Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
6. OLDAL F6öCS£ÍEiíSÉG Ä riráea és a drágább orvosság WASHINGTON — A,ki 'Kínzó arthritis fájdalmai ellen állandóan kénytelen prednisone nevű orvosságot szedni, joggal kérdi: 1000 tabletta miért került itt 7.50-be, ott 170 dollárba? A drágább sóikkal jobb talán? És, akár jobb, akár nem jobb, miért kerül itt oly sóikkal többe, mint ott? Ha nem prednisone néven, hanem kémiai analízise szerint vesszük, miért oly nagy az árkülönbség? A vita ezekről a kérdésekről országszerte folyik, tudományos és ipari körökben, gyárosok és orvosok körében, a szenátus egyik bizottságában. Mig el nem dől a vita, hogy az árkülönbségek indckoltak-e (mint az orvosággyári vállalatok állítják) vagy botrányosak (mint a gyógyszeripart kritizálok mondják), állítsuk szembe az érveket és ellenérveket. Meglehetősen általános becslés szerint azi amerikai orvosok 90 százaléka a drágább márkákat írja elő az olcsóbb kémiai megnevezés helyett. Teszik pedig ezt azért, mert hiszik, hogy az ismert «agy gyógyszergyárak készítményei megbízhatóbbak, tekintve, hogy a gyártást alapos, költséges kutatás és kísérletezés előzte meg, amely előmunkálatok költségeit természetesen az árba bele kell kalkulálni. Ezzel szemben a kritizálok — és ezeknek száma újabban egyre nő — azt állítják, hogy a kémiai néven forgalomba hozott gyógyszerek legtöbbje éppen olyan megbízható, ami hém csoda, hiszen a gyógyszergyártás az illetékes országos hatóságok ellenőrzése alatt áll és ez az ellenőrzés az utóbbi éveikben egyre szigorúbb lett. Ez az oka annak is, hog-y a kormány intézményei és a kórházak sok orvosságot kémiai nevükön szereznek be, nem a patent gyári néven. Ha kétségeik lennének az igy vásárolt gyógyszerek minőségét illetően, áttérnének a gyári nevekre. A gyógyszeripar hivatkozik arra, hogy az amerikai gyárak naponta egymillió dollárt költehek kutatásra és kísérletezésre, hogy egyre újabb, jobb gyógyszereket tudjanak készíteni. Hogy fogalmat adjanak ezeknek a kutatásoknak és kísérleteknek nagy arányairól, rámutatnak arra, hogy rengeteg fáradozás és költség hiábavalónak nyilvánul, 6000 kísérleti gyógyszer közül végül csak egy lesz sikeres és forgalomba hozható. A kisebb gyárak ilyen költséges előmunkálatokra nem vállalkozhatnak ; ezek az egyes étvágycsökkentőt (dextroamphetamine sulfate) New York City 57 centért vásárolt, ugyanazért a mennyiségért Portland, Ore. 5 dollár 6 centet fizetett, Miami 19.43-t, Atlanta 32 dollár 60 centet. Miért ily nagy eltérések ? Azért, mert egyes városok, például New York, árversenyt Írnak ki, elfogadnak ajánlatokat gyári néven és kémiai néven és a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. ják és azokból igyekeznek hasonló vegyületet előállítani, amelyeket aztán kémiai öszszeállitásuk jelzésével hoznak forgalomba. Az ipar azt is állítja, hogy sok orvosságnak ára újabban csökkent; hivatkoznak a fogyasztók árstatisztikájára, amely arról tanúskodik, hogy ugyanakkor, amikor minden más orvosi kiadás egyre drágul, a gyógyszer inkább olcsóbbodik. A drága és az olcsó orvosság vitájában és versenyfutásában nagy a tét: az amerikaiak évente körülbelül öt billió dollárt költenek orvosságra. A magas árak különösen' az idősebb korosztályokat sújtják, -mert köztük akad legtöbb krónikus betegségben szenvedő egyén és ezeknek íem egyes alkalmakkor van orvosságra szükségük, hanem állandóan, éveken át, sok esetben életük végéig. Gyakori aset, hogy az öregek a szükséges gyógyszereket nem tudják megvenni, orvosság és álelem közt kell választaniok és első az élelem, mert anélkül még beteg ember sem élhet. * * * Aki sokallja a gyári néven vett orvosság árát, annak tudnia kell, hogy a patent csak 17 évig érvényes; ez idő alatt a gyáros annyit számíthat gyártmányáért, amennyit jónak lát és ez az az idő, amikor behozhatja kutatási és -kísérletezési költségeit. A 17-ik év után az a gyógyszer vegyület már nem áll szabadalmi védelem alatt, bármely más gyár elkésziheti és versenyre kelhet az eredeti termék gyártójával. Ebben a versenyben még a hirdetés tetemes költségei is szerepet játszanak, ezeket a költségeket is végeredményben a páciensek fizetik meg. Mellesleg megjegyezve: A hirdetési költségek közié -kell számítani a rengeteg ingyenes orvosságot, amit a gyárak az orvosok ezreinek ás tízezreinek szétküldenék. * *' * j: Az adófizető közönséget is írinti ez a vita, még az olyan matuzsálemeket is, akik soha életükben orvosságot nem szedtek. Ugyanis a szenátusi bizottság előtt elhangzott egy érdekes hozzászólás, amely szerint: nemcsak a betegek fizetnek orvosságért hol sokat, hol keveset, hanem városok és megyék bevásárlásainál is mutatkoznak ár-eltérések. Statisztikai tabellákat mutattak be a bizottságnak s ezekből kiderült,, hogy városor.kint nagy árkülönbségek vannak. Egy példa elég: Egy PÉNZT ADOTT A RABLÓ REGGELIRE — az Áldozatnak WORCESTER, Mass. — Az Associated Press nevű hírügynökség levelezője jelentette: George Simmon éppen el akart menni hazulról, hogy megreggelizzék, amikor felpattant a konyhaajtó és egy ismeretlen férfi rontott a lakásba, kezében fenyegetően lábalva egy hatalmas kalapácsot. — Adjon ide minden pénzt, mert különben szétloccsantom a fejét! — üvöltött rá az idegen. George odaadta minden pénzét, összesen 22 dollárt. A rabló éppen távozni akart, amikor Mr. Simmons szemrehányóan szólt: — Nem szégyell magát? Minden pénzemet elviszi és most nem fogók tudni reggelizni! A rabló ebkor odavetett egy -két dollárost áldozatának és rámordult: — Itt van! Tegye el és reggelizzék meg! Ne mondja azt, hogy miattam éhezett! Nem olyan ember vagyok én! — ezzel, mint aki jól végezte dolgát,'távozott. MOSZKVÁBAN Ml TILOS? MOSZKVA — A Literaturnaja Gázeta ismerteti az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetését Oroszországba készülő - turistáknak. Ez úgy szól, hogy az oroszok az idegenforgalomban nem ismernek tréfát, a legcsekélyebb vétséget szigorúan büntetik. A világért se vigyenek magukkal amerikai látogatók törülközőt vagy (ahol van) szappant a hotelból, papírszalvétát az étterem-bői. Literaturnaja megtoldja a tilalmi listát néhány komoly intelemmel: A Kremlben levő nagy Cári Ágyút ne merjék a táskájukban kicsempészni Moszkvából. Az állatkertben tilos az elefántokra lövöldözni. A Moszkva folyóban nem szabad meztelenül vagy részegen fürdeni. Aki e tilalmak ellen vét, azt Szibériába száműzik... George Chuvalo a egyedik fordulóban mindössze 16 másodpercig bírta a Joe Frazierjobboldalt) ütéseit. EUROPA ÜZDELME A GAZDASÁGI LAIYHÜLÄS ELLEN BON N, Nyupt-Németország. — Miközbe, a USA — minden jel szerit — legyőzte a fenyegetőne|látszó gazdasági lány hűli, Európa nagy iparosodottlrszágainak még nem sikerig ezt elérniük. Európában tumoraképpen nem is csupán a Jnyhulás ellen Ikell küzdenhz illetékeseknek, hanem így kettős kérdés ellen. A gldasági élet javulása ugyani magával hozhatja Európa jyi'k legsúlyosabb problémáinak kiéleződését ■— az i n i ;iót. Az elmúlt éviben az infláció kezdett mii veszélyessé válni. Az ipái államok teljes 'fogl a Lkotatottsága muh-kaerő hiányt t ez emelkedő munkabéreké ■ éréd-mé nyezett. A termelés költségei tehát megdrágulta, mert ugyanakkor a vil? nyers anyag, árai is erelkedtek. Emellett Európa is éppen annyira sókat kői külföldi árukrá, mint Amrik-a. Ennek következtébenviszont a kereskedelmi mérgek kezdenek passzívvá vlni és ennek következményként a fizetési mérlegek ecigi egyensúlya is megingot Hogy az infláci veszélyét leküzdjék, a jég bankok emelték -a leszáiitolási kamatlábakat. A néiet Bundesbank — a közpoti jegyintézet — tavaly f százalékra emelte a kamatláat és a kormány kőtvényekkamatozása 8 százalékra emlkedett. De ez a szigorú rendzabály egyszeriben pénzszüét okozott és lefékezte a iözgazdaság produkcióját, am:már tavaly sem volt rózsás, nint a korábbi években. Mint minden ilyen mesterséges beavatkiás az infláció megaikadályozáára, ez is azzal a követkjzményel járt, hogy a termells csökkent, a befektetések elmaradt ak, másszóval a prifcperitás letört és hanyatlás keletkezett be. Ma már 3 százalékos a kamatláb és 7 százalék alatt hoznak a kormány kötvények, de az elveszített lendületet ma sem tudta behozni a német közgazdaság. A kilátás egyelőre eléggé szürke. Angliában ugyanez a dráma játszódott le.Csak itt anynyival rosszabb a helyzet, hogy az országnak állandóan vigyáznia kell a font sterling érteikére, ami nehézzé teszi a kamatláb csökkentését. A tavalyi brit kamatláb 7 százalék volt. Ez a szokatlanul magas kamat oda csábította a külföldi tőkéket, ami erősítette a font helyzetét, de ugyanakkor megölte a gazdasági életet, Anglia iparának Ä japánok előnye TOKIO — A legtöbb arab ! országban a közelmúltban megtiltották az amerikai és angol filmók bemutatását, az I orosz filmeket viszont unalmasnak találják az arabok, j ezért hát most egyszerre 15 j japán filmet vettek meg előadásra. íkreketr8hl k‘S ikreknek a mamáJuk bemulatja a még kisebb uj A NŐ ÉS A LEOPÁRD LOURENCO MARQUES, Mozambique — Egy 30 éves afrikai nő, pusztán egy kis kézzel felfegyverkezve, közelharcban, megölt egy leopárdot, amely megtámadta őt. Izrael élelmet kér WASHINGTON — Az izraeli kormány 30 millió dollár áru élelmiszert kért Amerikától a “Food for Peace” rogram keretében, egy jelentős része különben is elavult, jelentős felerősítésre szorulna, de a magas kamatláb lehetetlenné tette a befektetéseket. Ma már Londonban is leszállították a kamatlábat, amely jelenleg 5V2 százalék. De az angol közgazdaság sem kapott eddig erőre, sőt az import nőtt, ami a fizetési mérleget tovább rontja. Franciaország még rozsszabbul áll, ha nem is ugyanazon okokból kifolyólag. A francia export elég jó, bár sokkal rosszabb, mint a megelőző években. De a gazdasági pangás itt is érezhető. De Gaulle mindenáron tartaai'.akarja a frank árfolyamát és igy minden olyan - törekvésnek éjién túli, ami.a munkabéreket ©meine, másrészt ami idegen tőkét hozna az országba, hogy a nagyon elavult ipari szerkezetet felújítsák. Emelett nagyon sok állami bevételt köt le az atom-haderő kiépítése is, amihez azonban de Gaulle ragaszkodik, így a francia közgazdaság stagnál és a hosszú távú kilátásai sem reménytkeltösk. Az infláció — érdekes módon leginkább Svédországot és Hollandiát kezdte ki. Ezekben az országokban 5, illetve 4 százalékos az infláció, mig Németországban, Franciaországban és Itáliában 3 százalékos. Az érdekes az, hogy a magasabb infláció sem hozta meg az ilyenkor szokásos nagyobb lendületet. Egyedül Itália, Svájc és egy távolkeleti “nyugati” ország: Japán gazdasági élete mutat kielégítő lendületet. Amikor az európai közgazdászok összeültek, hogy felmérjék a helyzetet, kiderült, hogy tulajdonképpen Amerika kissé stagnáló közgazdasága okozta az európai viszszaesést is. Mihelyt Amerika megint feltör a gazdasági létrán — ami már folyamatban is van — az európai gondok is megszűnnek, bár az infláció elleni küzdelem tovább folyik. Úgy látszik, hogy az infláció, ami alatt áremelkedést értenek a köznyelven, állandó vendége marad a modern közgazdaságoknak. Úgyszólván egyetlen ország sem mentes ettől, kivéve Frandiaországot (ahol kb. 1 százalék), de ott csak azért nem emelkednek az árak olyan tempóban, mint másutt, mert a gazdasági életet befagyasztotta de Gaulle. Kérdés, természetesen, hogy ez a mozdulatlanság megéri-e az infláció elkerülését. Áltálában azt hiszik, hogy nem, sőt ellenkezőleg. Amig de Gaulle nem iiiuiíd.iV, August 3, iát;, enged be idegen tőkét és ugyanakkor nem engedi a munkabéreket emelni, addig a francia közgazdaság nem csak mozdulatlan marad, hanem lassú sorvadásra van ítélve. Az a cél, hogy Amerikát kizárja Európából, sok gazdasági betegség forrásává vált. amit hosszú időn át nem lehet fenntartani. Érdekes, hogy de Gaulle, aki rohamot intézett a dollár eile n, amennyiben minden, dollárját aranyra váltotta be, már több mint féléve nem vált be egyetlen dollárt sem. Részben azért nem, mert nincs fölösleges dollárja, részben, mert rájött végre, hogy az arany, amely a Banque de Francé pincében hever, nem kamatozik, nem dolgozik, tehát inkább tehertétel a közgazdaság számára. Igaz, hogy bizonyos stabilitást nyújt a franknak, de az a kis előny élvész a hátrányainak hatásaiban. Minden európai bankár és nagyiparos hangoztatja ma már, hogy Európa nem tudja magát függetleniteni Amerikától, sőt iáikkor függ tőle leg inkább, ha kizárja az amerikai tőkét. Ez természetes is, mert Amerika óriási gazdasági ereje, a jelenleg mintegy 775 billió dolláros össztermelésével, olyan hatalmas, hogy egyszerűen lehetetlen kizárni. A hatását mindenképpen érzik és csak még jobban lemaradnak a technológiai versenyben, ami pedig a jövő elvesztését jelenti. Hupmhrey alelnölc sótalanitott vizet kóstol Key West, Fla.-ban, ahol a világ legnagyobb tengervíz sótalanitó üzeme van. Isten és a hippyk NEW ORLEANS, La. -- A közelmúltban újságírók egy csoportja meglátogatta az itteni Audobon Parkot, ahol állandóan nagyszámú hippy tanyázik. A park füvén, a többi között, egy feketében öltözött hippy-lány üldögélt, térdén, ismeretlen okból, ócska esernyőt dédelgetett. — Mosolyogj! — rivált rá egy hippy-fiu. — Nem tudok — szólt a lány — Terhes vagyok! A hippyk egyébként elmondották az újságíróknak: különleges életük célja: szeretetet találni és megtalálni Istent. így fog a világűrben lebegni hátizsákkal a hátán az Űrrepülő, ki szállva az űrhajóból. Ä majmok is... SAN JUAN, i?. R. — Puerto Rico szigetén a trópusi egészségügyi intézet munkatársai 'kísérletképpen. öt férfit egy ketrecbe zártak. A ketrecet azután az erdőben hagyták, ahol sok volt a majom. Kiderült, hogy a majmok pontosan úgy viselkednek, mint az állatkeri látogatók: minden oldalról körülvették a ketrecet és etetni akarták annak lakóit. Gyönyörű amerikai kémnők Kuwaitban? KUWAIT — Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség itteni munka társa jelentette: Ebb en az olaj gazdag sejkségben, az egyik reggeli napilap, az “A1 Rissala”, vezércikket irt a közelmúltban. A cikk egyik részlete a következőképpen hangzik: — Felhívnak minden kuwaiti polgárt, hogy legyen nagyon óvatos: országunkban gyönyörű amerikai kémnők tartózkodnak! — Az amerikaiak gyönyörű, táncosnőnek álcázott lányokat küldenek ide, ezek a lányok azonban voltaképpen — veszélyes és lelkiismeretlen kémnők. Különösen a vezető politikai személyiségekre és a magasrangu katonatisztekre vetik ki hálójúikat. — Minden arab országban nagymennyiségű ilyen gyönyörű, táncosnőnek álcázott amerikai kémnő tartózkodik. Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség tudósítója megjegyzi a közlemény végén: — Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Kuwait sejkségben valóban “gyönyörű amerikai kémnők” tartózkodnának. KOZMETIKA WASHINGTON — Szebbek akarnak lenni a férfiak. Ez már abból is kitűnik, hogy napról napra szaporodik a férfi kozmetikai szerek száma. Ezekből a kínálat és a fogyasztás az elmúlt három év alatt megnégyszereződött. A kozmetikai szalonokban is minden negyedik vendég férfi. A kezelés az arcmasszázstól egészen a bozontos szemöldökök ritkításáig terjed. Vigyázz, mert nyeli NEW YORK — Harminc éve tanulmányozza dr. William Hollinger gyermek orvos, mi mindent nyelnek le á gyermekek. A furcsa gyűjteményben még revolvergolyó is akad. Az orvos egyébként megállapította, hogy a gyermekeik négyéves »korukban nyelik le a legtöbb tárgyat.
