Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-02-09 / 6. szám
8. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, February 9, 1967 A Kiegyezés 100. évfordulója Veneziani divattervező bemutatja1 Rómában a “csaknem” felsőrész nélküli ruhát. Világ okosai, tömörüljetek az okosabbak kerekasztala köré! BUDAPEST. — 1867 januárja jelentős dátuma a magyar történelemnek: akkor jött létre a kiegyezés az osztrák birodalom és a magyar nemzet közt, a kényszerű megbékélés az 1848. évi szabadságharcot vérbefojtó császárral. Idézzük emlékezetünkbe az akkori események egyes fordulatait. Ausztria königgraetzi csatavesztése (1866. julius 3.) és s prágai béke (augusztus 30.) után I. Ferenc József sokat tűnődött, vajon hasznára válik-e a Habsburg-birodalomnak, ha kapcsolatai Magyarországgal továbbra is rendezetlenek maradnak. 1848 eleven emléke, a lefojtott gyűlölet, a passzív ellenállás az adott politikai légkörben nem sok jóval biztatott, és így a császár, mindezt szem előtt tartva, 1867. január 2-án kelt pátensében adja tudtul, hogy “kormányunk az 1865-ki sept 20-kán kelt pátens alapján a birodalom alkotmányos intézményei körüli jogigények kiegyenlítése végett magyar koronánk országainak képviselőivel megkezdette az alkudozást.” A császári pátens megjelenése után igy ir a Pesti Napló: “A felelős kormány, megyei önkormányzat, szabad szó és szabad sajtó és a népképviselet olyan dolgok-e, melyeket az e hazában élő népek nagyobb része egy kormányi pár tens által jobban látna biztosítva, mint a mint azokat Magyarország alkotmánya biztosítja?” Az alkudozás és a taktikázás célja magyar részről mindenesetre az ország sorsának jobbulása volt. A kiegyezés vágya — egy vérbefojtott szabadságharc és húszévnyi dermedt némaság után — a lehetőségek józan megfontolásári alapult. A Wiener Journal az alkudozásban a császárt segíti: “A W. J. idézvén a magyar országgyűlés ellen a Morning Herald angol tory lapnak egy czikkét, nagyon különösnek találja, hogy az európai közvélemény, mely előbbi években, mig Magyarországot ‘elnyomottnak hitte’, ezen országot pártolta, most pedig épp oly határozottan rosszallja a magyar országgyűlés követeléseit.” A Pesti Napló igy válaszol: “A mit különösnek találunk, hogy a Wiener Journal Magyarország alkotmányos kérdésében egy angol conservativhez fordul felvilágosításért ... holott tudva van, hogy az angol conservativek sohasem voltak az alkotmányos szabadság pártolói.” A Pesti Napló az akkori amerikai elnököt, Andrew Johnsont kritizálja: “Johnson urat, úgy látszik, még mindig a reactio viszketegsége csiklandoztatja. Legújabban a déli államokban a testi büntetést tiltó katonai rendeletet szüntette meg azon ürügy alatt, hogy az megbocsáthatatlan csonkítása a polgári törvényeknek. Az elnöknek ezen intézkedése a polgári jogokból még mindig kizárt színeseket egészen a déli párt ütők kénye alá veti.” Deák Ferenc, Pest belvárosa képviselője jól tudja, hogy Magyarország kiengesztelése “életkérdés a monarchiára nézve.” Éppen ezért január 12-én felszólal a képviselőház ülésén, tiltakozva az 1866. december 28-án kiadott hadkiegészitéssel foglalkozó császári pátens ellen: “T. Ház! Legközelebb ? vódrendszer, s illetőleg a hadsereg kiegészítése iránt egy felsőbb rendelet adatott ki alkotmányunk alapos jogainak, alaptörvényeinek sérelmével és e rendelet, mint magából, szövegéből is látszik, Magyarországra is kiterjeszteni rendeltetett. Azt hiszem, hogy ezt a ház szó nélkül nem hagyhatja, felszólalni kötelessége. Azt inditványozom, hogy őfelségéihez egy felirattal járuljon e részben és ezen indítvány és egyszersmind a felirati javaslatot is ezennel a ház asztalára leteszem, kérvén a Tisztelt házat, méltóztassék tárgyalására napot kitűzni.” A feliratot Tóth Vilmos tiszta, értelmes hangon olvasta fel — írják a lapok: “Reményeinket azonban aggodalom és kétkedés váltja fel, midőn látjuk, hogy leg szentebb érdekeink felett mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében, folyvást és most újabban még a jövőre is kiható rendeletekkel absolut hatalom intézkedik. Ha a jelen helyzet sürgetőleg kívánt oly intézkedéseket, melyek a védelmi rendszer átalakítását igénylik: az egy újabb fontos ok arra, hogy Föl séged felfüggesztett alkotmányunkat azonnal , helyreállítsa.” Rövid idővel később gróf Andrássy Gyula értesíti a Házat, “hogy az országgyűlés feliratát a főrendi tábla helyettes elnökével ő cs. kir. Felségének átnyujtá, ki is az átnyújtott okmányt kegyteljesen elfogadni méltóztatott.” Később Ferenc József ugyanilyen kegyteljesen küldte viszsza, habár ily szavakkal biztatta a magyar országgyűlés küldötteit: “Biztosítsák önök küldőiket addig is királyi kegyelmem, valamint a felől, hogy késznek nyilatkozom az ország óhajait teljesíteni, mihelyst kölcsönös bizalom által sikerülend a felelős magyar minisztérium megalakulásának nehézségeit elhárítani.” A bécsi Presse igy zsörtölődik: “Ismételjük, hogy a magyar, a párt-taktika dolgában, a legjobban iskolázott nemzet, nemcsak a monarchiában hanem az egész föld kerekségén. A legeolatánsabb esetek egyike a magyaroknak a honvédelmi törvény dolgában követett eljárása.” Bizonygatja a Presse, hogy ez a törvény régi óhaja volt a magyarságnak, de most “egy szusszanás sem árulja el az általános óhajt. A nép leghőbb vágya oly módon teljesítetik, mely nézete szerint törvénytélen és ez elés arra, hogy a méltat lan,kodás és ellenszegülés egész viharát támassza.” TÉVEDETT A RENDŐR RADARJA HAWTHORNE, N. Y. - Maurits ten Bosch sebeshaj - tás vádja alatt állt a Mount Pleasant városi biró előtt. Az volt az országúti rendőr vádja, hogy 55 mérföld sebességgel hajtott olyan útvonalon, álból ez tiltott sebesség. A radar készüléke világosan mutatta az 55 mérföldes sebességet. Emberére talált az országúti rendőr. Ugyanis Maurits ten Bosch radarszakértő. Igazgatója volt a Norden laboratóriumnak, amely elsőnek a világon megteremtette a bombsight nevű optikai készüléket a háború idej éh bombavető repülőgépek számára. A biró előtt igy magyarázta a helyzetet : Ubkanyarban történt. Tudvalevő, legalábbis szakértők tudják, hogy kanyarban a szembejövő autók radarenergiája hozzáad a sebességhez. A biró felmentette a vádlottat. Az ítélet kihirdetése után az országúti rendőr arra kérte Boscht, hogy mondja meg, vagy inkább levélben precízen magyarázza meg, hogy miképpen lehetne a radar ellenőrzést megjavítani, hogy ilyen tévedés kiküszöbölhető legyen. DRÁGUL A POSTA AZ ÓHAZÁBA WASHINGTON. — A postaügyi minisztérium közli, hogy május 1-től kezdve az Európába szóló légiposta-levelek dija a mostani 15 centről 30 centre emelkedik. Ez a díjemelés körülbelül 16 millió dollárt fog eredményezni s ezzel hozzájárulni a posta deficitjének csökkenéséhez. A belföldi postaforgalomban is díjemelések várhatók. Valószínű, hogy a levélportó 5 cent helyett 6 cent lesz, a légiposta levél portója pedig 8 cent helyett 9 cent. LONDON. — Ez a jelszava a Mensa (Asztal) világszövetségnek, amelynek főhadiszállása Londonban van s tagjai a világ minden részében találhatók. Mensa közösségébe felvesznek akárkit, akármi a foglalkozása, a társadalmi állása, ha a központ vagy valamelyik helyi kerekasztal társaság vizsgabizottsága megállapítja, hogy IQ intelligencia-rátájuk legalább 133 pont. Általában azt lehet mondani, hogy a népek mindössze 2 százalékának van ilyen magasfokú intelligenciája, ezért a Mensát joggal nevezik az okosabbak szövetségének. Az okosabbak világszövetségét Sir Cyril két ügyvéd közreműködésével alapította meg. Kezdetben csak Angliában akadtak okosabbak, a tagság létszáma hamarosan 280-at tett ki, aztán hanyatlásba ment a mozgalom, a taglétszám lesüllyedt 100-ra. Ekkor Victor Serebriakoff főtitkárnak, aki angol állampolgár, feltaláló és egy fatelep igazgatója, zseniális mentőötlete támadt: apróhirdetéseket jelentetett meg a világ sok részében megjelenő lapokban. A hirdetéseknek átütő sikere volt, különösen az Egyesült Államokban, ahol az emberek jobban tudják, mint másutt, hogy mi a IQ. A szövetség ettől kezdve rohamosan terebélyesedett és ma már 15,000 férfi és nő ül a világ minden ítészében az okosabbak kerékasztalánál. Sok érdekes figura akadt a világ okosabbjai közt. Felsorolunk néhányat: Carolina Varga Dinuci, a hires hastáncosnő, akinek művészneve Morocco. Egy lírai költő Abessziniából. Fey Lazarides 3 éves kislány Corneall, Angliáiban, aki három nyelvet beszél. Egy ipse, aki az Indiana ájlami fegyházban ül sikkasztás miatt. És igy tovább: irók, költők és tudósok, ügyvédek és más üzletembereik, diákok és háziasszonyok. A felvételi vizsgára jelentkezők 8 dollárt fizetnek, az évi tagsági dij 7,50 dollár Amerikában és Kanadában, 5,60 más országokban. A tagság átlagos jövedelme 10,500 dollár. Miért tülekednek az okosabbak kerekasztala körül oly sokan, okosak, okosabbak és a bölcsesség keresői ? A Monterey, Calif, kerekasztal társaság tagja, zenetanitó és bélyegkereskedő talán a legtalálóbban nyilatkozott: “Amikor először hallottam a Mensa hírét, kisebbségi érzés vett erőt raj tam> j elentkeztem felvételre, kiálltam az értelmességi vizsgát és ez úgy hizelgett az egomnak, hogy egyszeriben szerény emberből arrogáns alakká fejlődtem.” Nem csupa öröm a Mensa tagság. Idézzük Mr. Serebria-. koff szavait: “Kényelmetlen helyzetbe kerül néha az Ms. (így nevezik magukat a Mensa tagok.) Mert egy dolog okosnak lenni és más dolog kinyilatkoztatni, hogy én Okosabb vagyak, mint mások.” Persze nem csupa bolondság, amit az Ms-ek müveinek A szövetség fő célja, az okosságot az emberiség javára praktikusan hasznositani. — Megvitatják a világ problémáit és a viták során kialakult véleményeket közlik oly kormányhatóságokkal, amelyek meghallgatják őket. Sakk és ping pong versenyt rendezne^ Az egyik angliai Mensa a feketemálna szedés módszereinek javításán fáradozik. A Fidzsi-szigetek kormányának egyik főtisztviselője zöldséget termeszt homokos talajban. Nataraj Tarakad nigériai földrengés-szakértő jobb földrengésjelzőt konstruál. Az egyik kaliforniai kerékasztal társaság egész éjjel, hajnali öt óráig vitatkozott a természetfölötti érzékelés és a boszorkányság problémáiról. Az egyik angliai Mensa tőkebefektetésre specializálta magát. De Mervin Swing philadelphiai biztosítási ügynök úgy vélekedik, hogy a jó befektetésnek és sikeres spekulációnak a normálison felüli okossága inkább árt, mint használ. Vissza megint Mr. Serebriakoffhoz! Azt mondta: “Az IQ vizsga jobban kihozza az intelligenciát, mint az akadémiai vizsga. Én 15 éves koromban kimaradtam az iskolából, amikor aztán felvételre jelentkeztem az angol hadseregnél, az IQ vizsgán felfedezték magasabb intelligenciámat és ez egy csapásra megváltoztatta az életemet, megszabadított velemszületett túlzott szerénységemtől.” VESZÉLYES FENYEGETÉS Max Lieberman világhírű német festőművésznek egy nő ült modellt, aki állandóan különböző kérésekkel fordult hozzá. Egyszer azt ajánlotta, hogy az állát ne fesse nagyon erősre, máskor pedig azt kérte, hogy az orra feltétlenül kisebb legyen a képen. Végül Max Liebermann elvesztette a türelmét és rászólt : — Ha zavarni fog munkámban, akkor olyannak fogom lefesteni, amilyen a valóságban. Egy new yorki fényképész megfigyelte és lefényképezte egy becurranó tolvaj és betörő lépéseit egy 5-ik emeleti lakásban, majd a rendőrséget hivta, mely elfogta a betörőt. Hogyan szerezhetjük meg az amerikai polgárságot? Az egész világon sokmillió ember van, aki amerikai polgár szeretne lenni. A külföldön született amerikai lakosok legnagyobbrésze is igyekszik tehát a polgárlevelet hamarosan megszerezni, hogy az azzal járó értékes előjogokat mielőbb élvezhesse. Az American Council for Nationalities Service tájékoztató könyvecskét adott ki erre nézve, amelynek cime: How to Become a Citizen of the United States. A 120 oldalas könyv ismerteti a polgárjog megszerzéséhez szükséges előfeltételeket és az eljárás minden egyes hozzanatát. Az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat szövege is bennfoglaltatik a munkában, továbbá 130 olyan kérdés, amelyet a polgárvizsgán feltehetnek, a felelettel együtt. Ha a How to Become a Citizen of the United States cimü könyvet olvasgatjuk, (csak angol nyelven jelent meg, mert a polgárvizsgát — igen kevés kivétellel — angolul kell letenni), eloszlik az aggodalom, amit sokan éreznek a vizsga előtt. Ha azonban valaki már több mint 33 éve lakik az Egyesült Államokban és elmúlt 63 éves, magyarul is leteheti a vizsgát, ha úgy kivánja. Idegenek, akik engedély nélkül tartózkodnak az országban, szintén húzódoznak a vizsgától, pedig a könyv megmagyarázza, hogy az uj bevándorlási törvény szerint, amely 1965 december 1-én lépett életbe, az aki törvénytelenül tartózkodik az Egyesült Államokban, de már 1948 junius 30 előtt érkezett ide, állandó tartózkodási engedélyt nyerhet és igy megszerezheti a polgárlevelet is. A How to Become a Citizen of the United States az egyetlen hiteles kiadvány ezen a téren és 1 dollár beküldése ellenében, akár magyar levélben is megrendelhető a következő címen: American Council for Nationalities Service, 20 West 40 St., New York, N. Y. 10018. Kétszáz millió dollar a tét PASADENA, Calif. — Albert Otis Birch multimilliomos 96 éves, a természet törvénye szerint évei meg vannak számlálva. Mi lesz, ha meghal? Ki lesz a 200 milliós vagyon örököse? Mrs. Louise Smith Hopkins, a gazdag ember unokahuga azt gyanítja, hogy a nagybácsi a 200 milliót mostani, második feleségére fogja hagyni és ő, az unokahug, üres kézzel vagy csak pár milliócskával a kezében fog itt állni és szomorkodni. Ettől való félelmében a bírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy helyezze gondnokság alá az öreget. Indokolás: Mr. Birch majdnem teljesen süket, ágyhoz kötött nyomorék és — itt a pszihiáteri szakvélemény! —■ nem képes intelligens elhatározásokra. A biró elutasította a kérelmet s megállapította, hogy Birch testi fogyatékosságai nem befolyásolják, nem gyengítik szellemi képességeit. Ki ez a második feleség, akire valószínűleg 200 millió dolláros örökség vár? Mrs. Pearl Choate Birch, 59 éves ápolónő, aki azáltal nyerte el Mr. Birch becsülését, hogy önfeláldozóan ápolta az első feleségét. De ennél valamivel többet kell elmondani Mrs. Choate Birchről. Texasban pár évet töltött börtönben gyilkosság miatt, kiszabadulása után “megszökött” Birch-hel és titokban házasságot kötöttek Altus, Okla.-ban tavaly október 7-én. Csodadoktor - hatásági engedéllyel HAMELN, Nyugat-Németország. — Én vagyok az antenna, amely felfogja a jövő eseményeit — igy szólt Bruno Treder, a fehér turbános csodadoktor, aki Hamelnben tevékenykedik már hosszú évek óta. Pacienturája a hiszékeny és elbolonditott emberekből egyre növekszik. A betegek sorra jelentkeznek Treder mesternél. Akinek a gyomra fáj, azt delejes kezével megsimogatja. A kezelés nem is tart nála túl soká, három perc múlva Treder nyilatkozik: kiűztem a betegséget a testből. A nagy varázsló időnként kiszáll a helyszínre is. Az istálló falára titokzatos jeleket rajzol, gyógyítja a teheneket, lovakat. Ha valóban súlyos betegségben szenvedő páciens látogat hozzá, Treder óvatos fogásokhoz folyamodik. Javasolja, hogy az illető továbbra is vegye igénybe az orvosi kezelést, ő majd azzal párhuzamosan segit. Induláskor miég elég szerény volt. Egy-egy vizet egy márkába került, most már öt márka a taksa. A beszélgetés a csodadoktor és áldozata között rendszerint igen barátságos, atyai hangnemben zajlik. Ő már régi szakember, néhány mondat és pontosan tudja, hogy látogatója mire kiváncsi, mit akar. Aki most kezdett valamilyen üzleti szakmába, annak megjósolja, hogy rövidesen nyerni fog a lottón. Az idősödő, magányos asszonyoknak daliás férjet igér, a féltékeny férjeket megnyugtatja, hogy feleségük a leghűségesebb lény a világon. Ily módon aztán mindenki jól jár. A férj boldog, Treder felveszi a honoráriumot. A Hamelni hivatalos szervek számára csak rövid ideig jelentett fejtörést, hogy milyen jogcímen engedélyezzék Treder tevékenységét. Hamarosan eldöntötték a fogas kériést. Tredert beléptették az artistaegyesületbe. Egy márka Illeték lerovása ellenében kapott igazolványt és mostanában már arra készül, hogy a televízió előtt is produkálja magát. Nyilatkozott a sajtónak is: majd ha meglátnak a televízióban, rájönnek arra, hogy kivel is van dolguk.
