Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-11-23 / 47. szám

KATALIN BÁL WOODBRIDGEN E hét szombatján, nov 25- én este tartja évi nagy Kata­lin Bálját a Woodbridge-i Amerikai Magyar Polgári Kör, amelyre lapunk utján is, annak rendje s módja szerint, meghívják a magyarságot. Aki igazán jól akar mulat­ni, egy kellemes estét akar eltölteni barátságos, jó ma­gyar környezetben, családjá­val, barátaival együtt, az el ne mulassza elmenni szom­baton este erre a Katalin Bál­ra! A woodbridgeiek híresek vendégszeretetükről és arról hogy munkájukat az egymást megbecsülés, igazi barátság, és testvérszeretet elvére ala­pozzák. Amit ez a Kör az el­múlt évtized alatt megvalósí­tott és végzett, az valóban az itteni magyarság történeté­nek aranylapjaira tartozik! Pártoljuk rendezvényeiket. Kitűnő zenekar fog muzsi­kálni a bálon, finom magya­ros ételekről és italokról is gondoskodik a rendezőség s minden jel arra mutat, hogy Woodbridgen, a Port Read­ing Ave. 85 szám alatti ma­gyar központban szombaton j este igen sikeres lesz ez a Katalin Bál. I lílCiííETf/ENRfití 8. OLDAL Mrs. Dora Rollins, Fort Worth, Tex.-ban, végrendeletében kedvenc állataira hagyta 400,000 dollárra becsült vagyonát, melyek túlélik őt. A jelenlegi szám, 15 macska és két kutya. HATVÁNY LILI MEGHALT NEW YORK — Hatvány Lili bárónő, a nemzetközi hirü író­nő, 77 éves korában meghalt. Több könyvet és színdarabot irt, cikkei európai országok­ban — és a mi lapunkban is — megjelentek. Amerikába a 80-as évek végén jött, de hire és irodalmi müvei megelőz­ték, már 1929-ben az egyik Broadway színházban előad­ták, nagy sikerrel, The Live Duel cimü színdarabját, Ethel Bafrymore-al a főszerepben. Kétszer volt férjnél, mindkét házassága válással végződött. A lőszergyár robbanása PRÁGA, Csehszlovákia — Egy prága melletti lőszer­gyár felrobbant: heten meg­halták, huszonketten megse­besültek. ÍGY fogadtak a telet VÖRÖS KÍNA ÉSZAKI RÉSZÉN PEKING — Az alábbi cik­ket David Oancia, kommu­nista Kínában tartózkodó ka­nadai újságíró küldötte haza lapjának Torontóba: _ A tél első hullámai vé­gigsöpörtek kommunista Ki­­nán, mindenekelőtt az ország északi részén. — A heves szélrohamok hirtelen végét szakították az enyhe őszi időjárásnak, else­perték az utcákról a sárga és vörös őszi leveleket, amelye­ket a szél kavarogva kerget a levegőben. — A. városi lakosság a téli időjárás beállta, mindenek­előtt, az étrend megváltozá­sát jelenti, azután melegebb ruhákat, valamint azt, hogy végeláthatatlan hosszú sorok­ban kell állniuk a kicsiny üz­letek előtt, amelyekből a szükséges tüzelőanyagot meg­szerezhetik, lakásuk fűtésé­hez. — Az idén nem lehet diny­­nyét kapni, még annyit sem, mint azelőtt: az úgynevezett “kulturális forradalom” nyo­mán támadt zűrzavar és bi­zonytalanság még szegénye­sebbé tette az amugyis gyat­ra szállítási rendszert. — Az északi területek lakói frissen begyűjtött almát és körtét ehetnek, azonban eze­ket is megcsípte a fagy . . . ez azonban nem számit: ez körülbelü a egmegfelelőbb té­li élelmiszer, amihez hozzá lehet jutni. — Nemsokára, valószínű­leg mandarinokat és naran­csokat is szállítanak majd a déli területekrő vörös Kina északi területeire, a szokásos téli éhínség enyhítésére. — Pekingben már kapható friss zöldség, habár a friss zöldség is majdnem minden egyes esetben — dércsipte. A parasztok hosszú sorban ér­keznek a fővárosba, szamár, ló és ökörvontatásu kordái­kon és szállítják a legszük­ségesebb zöldségnemüt, a ba­bot, a sárgarépát, káposztát és édes burgonyát. — Mindeddig a parasztok egy pekingi központi piacra mentek, hogy eladják áruju­kat. Az idén azonban olyan szegényes a termés, hogy már útközben megállítják őket az egyes körzetekben, elkapkod­ják árujukat és azután hosz­­szu sorban indulnak vissza a déli mezőgazdasági vidékek­re — az üres kordék. Aki hivatásosan foglalkozik a világ nagy halottainak nyilvántartásával NEW YORK — Az 53 éves Alden Whitman mindennap a halállal foglalkozik. Ezt de­rűsen teszi, mert a minden­napi halál, a mindennapi ke­nyere. Whitman a “New York Times” alkalmazottja, ő írja az előkelők és promi­nensek halotti jelentéseit, nekrológjait a világujságba. 'Más újságokkal ellentét­ben, melyek valamelyik saj­tóügynökségtől kapják az elő­kelő halottak élettörténetét és személyi leírását, a New York Timesnek meg van erre a maga osztálya, melynek élén Alden Whitman áll. Más szerkesztőkkel ellen­tétben, akik a halottak meg­­éneklést valamilyen köteles­­ségszerü szolgálatnak tekin­tik, mely elől bajos volna ki­térni, Whitman a halotti ro­vat szerkesztésére önkénte­sen jelentkezett. És Whitman szerkesztő ur, aki két és fél év óta a halotti rovat vezetője, a halotti cik­kek leírását, a szokásos eről­tetett dicshimnuszok helyett, valóságos művészetté fejlesz­tette. Az az elve: — írjátok úgy le a dolgot, amint valójábar volt. Nem kell élettörténete eseményeinek felsorolásába] mindjárt azt írni, hogy a meg­boldogult ivott, lehet azt úgy is megírni, hogy a megdicső ült nem vetett meg a jó whis­kyt. Whitman szerkesztő meg­kísérli, hogy cikkeinek jelölt­jeit még életükben megismer­je. Legutóbb egy kitérj edtebl Európa-utazása során felke­reste az öregedő és gyengél­kedő, világhírrel rendelkező prominens személyiségeket, így a 70 éves angol Lord Avont, aki nem más, mint a volt miniszterelnök, Sir An­thony Eden, továbbá a 72 éves francia Alexandre Dumaine főszakácsot, akinek kanál­­uralma alatt működött 1963-ig a világhírű francia ínyenc étterem, a “Cote d’Or”, Sau­­lieu, Burgundiában. A legtöbb cikkjelölt előtt Whitman — a saját szavai szerint — inkognitóban je­lenik meg. Legtöbbször mint újságíró intervjukat kér pro­minens személyektől véle­mény formájában, a világ eseményekről. Azonban amit a megintervjuoltak ezekre nézve elmondtak, valószinü­­leg sohasem olvassák a New York Timesben. A 83 éves Harry Truman, aki az Egyesült Államok el­nöke volt és akinek veje, Clif­ton Daniel a Times egyik ve­zető szerkesztője, nyomban átlátott a szitán. — Tudom, hogy miért ke­resett fel. De azért szívesen rendelkezésére állok — mon­dotta a volt elnök. A halotti cikkek már kora reggel foglalkoztatják a ro­vat szerkesztőjét, amikor sa­ját maga részére teát és fele­sége számára kávét készít és a szünetekben elszív egy pi­pát és miután a rádión az első híreket meghallgatta. Csak ritkán éri egy-egy ha­lálozás váratlanul* A szer­kesztőség úgynevezett “hul­lakamrájában” Whitman elő­re elkészített életrajzi adato­kat, sőt félig-meddig kész írá­sokat tartogat, fontosabb sze­mélyiségekről. Legkésőbb 70- es éveikben az Egyesült Ál­lamok és a világ jólismert egyéniségei Whitman “veze­tő” listájára kerülnek, a meg­felelő bevezetéssel, mint pél­dául: — Mao Tze-tung, egy ismeretlen rizstermelő gazda fia, tegnap úgy halt meg, mint a világ egyik leghatal­masabb embere . . . Alden Whitman valóban elsőrendű szakértő a saját szakmájában. Amint a világ egy ismert embere megbeteg­szik, vagy operációnak néz elébe, összeállítja a kérdéses személy életrajzát, mint pél­dául VI. Pál pápáét, a sike­rült operáció előtt. — Ezen a pályán mindig a legrosszabb­ra kell elkészülve lenni — ez Whitman elve. Adenauer, néhai volt nyu­gatnémet kacellár életrajzára Whitman 1965-ben tette rá az utolsó vonásokat, két évvel azelőtt, hogy meghalt. A je­lenlegi 63 éves kancellárral kapcsolatban Whitman nem okoz gondot magának — Túl fiatal még — mondja. Alden Whitman, a férfi, aki a halállal foglalkozik, egyizben maga is közel állt hozzá: szívrohamot kapott. Akkoriban egy kollégája ké­szítette el életrajzát, de a fel­gyógyult szerkesztőnek soha­sem volt kedve elolvasni. Kipusztulás veszélye fenyegeti Kelet-Aírika vadállatait? GALBRAITH SZERINT NEM LEHET NYERNÜNK VIETNAMBAN CHICAGO — John Ken­neth Galbraith, aki valamikor Amerika indiai nagykövete volt, jelenleg harvardi köz­­’ gazdasági professzor és az _ “Americans for Democratic Action” nevű szervezet orszá- I gos elnöke, volt a “National Labor Leadership Assembly for Peace” disz-szónoka. Az értekezleten 450 különböző szakszervezet küldöttei vet­tek részt. Galbraith professzor elő- 1 adásából a következő részle­teket idézzük: i­— Az Egyesült Államok semmiképpen sem nyerheti meg a háborút Vietnamban. t A vietnami háború lényegé­- ben nacionalista háború és- történelmileg az a helyzet,- hogy jelenleg a nacionaliz­­i: mus uj életre kelt és lehe­­t tétlenség visszaszorítani az ., újjáéledt nacionalizmust és 5 lehetetlenség az ellen győze­delmeskedni. —• Mindenképpen meg kel­­t lene szüntetni Észak-Viet­- nam bombázását. Ezek a légi­támadások különlegesen al­t kalmasak arra, hogy elidege­- nitsék tőlünk barátainkat és- egyúttal uj ellenségeket sze­- rezzenek Amerikának. — Tudomásul kell azonban i vennünk, hogy az Észak-Viet­­' nam elleni légitámadások- megszüntetése nem hozná el feltétlenül és szükségszerűen • a béketárgyalásokat Észak­­; Vietnammal. — Amennyiben a légitáma­• dásck megszüntetése nem l hozná el a béketárgyalásokat, > az Egyesült Államoknak csu­­, pán a már biztosított és vé­‘ dett területekre kellene kor­látoznia katonai tevékenysé­gét. —■ Ez a megoldás elsősor­ban olcsóbb lenne és keve­sebb amerikai emberéletet követelne áldozatul, mint a jelenlegi hadviselési forma. — Mindenekelőtt, fel kell adnunk az arravonatkozó re­ményt, hogy katonailag meg tudjuk hódítani a Viet Cong által elfoglalt területeket. Az Egyesült Államok hírne­vét kell megőriznünk, nem pedig egy olyan népnek, a délvietnamiaknak, a hírnevét, akik amugysem akarják se­gítségünket. — A legelső feladat azon­ban az, hogy megtanuljuk: Vietnam korántsem a világ legfontosabb területe, nem olyan terület, ahol a kommu­nizmus és a demokrácia kö­zötti harc eldől és nem olyan terület, amely számunkra élet-halál kérdése. — Tudomásul kell ven­nünk: az anti-kommunizmus nem szükségképpen demok­rácia. Példája ennek az anti­­kommunista, azonban koránt­sem demokratikus Saudi Ara­bia. Egyre gyakrabban találko­zunk ezzel a kérdéssel a vi­­ág lapok hasábjain. Kelet- Vírika legtöbb területén gyanis ötven esztendő lefor­­?ása alatt, egytizedére csök­­:ent a vadállatok száma. A szakemberek közül csak íagyon kevesen tartják meg­­íyugtatónak azt a tényt, hogy i tizenhárom kelet-afrikai lemzeti parkban biztonságos körülmények között élhetnek i vadak. Hiszen magát a re­­ervátumot is meg kell véde­ni a “hívatlan vendégektől”. A. parkok éléstára nem kime­ríthetetlen, véget kell vetni az illatok bevándorlásának, mert Így az ott őrzött állatok is el­pusztulnának. Az ugandai Murchison Falls Park őrei eb­ből az okból a múlt évben kénytelenek voltak megölni a beszivárgó 2900 elefántot és 2000 vízilovat. A probléma ott kezdődik, hogy a lakosság növekedése, a kultúra terjedése egész egy­szerűen kiszorítja a vadálla­tokat. Uganda például 1915. óta vadállományának három­negyed részét adta fel, hogy újabb területeket művelhes­sen meg és tegyen lakhatóvá, 2000-ig a jelenlegi 8 milliós lakosság megkétszereződik ás ez legalább újabb 10 millió hektár megművelt földet je­lent. * A vadászok valamikor, szó­rakozásból vagy busás haszon reményében kíméletlenül ir­tották a vadakat. Kelet-Afri­­kában jelenleg mintegy 100 hivatásos vadász működik, és érthető módon ők a legfőbb szószólói a vadállatok meg­mentése ügyének. A kérdés persze nem ilyen egyszerű, hiszen meglehetősen sok olyan törzs él az afrikai or­szágokban, amely, vagy ha­gyományból, vagy a megélhe­tés céljából vadászik. S nem feledkezhetünk meg az orv­vadászokról sem, akik a keres­kedők szőrmeszükségleteit elégítik ki, keveset törődve a vadállomány helyzetével. A függetlenné vált országok egyébként igen szigorú tör­vényekkel és rendeletekkel igyekeznek úrrá lenni a hely­zeten. Kenyában az orvva­dászra ötévi börtön, vagy 2800 dollár pénzbírság vár. A legújabb kísérlet: több országban speciális iskolákat hoztak létre, ahol fiatal af­rikaiakat képeznek ki a vad­állomány megőrzésének tudo­mányára. Tanzániában az egyik ilyen intézet tanára Patrick Hemingway, a nagy amerikai iró 39 esztendős fia. Igen hiányolják? NEW YORK — Sűrűn kér­dezgetik egymást a U. N. ta­gok: — Hol maradtak a mal­­diviaiak? Az Egyesült Nemzetek leg­kisebb tagjának a Maldive Islands képviselői ugyanis nem jelentek meg a U. N. ez­­idei közgyűlésén. A Maldivia Szigetek az Indiai Óceánban feküsznek, nem messze Cey­lontól és lakosságuk száma 93,000. A csoport 1945-ben vált az Egyesült Nemzetek tagjává és most lehet, hogy kifogyott az aprópénzük. Woodbridgei M. Amerikai Polgári Kör NOVEMBER HÓ 25-ÉN este 8:30 órai kezdettel rendezi meg az ÉVI KATALIN BÁLJÁT a Kör helyiségében 95 Pori Reading Avenue, Woodbridge, N. J.-------•-------­MIKE PATRICK népszerű zenekara muzsikál.------•------­KITŰNŐ ÉTELEK NAGYSZERŰ ITALOK REMEK SZÓRAKOZÁS -----•-----­Belépődíj adóval együtt ....... $1.50------•------­Mindenkit szeretettel vár a RENDEZŐSÉG ...... ............................ Karácsonyi ünnepekre ÉRTÉKES AJÁNDÉKTÁRGYAK AZ ÓHAZÁRÓL LE­SZÁLLÍTOTT ARAKON. - MOST ÉRKEZTEK MAGYARORSZÁGRÓL Hímzett szegedi papucsok, zöld piros és kék színben, minden számban. Hímzett "Matyó" női blúzok, női mel­lények. Matyó gyermekruhák és mel­lények. Matyó hímzett sálak. Hímzett "Matyó" és mindenfajta nép­művészeti kézimunkák. "Caola" szappan, nagy. Mokka espresso. Importált nokedli szaggató. Importált magyar kenőtolL Kuglóf forma. Fánk szaggató. Tortaformák, — egyes vagy hármas betéttel. A magyar könyvpiac szenzációja! SZTÁLIN LÁNYÁNAK VILÁGFELTÜNCST KELTŐ MÜVE Szvetlána Alliluyeva: HÚSZ LEVÉL EGY JŐBARÁTHOZ EGYEDÜLI JOGOSÍTOTT MAGYAR KIADÁS HALÁSZ PÉTER FORDÍTÁSA Vászonkötésben $3.95. Karionköiésben $3.50. Portó 35c UGYANCSAK CÉGÜNKNÉL RENDELHETŐ MEG: LEON URIS: E X O D U S uj magyar kiadása VászonkÖlésben $5.50 Kartonkötésben $4.00 Portó 35c RENDELÉSI SZELVÉNY LEVÁGANDÓ ■ H. ROTH and SON, Importers, * First Ave., at 82nd St, New York, N. Y. 10028. JJ ■ --------------pld. HÚSZ LEVÉL vászonkötésben 3.95 Porto 35c—4.30 ■ * --------------pld. HÚSZ LEVÉL kartonkötésben 3.50 Portó 35c—3.85 J* H -------------pld. EXODUS vászonkötésben 5.50 Portó 35c—5.85 g ■ ---------- —pld. EXODUS kartonkötésben 4.00 Portó 35c—4.35 ■ ■ ■ ■ ■ ■ Név: --------------­­­­­N ■ ■ ■ ■ y Cím: ___________________________________________________________ n H ■ J Város:---------------------------------------------Állam: ____________Zip Code:__________ g ® CSEKKBEN CSATOLOK $_______________________ Jjj Thursday, Nov. 23, 1967 P—'-------------------------—------------­BOLDOG ÉS KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKE' A kigyóbiivölő nem tudott több kigyót - “elő bűvölni" NAGPUR, India — Az aláb bi történet azt bizony hja hogy a világ egyre erkölcste­lenebb lesz és egy kigyóbü­­völő már a kígyókra sem szá­míthat valójában. íme, a történet: Egy sadhut (indiai széni embert) letartóztattak. A sad­­hu ugyanis olyan dolgot cse­lekedett, amely szent ember­hez egyáltalában nem méltó: 30 palack illegálisan párolt pálinkát tart 11 lakásában, nyilvánvalóan, ekeién való eladás céljára. A szent embert tehát, emi­att az egyáltalában nem szent cselekedete miatt, letartóztat­ták. A sadhu azonban nemcsak szent ember és illegális pá­linkagyártó és illegális pálin­kagyáros, hanem kigyóbü vö­lő is. A börtönbe hirtelenében odabüvölt egy kigyót, amely megharapta az egyik börtön­őrt. — Ha nem bocsátanak sza­badon, idebüvölöm a város minden egyes kígyóját! fe­­nyegődzött a sadhu. Fenye­getését azonban nem tudta beváltani: nem tudott több kigyót előbüvölni és a sadhu, jeleneg is börtönben van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents