik rendőrt. — Mondja barátom, de őszin­tén mondja meg, mit tenne ha azt látná, hogy a fal hirte­len leomlik. — Felmásznék egy fára! — No, de miért? — Mert különben a Nyugat ra menekülők tömege agyon­taposna. Thursday, February 16, 1967 Az 54 éves Lewis C. Mills, Glouchester, Mass.-ból gyakorolja az evezést, mivel ezen a csónakon akar átkelni az Óceánon tavasszal. Milss teherautó soffőr és fia fogja elkísérni az útra. Fiatalok a válaszúton. A kérdés: szex, vagy szexualitás - boldog, vagy boldogtalan szerelmi élet? Néhány hónappal ezelőtt, jelent meg két szerző közös könyve “Human Sexual Res­ponse” címen. A két szerző: Dr. William H. Masters, ku­tató orvos és Mrs. Virginia E. Johnson, társadalomtudós. A két szerző könyve hama­rosan best-seller lett és ha­marosan hatalmas visszhan­got váltott ki. A visszhang ma is tart: a két szerző köny­vének egyaránt vannak el­szánt ellenzői és lelkes hívei. Dr. Masters és Mrs- John­son nemrégiben rendkívül ér­dekes cikket irt a New York­ban megjelenő “McCall’s” ne­vű folyóiratba. Cikkek cime: Szex és szexualitás: a döntő különbség. A két kiváló amerikai tu­dós sok uj és merész gondo­latot felvető cikkkéből, á probléma időszerűsége mi att, az alábbi részleteket kö zöljük: — A jelenlegi amerikai “szex-nevelés” teljes mérték­ben csődbe került és megbu­kott, mert következménye­ként nem nő fel olyan nemze­dék, amelynek tagjai igazi ér­ző, emberi lények és igazán felelősségteljes emberi lé­nyek volnának. A legtöbb amerikai nem -udja, nem veszi észre, hogy a szex és a szexualitás között döntő különbség van. Ezt a különbséget nagyrészt elha­nyagoljuk kultúránkban. — Különlegesen érdekes körülmény az, hogy miköz­ben társadalmunk szinte a szex megszállottja, ugyanak­kor kényelmetlenül feszeng a szexualitás előtt, elkerülni annak említését és rosszalá­­sát fejezi ki a szexualitás iránt. — Ennek eredménye az, hogy sokmilió amerikai pol­gár házasélete nem kielégítő és ezek a polgárok saját gyer­mekeiket hasonló sorsra kár­hoztatják. Mi a különbség szex és szexualitás között? A szex — fiziológia, vagyis mindaz, ami az emberi testtel történik és abban végbemegy, a szexuá­lis tevékenység következté­ben. —A szexualitás fogalmát ennél valamivel nehezebb meghatározni. A legmegfele­lőbb módon talán óképpen fogalmazhatjuk meg: a szex­ualitás a “személyiség és az egyéniség kiterjedése”, amely hajtóerejét az önmagunkat reprodukálni kívánó ösztön­től kapja. Gyermekkorunktól kezd­ve, nőstény, vagy him-vol­­fcunk az, amely egyéniségünk­­ce döntő módon rányomja bé­­'yegét. Senki sem határozza .neg olyan döntő mértékben egyéniségünket és tetteinket sem nemzetiségünk, sem élet­korunk, sem vérmérsékle­tünk, bőrünk színe, intelli­genciánk, vagy pénzügyi hely­zetünk), mint nemiségünk. — Ez az igazság olyan egy­szerű, hogy szinte felesleges­nek tűnik hangsúlyozása. En­nek ellenére azonban, az egész kérdés olyan bonyolulttá vált, hogy lényegét teljes mérték­ben meg kell értenünk és je­lentőségét valamiképpen kö­zölni kell gyermekeinkkel. A szexualitás nem hirte^ len ébred fel a serdülőkorban. A gyerek már anyja emlőjén “tanulja” azt meg, az anya érintéséből, teste melegébő’ és hangjából. Már a csecsemő “találkozik” a szexualitással, amikor önkéntelenül is felis­meri, hogy apja másképpen tartja őt karjában, mint any­ja és apjának szava irtáskép­pen hangzik, mint anyjának a hangja. Már a csecsemő megta­nulja azokat az egyszerű örö möket, amelyek különböző érzékszervein keresztül járt­nak elhozza. Már a csecsemő megtanul örülni egy hang nak, egy érintésnek, egy il­latnak, egy testből kiáradó melegségnek. És amikor ezeket meg tanulta a csecsemő, ekkor kezdődött el szexualitása amelynek eredményeképpen későbbi életében gyengédsé­get, melegséget, szeretetet és szerelmet akar más szóval: szexet akar, szexre fog vágya­kozni. — A gyermekkori ébredő és felébresztett szexualitás fon tosságát mi sem bizonyltja jobban, mint a világhírűvé vált, úgynevezett Harlow féle majom-kísérlet. A Harlow há­zaspár, mindketten orvosok — Harry és Margaret — a wisconsini egyetem laborató­riumában, mindenfajta anyai és egyéb szeretet és érintés nélkül nevelt fel egy csoport majmot. A nőstény-majom he­lyébe cottonból és gyapjúból készült mü-anyát alkalmaz­tak. A kismajmokat egymás­tól is elkülönítették, külön ketrecekbe helyezték őket. Amikor ezek a kismajmok felnőttek, a normálistól merő­ben eltérő szexuális viselke­dést mutattak. Nagyon ritkán párosodtak és a párosodás té­nye akkor sem töltötte el őket érzelmi, vagy érzéki elégté­tellel. Ezek a kismajmok so­hasem “tanulták meg” a szexualitást. Az amerikai szülők leg nagyobb része úgy véli, hogy a legjobb a gyerekek számá­ra, ha az egész szexuális kér­dést egyszerűen elkerülik, meg sem említik. Az ameri­kai szexuális nevelés, még ma is , még az iskolában is, nagy részt néhány egyszerű tény említésére szorítkozik- Meg próbálják valamiképpen kö­zölni a gyermekekkel, hogy miképpen fejlődik a magzat az anyaméhben, a lányokat előkészítik a menstruációra és arra, hogy esetleges terhes­ségük alkalmával, miképpen legyenek óvatosak, hogy mag­zatukat el ne veszítsék. — Az amerikai szülők egy kisebb része — ezzel ellenté­tesen — mepróbál részletes felvilágosítást adni gyerme­kének a szexualitásról. A helyzet azonban az, hogy ez a módszer is eredménytelen. Az ilyen módon “felvilágosí­tott” gyermekek dobálódzni fognak “szakszerű” szavak­kal, azonban szintén nem lesz­nek emberi melegséget és gyengédséget árasztó és fe­lelősségteljes f e 1 n ő t teliké, egyszerűen azért, mert senki sem közölte velük a szex és a szexualitás közötti döntő kü­lönbséget. A gyerekekkel minde­nekelőtt közölnünk kell: a szexualitás mindnyájunkban, minden fizikailag és idegileg egészséges emberi lényben, megvan és jó, hogy meg­van. A szexualitás jó és hasz­nos. A szexualitás kifejezési vágya, olyan hatalmas és ter­mészetes emberi ösztön, mely­hez csupán a lélegzés hason­lítható. Régebben az volt az alapelv, hogy a fiuk “bármi­lyen messzire elmehetnek” szexuális téren, mig a lányok­nak tartózkodóknak kell len­niük és ártatlannak kell ma­radniuk. Ez azt a hazug il­lúziót keltette valamiképpen, hogy a férfiak sokkal inkább szexuálisak, mint a nők. Ered­ménye volt az, hogy a házas­ságban a férfit tekintették az aktivan szexuális félnek, a nő volt az a fél, aki “elszenvedi a dolgot és aláveti magát an­nak.” — Ennek az ellenkezője igaz. Mindkét nem — him és nőstény egyaránt ugyan­olyan módon és ugyanolyan mértékben — szexuális. A szexualitás a szex-ben fejező­dik ki és a szexuális tevé­kenységet meleg érzelmi kap­csolatnak, gyengédségnek kell megelőznie és követnie. — S ha rávezetjük gyer­mekeinket arra, hogy a szex­nek párosulnia kell az érzel­mi közösséggel, akkor egyút­tal rávezettük őket a boldog­ság ösvényére, arra az ös­vényre, amely igazi kielégü­lést nyújt szexuális életük te­rén, A MOIIÓ KACSA PÉCS. — A Tolna megyei Madocsán Kovács Lajosné egy kacsa levágásakor meglepetés­sel tapasztalta, hogy a szár­nyas aranypénzzel is táplál­kozott. Valószínűleg a ház előtti kis tó rejtette a kin­cset, amit a falánk állat meg­talált és lenyelt. A szekszárdi múzeum régészei megái lapí­tották, hogy 16. századi török aranypénzről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents