Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-11-02 / 44. szám
Dggetlenség Thursday, Nov. 2, 196? 8. OLDAL A 19 éves Ronnee Brunk “Miss Missouri, 197”, St. Louisban levo otthonában. Az ámokfutó halála Ez a kép a Marshall University Huntington, W. Va.ban levő évkönyvében, a “Chief Justice”-ben van. Nancy Gandee ugyanis “Miss Chief Justice”. Az évkönyv jól fogy. LOCK HAVEN, Pa. — Leo Held, aki a közelmúltban, “ámokfutást alkalmával, hat személyt agyonlőtt, hatot pedig megsebesített, belehalt a kórházban sérüléseibe, amelyeket elfogatása alkalmával kapott. Ámokfutásának titka tehát örökre megoldatlan marad. Vietnami katonák vakácios vigassága ausztráliai bikinis társaságban SYDNEY — A történelem olykor megismétli magát: mint a második világháború idején, úgy most is rövid szabadságot élvező harcosok paradicsoma Ausztrália. Oda küldik pihenésre, szórakozásra a vietnami katonák szerencsés kiválasztottjait. Egyike a kiválasztottaknak, a marinerek káplárja, megmondja, hogyan jutott ehhez a kiváltsághoz: “Ausztráliai 30 napi vakációt kaptam, miután önként jelentkeztem hat hónapi továbbszolgálatra Vietnammost sincs hiár szépségekben; a katonákí minden leszállás alkalmávl bikinis hölgyek fogják fogdni és kalauzolni. És fogadni foja ő két még egy és más. Pélául az automobil hatjási tillom. És lesznek láthatatlan kísérőik is. Például az amákai Titkos Szolgálat ember«, akik ausztráliai detektivekel együttműködésben szhatolni fogják a pénzhamisókat. Titkos jelentések szent ugyanis több mint negydmillió dollárnyi hamisitct amerikai bankjegyek vannk forgalomban Sydneyben ;i vakációzó katonákat a harisitók ellen meg kell védeni. A vietnami vendégeket fogadó bikins szépségek egyike. ban.” Egy másik vietnami katona Sydneyből, ahová a jet repülőgép hozta, mindjárt továbbutazott Melbourne-ba, ahhoz az ausztráliai családhoz, amellyel az apja a második világháborúban megbarátkozott. Nem maradéktalan öröm az amerikai- vakációzóknak az ausztráliai vakáció. Basil Capella, a sydneyi amerikai főkonzul kihirdette: ausztráliai lányokat feleségül venni tilos! Miért ez a szigorú tilalom? Azért, mondja a főkonzul, mert először is, a katonák ausztráliai tartózkodása rövid, és másodszor, azért, mert igy szól a katonai reglama. A katonákat mindjárt meg érkezésükkor kioktatják a főbb ausztráliai törvényekről. Ha rosszalkodnak, az ottani helyi hatóságokkal akad bajuk. A rövid vakációt Sydney és Brisbane nagyvárosokban és Queensland állam Aranypartján töltik, az ausztráliai paradicsomban. Ezeken a helyeken polgári bizottságok alakultak az amerikai katonák méltó fogadtatására, be fogják őket vezetni ausztráliai családokhoz.Az aranyparti Surfers Paradise-ban novemberben nemzetközi szépségverseny lesz: megválasztják és megkoronázzák a legszebb repülőgép utas kisérőhölgyet. A világ minden részéből számos légiforgalmi vállalattól több mint 130 bostesst hívnak meg erre a szépségversenyre. De már Öngyilkos én az érzékeny dilomata TOKIO — Vilgszerte ismeretes, hogy japánok gyakran olyan álczatokra — nem egyszer életk feláldozására is — képese, amelyek a nyugati ember meghökkentik és szárnál ezek a cselekedetek telje mértékben érthetetlenek. Ennek a külömges japán gondolkodásmódm, a közelmúltban ismét érckes példáját láthattuk: Egy Mikio Morii nevű, 47 esztendős japán djdomata, a japán kormán; nevében, hosszabb ideje tálalásokat folytatott itt tartózodó amerikai megbizottakkl, arravonatkozóan, hogy a Egyesült Államok miképpe tehetné Japán számára leltővé egy védelmi jellegű ikétarendszer kiépítését. Az amerikai rrgbizottak hajlandók voltak ennek a rakétavédelmi renszernek a kiépítésére, puszta azt kívánták, hogy a felrrrülő költségek 50 százalékáUapán fedezze. A japán kormánjtól Mikio Morita kapta azt a íegbizást, hogy az amerikaiaat a rakétavédelmi rendier teljes finanszírozására rbirja. Az amerikaiak azonbá hajthatatlanok maradtak. Mikio Morita ekkr egy robogó vonat alá vetete magát, amely a szó valósáps értelmében, lefejezte. Bcsulevelében ezeket irta a jipán miniszterelnöknek: — Vigasztalhatatan vagyok, hogy nem tudam eleget tenni küldetéseinek, ezért követtem el öngyilkosságot. LBJ Rusk melett WASHINGTON — Merő tévedés az, hogy Anerika Délkelet-Ázsiában nem i kínai kommunista aggreszió, hanem a “sárga veszély ellen harcol, faji alapot — mondotta Johnson elük, Dean Rusk külügyminiszer egyik nemrégiben elhangztt és sokat támadott megjegyzésére utalva. A szovjet erősít LONDON — Az angol haditengerészet katonai szakértőinek értesülése szerint a Szovjetunió jelentős mértékben emelte nukleáris tengeralattjáró flottájának létszámát. BUENOS AIRES, Argentina. — Mig az Egyesült Államok mérlegeli milyen arányban és milyen körülmények között elégítse ki délamerikai államok fegyverszállító kívánságait, Párisban ünnepük, hogy Franciaországnak sikerült betörnie Latin Amerika fegyver piacára. A francia tézis, mely Argentínában és más délamerikai országokban némi helyesléssel találkozott a következőképpen szól: Francia egyezmények az illető kormányokkal, hogy először tankokat azután “Mirage” repülőgépeket szállítanak, visszahelyezi Franciaországot a latinamerikai piacra. A francia érvelés szerint a Mirage gépek jól megálíták helyüket a közelkeleti háborúban, az izraeliek kezében és hogy az amerikaiak, akik vonatkodva osztogatták a fegyvergyártás maradékait, most német versennyel számolhatnak. A.franciák azt az argentinok által részben elfogadott tételt is használják: — Mivel az Egyesült Államok a délamerikai fegyverpiacon monopóliumot, azaz egyedárusitást élveztek, az argentinek azt kapták fegyverben, amit rájuk sóztak. Ennek most már vége és búcsút lehet mondani az amerikai fegyvereknek. A “francia hadianyag gyártó társaság” főnöke már napok óta Argentínában tartózkodik, hogy megtárgyalja, hogyan gyártsanak az argentinek a franciákkal közösen páncélost, ami által Argentina megtarthatja katonai gazdasági függetlenségét. Csaknem pontosan összeesik ezzel a jelentéssel, hogy az “Industrias Kaiser Argentina” (az amerikai Kaiser teep) átment a francia Renault lutomobil gyár ellenőrzése |s vezetése alá. Ez az utóbbi Kaiser gyár- Blep teljesen modern felszereléssel hr és az olasz Fiatal együt vezetett az autógyártásba. Több mint 40,000 autót gyártott az elmúlt évben s enmk több mint a fele Renault locsi volt francia engedély alapján. Az argeitin hadsereg, fegyverkezési politikájában mindenesetre óvatos hangokat üt meg. A kirmány kijelentette, hogy tov.bbra is vásárolni fog fegyvereket idegen országokból, anennyire azt a költségvetés megengedi, de főleg az “otthoni gyártásra fogja összpontosítani figyelmét.” Mindenesetre gazda sági megfigyelők m e g j e g y z ik, hogy a franciák először egyeztek meg Argentínával “az otthoni fegyvergyártást” illetően és hogy valószínűleg nincsenek ellene annak, hogy francia fegyverárusitók és propagandisták azt mondják az amerikaiakról, amit ők maguk, az argentinek bajosan mondhatnak így az argentinek és más délamerikai államok kissé letompitották az az ott hangoztatott francia propagandát, hogy az ő megjelenésükkel, most már búcsút mondhatnak amerikai szállításoknak. Legújabb jelentések szerint, az amerikai külügyminisztérium n y i 1 v ánosságra hozta, hogy rövidesen szabaddá teszi délamerikai államok számára, hogy vásárolják az amerikai, hangontuli sebességgel haladó F-5 harci j eteket. LÉGI ÚJSÁG LONDON — “Légi újság” — ilyen még sohasem volt. Az újságot mindig, mindeddig papíron nyomták. Most először történt, hogy a London Daily Express napilap első oldalát az Early Bird hírközlési műhold küldte messzire, Puerto Rico fővárosába, San Jüanba. Ott olvasni lehetett a híreket, amelyek nyomtatásban londoni lanhan ielentek me ír. Méjj mindig nagy befolyással bírnak az ottélő franciák Délvietnamban SAIGON, Délvietnam. — Ritkán esik arról szó, hogy egész Indokina, melybe beletartozott a mostani két Vietnam, Cambodia és Laos, egykor francia gyarmat, illetve később francia befolyás-terület volt és hogy a 50 éves francia uralom, nem tűnhetett el, csakúgy nyom nélkül. A tény az, hogy ritkán végződött egy gyarmati tapasztalat olyan keserűséggel, tragédiával és általános zűrzavarral, mint mikor a franciák végleg távoztak erről a területről a Dien Bien Phunál elszenvedett döntő vereség után. — Azt hittük, hogy minden “az eb ek harmincadj ára került” — mondja egy Délvietnamban élő francia, aki végülis maradt a francia kivonulás után, hogy teljesen osztozzák Vietnam sorsában. Most 13 évvel később a visszamaradt franciák, kemény legényekké váltak, teljesen elfelejtették a kétségbeesést, de több a tapasztalatuk, semhogy túlságos illúziókat tápláljanak. Befolyásuk az országra egyenes, vagy kerülő utón messze túlhaladja számukat. És nem felejtendő el, hogy 50 éves zavartalan francia ura'om eltörölhetetlen nyomokat és gyökereket vert az országban, melyek csaknem olyan mélyek, mint amilyeneket a kínaiak 1000 éves megszállá-,uk alatt értek el. —- A helyzet félreérthetetlen — mondja egy amerikai tisztviselő. — A franciák igen gyakorlati g o n-dolkodásuak. Tudják, hogy most biztonságban vannak, haladhatnak saját útjaikon, mert mi itt vagyunk. Ezért általában támogatják az amerikai pozíciót. Egy másik amerikai, aki bizalmas lábon áll a Vietnamban élő franciákkal a következőket mondotta: — Amit a franciáktól kapunk, az bírálat, mégpedig arranézve, hogy megismételjük az ő hibáikat. Sokszor azt mondják nekünk, hogy jobban tudnák a vietnami ügyet kezelni. És megismétlik, ha az ő kezükben lett volna a hatalom, ami most amerikai kezekben van, a helyzet sohasem vált volna ilyen rosszá. A franciák jelenleg csendes és viszonylagosan nyugodt életet élnek és minden igyekezetük arra irányul, hogy kimaradjanak a reflektor-fényből. — Nekünk életfontosságú érdekeink vannak itt — mondotta egy francia — és minden törekvésünk arra irányul, hogy azokat megvédj ük, amennyire csak lehet. Nagy gazdasági érdekeket kezelünk itt és nem akarunk egyik részről sem támadást. A francia érdekeket a leginkább a nagy gumi-ültetvények és három nagy saigoni bank képviselik. Vannak azonkívül nagyobb számban francia kézen vannak. Négy nyék, továbbá francia kézben van a legnagyobb vietnami sörgyár és szerződési kötelezetség alapján ők kezelik a vietnami közüzemeket. A gumi-ültetvények képezik a legnagyobb problémát. Az összes nagy ültetvények francia kézen vannak. Ngy évvel ezelőtt a francia gumi ültetvények 320,000 akeren termeltek, ez most leszállt 275,000 akerre és ezt a veszteséget a háborúnak tulajdonítják. Az elvesztett ültetvények egy része azáltal keletkezett, hogy amerikai repülőgépek lombtalanitották a területet. Egy hatalmas háborús kárszámla van készülőben a franciák részéről és senkisem tudja, mennyit tesz ki az összeg. A nagy ültetvények maguk kezelésében tartják rekordjaikat és eddig csak néhány kisebb követelés érkezett a délvietnami kormányhoz. A délvietnami kormány, a maga részéről, egyelőre nem tesz semmit az ügyben. Feltűnés nélkül folytatja az egyiíor francia elmemi iskolák át vételét, de megengedte, hogy 400 francia tanító megmaradjon az állásában. Azonkívül a legnagyobb polgári kórház Saigonban, a franciáké és azok vezetik azt. Általános a gyanú Délvietaamban, hogy sok francia üzlet adót fizet a Viet Congnak. Ezt a vádat leginkább a gumi ültetvények ellen emeik. Ezzel szemben a Viet Gongnak nyújtott “adófizetés” annyira elterjedt Délvietnamban, hogy senki sem érzi, hogy a franciák ebben bünösebbek volnának, mint bárki más. — Ismerem a franciákat — mondotta az egyik főtisztviselő. — A franciák nem szeretnek adót fizetni amugysem. De bizonyára nem akarnak adót fizetni . . . kétszer. És biztos vagyok benne, ahol a kormány egy területet biztosított, a franciák leállítják az adófizetést, akárkinek is tették azt. A franciák számáról Délvietnamban, nincsen biztos adat. Észak Vietnamból csaknem teljes számban elűzték őket és ezek egy része viszsza maradt Délvietnamban. Francia források szerint körülbelül 20,000 francia van, francia útlevéllel Délvietnamban s ezek legtöbbje Saigon, vagy Saigon körül lakik és dolgozik. Ebből a 20,000-es csoportból azonban, mindössze 3000 született Franciaországban. S a nagy csoportban számos vietnami is van, részben vegyes házasságok révén, akik francia útlevéllel bírnak. Félelmes atombomba UNITED NATIONS — Tienkéi nemzet — közöttük Amerika és a Szovjetunió — együttes memorandumot intézett U Thant, UN főtitkárhoz. A memorandum leszögeü: A világ népeit egyre nagyobb félelemmel tölti el az atombomba és az atomfegyverek terjedése. Országos sorsjátékot javasolnak a szerencsejátéküzérek letörésére NEW YORK — A bűnözés leküzdésére 60 évvel ezelőtt megalakult National Council on Crime and Delinquency, amelynek 19 államban 30,000 gazdasági és társadalmi vezető tagja van, uj elnököt választott és ez — Carl M. Loeb Jr. nagyiparos — nem ilyen alkalmakkor szokásos semmitmondó beszédet tartott, nem az iránta megnyilvánult bizalmat köszönte meg, hanem olyan javaslatot tett, amely országszerte nagy érdeklődést kelthet, pro és kontra véleményeket provokál. Javaslata úgy szól, hogy az országos kormánynak kell kezébe vbenni a sorsjátékot, ha eredményesen szembe akarunk szállni a szervezett bünbandákkal, elsősorban a szerencsejáték üzérekkel. Azért kell a “bukikkal” és a többi üzérkedőkkel kezdeni a harcot, mert ezek képezik a szervezett bünbandák alapját, a szerencsejáték-üzérkedés a szervezett bűnözés financiális alapja. A bünbandák évi profitját legalább 10 billió dollárra becsülik. És, ami a közérdek szempontjából ugyancsak fontos, ez az óriási jövedelem nagyrészben adómentes, mert nem vallják be az adóhivatalnak. Ez a National Council az ország legnagyobb és legrégibb privát szervezete, amely imár évtizedek óta szolgálja a bűnözés elleni harcot: a bűnözés okaival s azok kiküszöbölésével, a bírósági gyakorlattal, a börtönrendszer szükséges reformjával foglalkozik, egyszóval utat-módot keres a társadalomnak a bűnös kái tevés elleni védelmére. A szerencsejátéküzérek garázdálkodása azért oly nagy társadalmi veszély, mert a bűnös utón meggazdagodott gangsterek behatolnak a legitim üzleti világba, birtokba vesznek és saját céljaikra kihasználnak ipari és üzleti vállalato-A 16 éves Susan Marshall kezében tart egy különlegesen nemesitett kukorica csövet, melyet Missouriban termelnek. Francia gazdasági propiganda Délamerikából, Anerika ellen
