Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-02-02 / 5. szám

REPÜLJÖN LEGMODERNEBB JET GEPEIVEL V I T E L D I J: CLEVELAND - BUDAPEST ÉS VISSZA $480.50 NEW YORK - BUDAPEST ÉS VISSZA $426.00 Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport 1967 jul. 13-án indul VEZETI: DONÓ ANDRÁS JACK P. RUSSELL a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyol­cadszor vezet évenként Magyar­­országra induló csoportot. elnöke az öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarorszá­gi csoportos utazás vezetője. Cle­veland város commissionerje. íítp ot Clebelanti aki Cleveland hatalmas városá­nak 24 éve tanácsosa, az Ameri­­kaszerte hires “Night In Buda­pest” estek rendezője, 8 éve veze­ti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE: MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street. Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az Kárpátaljára indítandó csoportos | | Junius 8 Szappanos | | Julius 13 Russell ] Augusztus 3 Donó 1967-ben Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a utazásairól. (Kérjük kereszttel megjelölni azt a tú­rát, amely önt első­sorban érdekli) Város, állam Zip Code A jövő müveit Amerikája - a gazdasági fellendülés jegyében FELTÁMADÁSÁRA VARAKOZIK A MEGFAGYASZTOTT ORVOS LOS ANGELES — Egy Dr. tét. A Vest házaspár csak ek­WASiIIINGTON. — A keres­kedelmi minisztérium folyó­irata, “American Education” azzal az érdékes kérdéssel fog­lalkozik, hogy a közoktatás­nak, a nép művelődésének mi­lyen hatása várható az ország gazdasági életére. Érdekes té­ma: műveltség és jólét: több iskolai tanulás és több gyári termelés, nagyobb üzleti for­galom ? A tanulmány abból a közis­mert tényből indul ki, hogy Február 3.: 1842. Meghalt iBÖlöni Farkas Sándor utazó és iró, akadémikus. — 1757 Születettt Kitaibel Pál utazó botanikus, kémikus és zooló­gus ; mintegy 200 magyar nö­vény- és állatfajt fedezett fel. Február 4.: 1882. Ezen a napon volt az első helyszini telefonközvetités Budapesten, Puskás Tivadar találmánya, a a telefonhírmondó elődje. Február 5.: 1877. Született Nagy Endre iró, újságíró, kon­feranszié, az irodalmi színvo­nalú magyar kabaré megte­remtője. Február G.: 1817. Született Trefort Ágoston iró és kultur­­politikus. Február 8.: 1862. Született Ferenczy Károly festőművész. Ámerika kormánya és állami és helyi hatóságai egészében és arányosan többet költenek közoktatási célokra, mint bár­mely más ország. És amit Amerika iskolákra és tanítás­ra költ, az a pénz a gazdasági élet érrendszerébe vándorol növeli a termelést és a fo­gyasztást, jövedelmet biztosit a gazdasági élet számos ele­mének. Jelenleg az a helyzet, hogy Amerika évente 45 billió dol-Február 10.: 1947. A győz­tes hatalmak Parisban aláír­ták a békeszerződést: Olasz­országgal, Romániával, Bulgá­riával, Finnországgal és Ma­gyarországgal. — 1867. Meg­halt Páklh Albert humorista, szerkesztő. Február 21.: 1922. Meghalt Ohernel István ornitológus, a Madártani Intézet igazgató­ja. — Meghalt id. Vastagb György festőművész. Február 23.: 1792. Szüle­tett Ferenczy István szobrász­művész. Február 26.: 1902. Meg­halt Szigeti József színész és színműíró. Február 28.: 1932. Meghalt Ambrus Zoltán iró, esztéta és műfordító. lárt költ közoktatási célok­ra: tanitók fizetésére, iskola-, építésre, iskolák, laboratóriu­mok berendezésére. Ha figye­lembe vesszük az iskolaépüle­tek értékét, a közművelődési intézményeknek nyújtott adó­­mentességet, egyetemek fenn-' tartását, stb., arra az ered­ményre jutunk, hogy az évi kiadások és költségek 100 bil­lió dollárt tesznek ki. És ha tovább számolunk és összeszá­mítjuk a milliókat, amelyeket a különböző hatóságok a köz­oktatással kapcsolatos vagy rokon tevékenységre (tudo­mányos kutatás, könyvkiadás, televízió, stb.) — évi 200 bil­lió dolláros “Tudás-iparról” beszélhetünk. A közoktatás mint big business! Mert sok pénz befektetéssel jár a tudás terjesztése és ez a tőke busás kamatokat hoz. A kereskedelmi minisztéri­um számítása szerint minden billió dollár, amit tanításra költünk, 2,15 billió dollárra vált át a gazdasági élet fo­lyamata. Ezt úgy kell érteni, hogy több mint duplájával nö­vekszik az ipari termelés és az üzleti forgalom. Elég em­líteni az építési ipart, a fű­tési és vízvezeték ipart, a vil­lanyáramfogyasztást és ál'*. Iában a fogyasztást, az üzle­tek nagyobb forgalmát és na­gyobb hasznát, több műnké- és alkalmazott munkaléhető ségeit. A minisztérium a kér­dés tanulmányozása során ar­ra az eredményre jutott, hogy a tudás terjesztése legalább 86 nagyobb amerikai iparnak hasznára válik. Lawrence C. McQ-uade, a minisztérium hivatalos folyó­iratának cikkírója, ezekből a tényekből egy nagyfontössá­­gu következtetést von le: Azok, akik vezető állásokban a tanitási dollárbífiiók hova­­fórditasáról rendelkeznek, e működésűk kapcsán nagy fe­lelősséget viselnek, éppen úgy, mint a szoros értelemben vett fzdafagi 5 tényezők7 (nagyvál­­a|ok,jr n^gyüzle^ek, nagy j uniók) (, amelyeknek tényké­rdéséi befolyásolják az ameri­kai nép mindennapi életét, ki­sebb vagy nagyobb jólétét. A gazdasági élet minden szak­értő figyelője tudja, hogy ha az ipar nagyobb befektetése­ket eszközöl, ez gazdasági fel­lendülésnek nemcsak jele, ha­nem forrása is, viszont csök­kenő befektetés a gazdasági álét tempójának lelassulásá­hoz vezet. A “tanitási ipar”, óriási méretei folytán, ugyan­csak befolyásolja a gazdasági életnek fel és le hullámzását. Mindez a jelenlegi helyzet­re vonatkozik. De a minisz­térium szószólója, illetőleg cikkírója, továbbmegy s elénk cetiti a közeli és távolabbi jö­­>rő képét is. Mi lesz, amikoi Amerika népe tanultabb, mű­veltebb lesz? A fiatalok, akik egyetemet végeznek, életük során 235,000 dollárral töb­bet fognak keresni, mint azok. i'kik csak a high school nyolc évét végezték. Mire fogja köl­teni jövedelmét a tanult és a még tanultabb amerikai? Könyvekre, múzeumokra, ki­rándulásokra, vaikációkra, ten­gerentúli utazásokra. Igen több jó célra többet fog köl­teni. És mert a műveltebb réi teg; amely egyre szélesebb ré­tege lesz az ország népességé­nek, nagyobb igényeivel uj eszmé'k megérlelődésére fog serkenteni, uj szolgálatokat fog igényelni, uj termékeket fog kívánni", a szükségleti cik­­cek egyre javuló minőségét fogja lehetővé tenni. Ha ev elvont elméletnek tetszik, gon­doljunk néhány példára: Volt gramofon és nagy gramofon­ipar, a fejlődés a high fidelyty és stereofonikus hanglemez­­gyártáshoz vezetett; a depart­ment store és dime store típu­sú üzletekben régebben és még ma is olcsó reprodukció­kat árusítottak, de ma már eredeti olajfestményeket is le­het vásárolni ilyen üzletek­ben; az élelmiszer-üzletekben a supermarketekben a min­dennapi enni-innivalók mel­lett egyre nagyobb választék­ban vannak étel- és italkülön­­’egességek, inyencfalatok. — Mindez a nemzetgazdaság ryfelvén kifejezve: több terme­­.ést és több üzletett jelent, és több termelés és eladás több munkaalkalmat teremt. Az amerikai nemzeti terme­lés az újabb években jelenté­keny mértékben növekedett. A kereskedelmi minisztérium számítása szerint ennek a nö­vekedésnek, gazdagodásnak csaknem 25 százaléka a tanult­­ság, iskolázottság növekedé­sére vezethető vissza. És a jö­vőben ennek a folyamatnak, ennek a gazdagodásnak továb­bi növekedésére van kilátás. Műveltebb Amerika gazda­gabb Amerikát jelent. OLASZ MOSÓGÉPEK RÓMA — Olaszország az elmúlt évben rekord-mennyi­ségű mosógépet gyártott, összesen 1.7 millió darab mo­sógépet. James H. Bedford nevű, 73 esztendős orvos, aki a közel­múltban, rákbetegség követ­keztéiben meghalt, a jelen pil­lanatban — feltámadására vá­rakozik. Halála előtt Dr. Bedford beleegyezett abba, hogy holt­testét mélyhütéses eljárással megfagyasszáik és ezáltal mindeddig az egyetlen embe­ri lény legyen, akin esetleg később kipróbálható a kísér­let: felolvasztható-e a mélyhü­téses eljárással megfagyasz­tott holttest és ismét életre­­kelthető-e ily módon a ha­lott? Dr. Bedford, Mr. és Mrs. Raymond Vest otthonában halt meg. A Vest házaspár or­vosi therapiával foglalkozik és már 16 éve ismerte Dr. Bedbordot. Amikor Dr. Bedford hal­doklóit, egyik kollégája, Dr. B. Renault Able, jégdarabok­kal kezdte körülrakni a tes­kor tudta meg, hogy milyen történelmi jelentőségű kísér­let történik otthonában. Amikor a halál orvosi szem­pontból bekövetkezett, még bárom orvcs érkezett a Cyro­­nics Societytől (California), a Dr. Bedforddal történt előze­tes megbeszélés értelmében. A hulla még meleg volt, amikor az orvosok hozzákezd­tek a mélyhütéses fagyasztás­hoz. A fagyasztási eljárás nyolc óra hosszat tartott, köz­ben valakit még külön jég ért is el kellett küldeni. Nyomban a halál bekövet­kezte után, az orvosok elkezd ték a mesterséges lélegezte test és a külső sziv-massázst. azért, hogy az agyat életben tartsák, mialatt a holttestei fokozatosan megfagyasztják. Dr. Bedford, aki tudta, hogy gyógyíthatatlan tüdő rákban szenved, halála előtt, végrendele t é b e n, négyezer dollárt hagyott ennek a kü­lönös kísérletnek a céljára. Ha később megtalálják a tü­dőrák gyógyításának módját, meg lehet próbálni Dr. Bed­ford hulláját felolvasztani, életrekelteni, azután meg kell operálni és talán, valóban to­vább élhet a “feltámadás” után. •PHOENIX, Ariz. — Dr. Bedford megfagyasztott holt­testét ide szállították, ahol a mélyhütéses fagyasztást kü­lönleges, négy napig tartó, folyékony nitrogént igénylő eljárással befejezik. Ezután egy különleges “idő­­capsulába” helyezik, ahol a holttest épen marad és —­­ki tudja? — talán egyszer valóban feltámad majd Dr( James H. Bedford. FÁRADTAK KONGRESSZUSA RÓMA. — Itt tartotta kong­resszusát a “Fáradtak nem­zetközi szervezete”, amelynek tagjai azt tartják magukról, hogy már fáradtan születtek. Természetükhöz híven nem erőltették meg magukat és csak egy előadást hallgattak meg, hogy utána vidám ban­ketten pihenjék ki fáradal­maikat. SZÍNES előliekre szavazunk IS ELSŐ NOVEMBERI KEDDIÉN WASHINGTON. — Politikai körökben egyre töb'ben vanak, akik úgy vélekednek, hogy John K. Kennedy 1960 novemberi győzelmét nem utolsósorban a tele­víziónak köszönhette. A döntő szócsata Kennedy és Nixon közt a TV utján dőlt el milliók nappali szobá­jában. A fekete-fehér TV-kép Kennedyt jóképű, friss, fiatalos embernek mutatta, ezzel szemben Nixon a TV tükrében azt a benyomást keltette, hogy két napja nem borotválkozott. A jelöltnek, aki a TV-ben jó ké­pet mutatott, óriási előnye volt a rosszképü ellenféllel szemben. Akkor általában még csak sejtették, dp ma már tudják úgy az aktiv politikusok, mint a novem­beri keddi napokon rövid időre aktivált szavazópolgá­rok, hogy a képnek meggyőző varázsereje van. Az a történelmi jelentőségű TV-vita egyszersmindenkorra megmutatta, hogy a politikai jelöltnek, ha győzni akar, photogenicnek kell lennie — jól kell kinéznie, be­­hizelgő ábrázattal kell a választópolgárok milliói elé lépni. És azt a tanulságot is nyújtotta az a TV-pár­­harc, hogy a mai Amerika, ha választani kell, a fiata­los kinézésű jelölte választja. Nem népszerűek többé a régebbi évek politikusai, akiknek ábrázatát mély, fekete ráncok barázdálják a fekete-fehér TV-tükörben. És hozzá kell tenni, hogy á TV stúdió vakító fényeiben ragyogó kopasz fej sem kelt kedvező illúziót. 1968. november 7-én más lesz a helyzet, mint volt 1960-ban. A fekete-fehér televíziót kiszorítja a színes. A TV-ipar becslése szerint a jövő évben 16 és fél millió otthonban lesz színes televízió. És ennek nagy politikai jelentősége lesz. Mert a színes kép másképp mutatja az arcot, mint a fekete-fehér kép. A színes TV, mintha rózsaszínű púderrel hintené be az arcot, fiatalosabb ábrázatot varázsol a néző elé. Ha jövőre Nixon lesz megint a republikánusok elnökjelölt je, szinte csodá­latos átalakulásnak lesznek tanúi a néző-szavazók: si­mára borotvált arca megnyerő hatást fog kelteni, el­tűnnek az öregitő barázdák. Nyílt titok Washington­ban, hogy Nixon a televízió színváltozásától várja a jó szerencsét, amelytől hajszálnyi fekete vonalak és alig párezernyi szavazatok választották el. Kortesje­löltjei a TV ipar körében alapos vizsgálódást tartottak és arra az eredményre jutottak, hogy jövőre az amerikai nagyvárosi otthonoknak már 80 százalékában lesz szí­nes televízió. Persze a TV pártonfelüli, a színes televízió demok­rata jelölteknek is hízelegni fog. A szenátus demokrata kampánybizottsága színes filmeket — szaknyelven slide-okat — fog készíteni mindazokról a szenátorok­ról, akik 1968 novemberében választásra kerülnek; ezeket a slide-okat szétküldik a jelöltek államában levő helyi TV állomásoknak. A színes TV segítségével men­nek harcba a demokraták is a jövő évi választási kam­pányban. Csupa színes egyéniség fog a szavazópolgár­ság elé lépni. Mondani sem kell, hogy a színes TV meg fogja fiatalítani, ki fogja csinosítani Johnson elnö­köt is . . . Magyar évfordulók februárban Thursday, February 2, 1967 FÜGGETLENSÉG 7 OLDAL TERVEZZEN ELÓRE 1967-RE LÁTOGASSA MEG MAGYARORSZÁGOT 1— Az első számú csoport 1967 jun. 8-án indul VEZETI: A hármas számú csoport 1967 aug. 3-án indul VEZETI:

Next

/
Thumbnails
Contents