Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-10-26 / 43. szám

SVÁJC - A MILLIOMOSOK PARADICSOMA ZÜRICH — Svájcban a bankbetéteket abszolút titok övezi, az adók pedig nagyon alacsonyak. Ezért Svájc a gazdagok paradicsoma. Charlie Chaplin, Audrey Hepburn, Mel Ferrer, Orson Welles, Yul Brynner, Sophia Loren — mind Svájcban telepedtek le. Az Egyesült Államok 1962 óta nem ad adómen­tességet külföldön élő polgárainak. Amig az illető nem tér vissza hazájába, addig persze nem tudják be­hajtani rajta az adót. De ha amerikai földre lép, az adóhivatal emberei már ott leselkednek. Múlt évben Sophia Lorent, mihelyt Los Angelesbe érkezett, felke­reste két adóhivatali-hivatalnok, 13,000 dollárt köve­teltek tőle legutóbbi hollywoodi gázsija adójának fe­jében. Sophia gőgösen kidobta őket. Igen ám, de ék­szerei ott voltak a hotel széfjében. Az adószedők szépen — elvitték őket. A színésznő hiába sirt, kia­bált, toporzékolt. Fizetnie kellett. Noel Coward angol iró és színész, aki állandóan külföldön él, óvatosabb volt. Mikor hajója Southamp­ton t érintette, ő szépen a fedélzeten maradt, egy per­cig sem téve lábát hazája földjére. Chaplin is meges­küdött, hogy nem teszi be a lábát Amerikába. Politi­kai szempontokból? Bizonyára, de az is tény, hogy ha kifizettetnék vele adóhátralékát, noymban tönkre­menne. Maguk a svájciak is aggódva nézik a gazdagok­nak ezt a tatárjárását. Svájc néhány vidékén a dúsgazdag külföldiek be­áramlása felverte a telekárakat, azonkívül szakács­nőt, szobalányt vagy sofőrt sem kap a svájci lakos, mert azok jobban szeretik a bőkezű és ráadásul túl­nyomórészt távollevő külföldi kenyéradókat. Tessin városban 6000 német ingatlantulajdonos valóságos kolóniát alkot. Genfben a 80,000 “bennszülött” hama­rosan kisebbségbe kerül a jelenleg 60,000 főnyi be­vándorolt lakossággal szemben. A Leman-tó mentén a föld ára hektáronként 500,000 dollár. A svájci kormány orvoslást keres. Először is, szigorúbban kezdte kiutalni a tartózkodási engedé­lyeket az ingatlanvásárlásra készülő külföldieknek. Azután rendeletet hoztak, hogy az ingatlantulajdon még nem jogosítja fel a külföldi állampolgárt a sváj­ci tartózkodásra. Az ellen viszont seiíki sem tiltakozik, hogy az amerikai cégek Svájcban leányvállalatokat íétesitse­­nek. Ezeket tárt karokkal fogadják. Az amerikaiak viszont megbecsülik a pénzügyi korlátozás teljes hiá­nyát és az alacsony adókat. FÜGG ELLENSÉG 7. OLDAL Redding, Calif.-han egy repülőgép roncsait találták meg s benne két csontvázat és egy naplót. A gép máricus 11-én zuhant le. most találták meg. Egészségi és gazdasági probléma a nagy orvoshiány Amerikában WASHINGTON — Az Or­szágos Egészségügyi Szolgá­lat nyugtalanító jelentést adott ki az orvoshiányról, amelynek két párhuzamos ve­szélye van: egyik az egészség­­védelem hiányossága, a má­sik az orvosi szolgálat drágu­lása. A kettő közti összefüg­gés világos: sok városrésznek, helységnek, sőt egész megyék­nek lakossága úgyszólván or­vosi szolgálat nélkül van, és az orvosi dijak magassága a szegényebb népréteget ér­zékenyen sújtja. Még a kórhá­zi és orvosi biztosítás is, amely távolról sem általános, meghaladja széles néprétegek fizetőképességét. Az 0. E. Sz. megállapítása szerint ma körülbelül 50,000 orvossal van kevesebb, mint kellene lenni. Különösen nagy az orvoshiány kisebb vidéki helyeken, kisebb városokban és a nagyvárosok nyomorne­gyedeiben. A helyzet ironiku­san abnormális sokaknál,' megcsappantak, úgy hogy a hőség országaiból nem lehet a nélkülöző népeknek annyi"'« nyújtani, amennyire szüksé­gük lenne. A U. N. élelmezési szervezet a baj orvoslására Vét módot ajánl: születéssza­­bályozás a nélkülöző országok­ban és nagyobbfoku segítség Wilt Chamberlain “szupersztár” évi 250,OÜO dolláros szerződést fog aláírni, a National Basketball As­sociation bajnokával. Ha akarom, fehér — Ha akarom, néger JOHANNESBURG, Dél-Af­­rika — A Faj Osztályozó Hi­vatal tavaly all éves Sandra Lainget kizárta az iskolából, amelyben csak fehérek tanul­hatnak. Az indokolás ugv szólt, hogy “néger a külseje.” A fellebbezési bíróság ki­mondta, hogy Sandra fehér. Bőkezű esküd! nő NEW YORK — Az esküd­tek a felperesnek 540,000 dol­lár kártéritést Ítéltek meg. Sam Spiegel, a tárgyalásve­­zető bíró, a verdikt kihirdeté­se után privát beszélgetésben kérdezte az egyik esküdt nőt: mennyit keres? Heti 93 dol­lárt, hangzott a felelet. akiknek volna pénzük' orvos­ra; de nines a közelben, falun vágy környéken, orvos. Tanácsokban, hogy mikép­pen lehetne a hajon segíteni, nincs hiány. íme, egy pár jó­­tanács: 1. Megvalósítani az orvos­­helyettes intézményét. Orvo­si képesítéssel nem rendelke­ző személyeiket kiképezni né­mely egészségvédelmi szolgá­latokra, hogy az orvosok csak igazi orvosi dolgokkal foglal­kozhassanak. A szülészetben bevezetni, illetőleg megújíta­ni a bábák szolgálatát. 2. Koncentrálni az orvosi szolgálatot központi klinikák­ba, az egyéni orvosi rendelő helyett. A pácienseknek mesz­­szebb kellene menniük és tö­meg-kezeléssel kellene meg­elégedniük. 3. A computer eszes gépek használatát általánosabbá tenni, főleg a diagnózis elké­szítésére. - . 4. Növelni az -orvosnők szá­mát. 5. Több orvost importálni külföldi országokból. . 6. Több amerikai orvost “produkálni”, több orvoskép­ző intézményt létesíteni, a je­lenlegi 88 orvosegyetemet ki­bővítem'. Mindezekre a megoldási kí­sérletekre szükség lenne ad­dig, amig egy uj, népesebb or­vosgeneráció lesz Ameriká­ban. Ez a szükséglet évekig log mutatkozni, tekintettel arra, hogy egy orvos kiképzé­se 10-15 évig tart. Minthogy az orvoshiány legnagyobb a vidéken, felme­rült az az eszme, hogy repü­lőgépeket és helikoptereket állítsanak a közegészségügy szolgálatába. Ezek szállítanák a betegeket orvosi központok­ba, klinikákba. New. York ál­lamban — hogy csak egy pél­dát említsünk — van 130 oly község, mindegyik több mint 2000 lakossal, amelyeknek egyetlenegy orvosuk sincs. A faji probléma itt is szere­pet játszik. Orvosok, valamint más hivatást és foglalkozást űzők, a városok néger negye­deiből fehér városrészekbe költöznek át, főleg azért, mért a négerek vásárlóképessége fele a fehérekének. Még né­ger orvosok sem szívesen te­lepednek meg szegény néger városrészekben. Mi lesz? Sokan, beavatot­tak, úgy vélik, hogy ha tartós lesz az orvoshiány, a nép egészségvédglmét a kormány­nak kell kezbevenni. Néme­lyek — nem először — az or­vosi szolgálat szocializálásá­nak rémét festik a falra. Et­től a szocializmustól rettegnek az orvosok, mert ez korlátoz­ná kereseti lehetőségeiket. A Népszámlálási Hivatal közlé­se szerint a legtöbbet kereső réteg Amerikában az orvos­­társadalom. Az orvoshiány előbb-utóbb a monopólium ki­növéseire vezethet: arra, hogy az orvosi szolgálat milliók szá­mára megfizethetetlen lesz. Minden monopóliumnak ez a végső kifejtése. Már érlik az egészségügyi és népjóléti mi­nisztériumban a gondolat, hogy az orvosi szolgálatot közszükségletnek kellene nyil­vánítani, úgy, mint a villainy, gáz és telefon szolgálatot, amelyek tudvalevőleg állami ellenőrzés alatt állnak. Ml AZ ÉLET ÉS Ml A HÁLÁL? WASHINGTON - Wilson Rieh-árdápn 25 éves férfi has­­balőtte 20 éves feleségét, aki a terhesség 8-ik hónapjában volt. A kórházban császár­­metszéssel kivették az anya méhéből a gyermeket és ez két és fél óra múlva meghalt. Az anya életben maradt. Ez az eset újra aktuálissá tette az embert ősidők óta foglalkoztató kérdést, hogy mi az élet és mi a halál? A magzat az anyja méhében élő lény és ha erőszakos cseleke­det folytán elpusztul, egy élő ember halt-e meg és aki pusz­tulását okozta, gyilkosságot vagy emberölést követett-e e! ? — ez a kérdés. “Talán igen, talán nem,” — mondja Alfred Hantman szövetségi ügyész, akinek eb­ben a bűnügyben döntenie kell. Még nem döntött az ügyész, hogy milyen vádat fog emelni a férj ellen. A ren­dőrség csak a felesége ellen elkövetett erőszakos támadás vádjával adta át az ügyet az ügyészségnek. Hantman ügyész kijelentette, hogy mi-A {-HATÁRON INNEN ÉS TÚL WASHINGTON - “Medi­an” az amerikai financiális neve a dollár-határvonalnak, vagy nevezzük középarányos­nak, amely elválasztja egy­mástól az amerikaiak millióit. Azt jelenti, hogy az amerikai családok egyik fele egy bizo­nyos jövedelemnél többet má­sik fele ennél kevesebbet ke­res. Például, ha egyszerűség kedvéért 10,000 dollárt te­kintjük median income-nak, ez azt jelenti, hogy a családok fele több mint 10,000 dollár jövedelmet élvez,, másik fele ennél kevesebb jövedelemmel kell hogy beérje. Az aktuális dollár-számok igy alakultak az. újabb években: / 1965-ben a median in­come 6957 dollár volt, ma — egy financiális intézet becs­lése szerint — 7436 dollár. Ezt a határvonalat inkább mérföldkőnek lehet nevezni, mert ■ a középarányos most einelkedett először Amerika történetében 70Ö0 dollár fölé. A financiális ; “időjósok” úgy vélik, hogy a középjövedelem ennek az évnek végével eléri a 7850 dollárt. Figyelemreméltó a median income alakulása a múltban. Öt évig tartott, mig az elő­ször meghaladta az 5000 dol­lárt, egy év kellett ahhoz, hogy (1963-ban) meghaladja a 6000 dollárt, és csak három év kellett ahhoz, hogy megha­ladja (1966-ban) a 7000 dol­lárt. És gyors tempóban ha­lad a 8000 dollár felé. Meg kell azonban jegyezni, hogy az igy megnyilatkozó gazdago­dás nem kis részben a drágu­lás folyamatának jelzője, mért kisebb dollárok azok, amelyekből több jut az ame­rikai családoknak, fent és lent, a dollár-határvonalon fe­lül és alul. PILSEN IUBILAL Ebben az esztendőben ün­nepli a világhírű pílséni ser­főzde megalakulásának 125. évfordulóját. 1842-ben egye­sültek a pilseni serfőző polgá­rok, akiknek ősei XI. Vencel ki­rálytól 1205-ben nyerték el a serfőzés kiváltságát. Ma I6OO munkás dolgozik a sör­gyárban, amely naponta 550(1 hektoliter italt állít elő.­SZEMTELEN HADAR SANDRINGHAM, Anglia — Botrányosan viselkedett ta­valy Eeho, az indiai májna madár: “Fogja be a száját!” — ezt kiáltotta oda Erzsébet anyakirálynénak. Most, ami­kor Sandringhamben Erzsé­bet megtekintette a virágkiál­lítást, Echo otthon maradt, fogságba vetették, nehogy új­ra szemtelenkedni merjen az anyakirálynéval. előtt döntene a vádemelés kér désébén, tanulmányozni akar korábbi birósági döntéseket. Irányadó lesz mindenesetre az a megállapítás is, hogy a Ri­chardson gyermek teljesen érett volt-e, amikor a lövés folytán elpusztult. Paul Rothstein ügyvéd, aki a meg-nem-sz illetett gyermek “haláláért” esetleg járó kár­térítés kérdését alaposan ta­nulmányozta ,azt mondja, hogy az amerikai joggyakor­latban a jelen esethez hason­lót nem talált. De, teszi hozzá, igenis előfordult, hogy ember­öléssel vádoltak és emberölés miatt elitéltek olyanokat, akik nem közvetlenül öltek, hanem cselekményüknek következté­ben egy “élő, lélegző ember” életét vesztette. Például: A múlt év májusában ugyan­csak Washingtonban történt* •hogy egy embert, aki rálőtt egy haragosára, másodfokú gyilkosság miatt Ítéltek el, mert a kilőtt golyó nem ugyan a haragosát, de egy véletlenül arra járt nőt megölt. Egy cselekmény, amely igy köz­vetve halált okoz, emberölés­nek vagy másodfokú gyilkos­ságnak minősülhet. Ez, az ed­digi joggyakorlat tükrében, világos. De nem ily világos az eset, ha meg nem született magzatról van szó. Mi a jogi helyzet — lehet kérdezni, — ha a magzat az anya méhében múlt ki, vagyis olyankor, ami­kor még nem lélegzett? Em­ber az, aki még nem lélegzik ? A 17-ik század óta az uralkodó felfogás az, hogy gyilkosság csak az esetben forog fenn, ha a gyermek megszületett. . De gyilkosság vagy nem gyilkosság nem az egyedüli jogi kérdés. Kérdés az is, hogy meg-nem-született gyermek elvesztéséért jár-e íf Szülőknek kártérítés? Példák’ vannak arra, hogy ily esetben amikor automobil baleset foly­tan állt be a vesztés, a vétkes hajtőt kártérítésre kötelez­ték. És pedig: 12 állam legfel­sőbb bíróságai úgy döntöttek,' hogy a szülőket kártérítés il­leti meg, ha a gyermek “élet­képes” lett volna megszületé­se után. De mikor életképes egy magzat? Többnyire a ter­hesség hatodik és hetedik hó-' napja közt. Négy állam leg-' felsőbb bíróságai ellentétes döntéseket hoztak, csak már megszületett gyermek eseté­ben Ítéltek meg kártéritést. RCGMULT NAPOK KÖDLOVAGJA SZÉKESFEHÉRVÁR — A nemrég restaurált Velence vendéglő De Gaulle-orru portása, a Lóri bá­csi, hires ember. Élete egy hosszú érdekes regény. Volt hajószakács egy óceán járón, zugpincér Ameri­kában a szesz-tilalom idején, a monte-carlói barlang játékmestere, majd Szuinátra szigetén kígyót dob­nak a sátrába, egész teste megfeketedik, a német or­vosok Hamburgban tanácstalanok. “Tudja mit — mondja Palermóban egy olasz orvos —, van magának édesanyja Magyarországon ?” S a hazai koszt csodát miivel. Megállapodik a Margitszigeten. A Palatínus Szálló szobafőnöke. Kiszolgálja az egyiptomi király­nőt az ifjú Horthy Miklóssal töltött pásztorórák szü­neteiben. Göringgel parolázik, Papennal megvitatja a háború helyzetét. “Egymásközt vagyunk — súgja oda az excellenciás urnák, ki fürdőköpenyben cso­szog mellette az uszoda felé, 1942-ben, Ankarából ha­zatérőben, — mit tetszik gondolni, megnyeri Hitler a 'háborút?” “Elvesztette — szól Papén, Hitler an­karai nagykövete —, de ne mondja senkinek,” Lóri bácsi nagy orra kópésan ragyog a pult fe­lett," — Volt nekem egy iróbarátom mondja —, Szép Ernő. Lakott nálunk a Palatínusban. Mindig mondta, hogy egyszer megírja az életemet. Sokat be­szélgettünk. Lóri bácsihoz még egyszer el kell jönni, meg kell írni az életét, mely feliben volt még csak, mikor Szép Ernő ígérgette. Azóta áterezte jócskán a történelem LYNDA BIRD ESKÜVŐJÉN MINDER! OTT LESZ . . . WASHINGTON - A TV há­lózatok mindent elkövetlek, hogy Johnson elnök engedje meg Lynda Bird esküvőjének felvételét. De az esküvőt a TV tükrében nem helyből, hanem csak késő este tape-ről fogja láthatni a világ, mert a helyi felvétel egybeesne a football és baseball programokkal és azoktól a nézőket nem lehet megfosztani. CSALÁDI HÍR WASHINGTON - John Steinbeck világhírű, Nobel-di­­jas regényíró 21 éves fiát, aki nemrég jött haza vietna­mi katonai szolgálatból, letar­tóztatták, mert a lakásában 20 font ‘marihuána kábítószert találtak. Vele együtt letartóz­tattak egy hippie fiút, akinél már azelőtt is többször ta­láltak kábítószert, és két fia­tal lányt, akik a rendőri raj­taütés idején az ifjabb John Steinbeck lakásában voltak. :Je H« ❖ NEW YORK - John Stein­beck a University Hospital­ban fekszik, hátgerincsérülés miatt kezelik, valószinüleg meg kell operálni. A 65 éves páciens állapota a kiadott or­vosi bulletin szerint “kietégi­­tő.” Thursday, October 26, 1967 MINÉL TÖBB ANNÁL KEVESEBB a helyzet általában kedvezőt len, de vannak fokozatok: La­tin-Amerikában és Afrikábar rosszabb, mint másutt. Ezeker a földrészeken a mezőgazda,sá gi termelés nemcsak nem nö­vekedett, hanem hanem visz­­szaesett, egy százalékkal ke­vesebb, mint az 1965 rosss évben. Tekintettel a népesség sza­porodására, a mostani évben 7 százalék többtermelásre volna szükség, hogy el lehessen ém: az 1964 évi égy személyre esc élelem termelését. Most £ helyzetet még sulyosbbitja hí a tény, hogy a bőség országai­ban, Amerikában, Kanadábar és Ausztráliában, az élelem­­feleslegek az utóbbi évekber UNITED NATIONS, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek élel­mezési és mezőgazdasági szer­vezete közli, hogy 1966-ban a világ élelmezési helyzete rpsz­­szabbodott, annak ellenére, hogy több élelmet termeltek. Az elmaradott országokban 1 százalékkal többet termeltek, de a népesség 2 és fél száza­lékkal szaporodott és igy egy­­egy főre, egy-egy szájra ke­vesebb élelem jutott. A világ általános élelemellátása eb­ben az évben 4 százalékkal nö­vekedett, de a növekvésnek nagy része éppen azokra a fej­lettebb országokra jutott, amelyekben élelemhiány nem is volt. Az elmaradott országokban MIÉRT NEM ÖL A CIGARETTA? Csak kevesen tudják, hogy a dohánylevél eredeti állapotában csupán fél százalék nikotint tartalmaz. A gyári eljárások, a szárítás, erjesztés, pácolás, azon­ban a dohány nikotintartalmát 6-8 százalékra sűrítik. Ennek mintegy fele kerül a dohányfüstbe. A nyers nikotin olyan erős méreg, hogy egyetlen lenyelt csepp — amely körülbelül 0.04 gramm súlyú — néhány perc alatt megöl egy embert. Két cigaret­tában éppen annyi nikotin van. amennyi egy ember halálához elegendő. Hogy két cigaretta elszívása mégsem jelent halálos adagot, annak magyarázata a következő: A dohányzáskor nem közvetlenül a nikotint fo­gyasztjuk, hanem az égési gőzöket. Amikor szívjuk a cigarettát, a parázs felől elinduló füstből a különböző égési termékek és kátrányszármazékok a hideg csonkban csapódnak le, a sok összegyűlt nikotin ép­pen a csikkben koncentrálódik, tehát az utolsó szip­pantások a legegészségtelenebbek. Linus Pauling Nobcl-dijas amerikai kémikus sze­rint, minden egyes cigaretta 14 perccel rövidíti meg elszívójának életét. Egy német orvosi lap cikkírója azt állítja, hogy a dohányos bizonyos mértékig maga választja meg halálának formáját, különös tekintet­tel a tüdőrákra és a szivinfarctusra.

Next

/
Thumbnails
Contents