Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-08-03 / 31. szám

6. OLDAL F6öCS£ÍEiíSÉG Ä riráea és a drágább orvosság WASHINGTON — A,ki 'Kín­zó arthritis fájdalmai ellen állandóan kénytelen predni­sone nevű orvosságot szedni, joggal kérdi: 1000 tabletta miért került itt 7.50-be, ott 170 dollárba? A drágább sóik­kal jobb talán? És, akár jobb, akár nem jobb, miért kerül itt oly sóikkal többe, mint ott? Ha nem prednisone néven, ha­nem kémiai analízise szerint vesszük, miért oly nagy az ár­különbség? A vita ezekről a kérdések­ről országszerte folyik, tudo­mányos és ipari körökben, gyárosok és orvosok körében, a szenátus egyik bizottságá­ban. Mig el nem dől a vita, hogy az árkülönbségek indc­­koltak-e (mint az orvoság­­gyári vállalatok állítják) vagy botrányosak (mint a gyógyszeripart kritizálok mondják), állítsuk szembe az érveket és ellenérveket. Meglehetősen általános becslés szerint azi amerikai orvosok 90 százaléka a drá­gább márkákat írja elő az ol­csóbb kémiai megnevezés he­lyett. Teszik pedig ezt azért, mert hiszik, hogy az ismert «agy gyógyszergyárak ké­szítményei megbízhatóbbak, tekintve, hogy a gyártást ala­pos, költséges kutatás és kí­sérletezés előzte meg, amely előmunkálatok költségeit ter­mészetesen az árba bele kell kalkulálni. Ezzel szemben a kritizálok — és ezeknek száma újabban egyre nő — azt állítják, hogy a kémiai néven forgalomba hozott gyógyszerek legtöbbje éppen olyan megbízható, ami hém csoda, hiszen a gyógy­szergyártás az illetékes or­szágos hatóságok ellenőrzése alatt áll és ez az ellenőrzés az utóbbi éveikben egyre szigo­rúbb lett. Ez az oka annak is, hog-y a kormány intézményei és a kórházak sok orvosságot kémiai nevükön szereznek be, nem a patent gyári néven. Ha kétségeik lennének az igy vá­sárolt gyógyszerek minőségét illetően, áttérnének a gyári nevekre. A gyógyszeripar hivatkozik arra, hogy az amerikai gyá­rak naponta egymillió dollárt költehek kutatásra és kísérle­tezésre, hogy egyre újabb, jobb gyógyszereket tudjanak készíteni. Hogy fogalmat ad­janak ezeknek a kutatások­nak és kísérleteknek nagy arányairól, rámutatnak arra, hogy rengeteg fáradozás és költség hiábavalónak nyilvá­nul, 6000 kísérleti gyógyszer közül végül csak egy lesz si­keres és forgalomba hozható. A kisebb gyárak ilyen költsé­ges előmunkálatokra nem vál­lalkozhatnak ; ezek az egyes étvágycsökkentőt (dextro­amphetamine sulfate) New York City 57 centért vásárolt, ugyanazért a mennyiségért Portland, Ore. 5 dollár 6 cen­tet fizetett, Miami 19.43-t, At­lanta 32 dollár 60 centet. Mi­ért ily nagy eltérések ? Azért, mert egyes városok, például New York, árversenyt Írnak ki, elfogadnak ajánlatokat gyári néven és kémiai néven és a legkedvezőbb ajánlatot fogadják el. ják és azokból igyekeznek ha­sonló vegyületet előállítani, amelyeket aztán kémiai ösz­­szeállitásuk jelzésével hoznak forgalomba. Az ipar azt is állítja, hogy sok orvosságnak ára újabban csökkent; hivatkoznak a fo­gyasztók árstatisztikájára, amely arról tanúskodik, hogy ugyanakkor, amikor minden más orvosi kiadás egyre drá­gul, a gyógyszer inkább ol­csóbbodik. A drága és az olcsó orvos­ság vitájában és versenyfu­tásában nagy a tét: az ame­rikaiak évente körülbelül öt billió dollárt költenek orvos­ságra. A magas árak különö­sen' az idősebb korosztályokat sújtják, -mert köztük akad legtöbb krónikus betegségben szenvedő egyén és ezeknek íem egyes alkalmakkor van orvosságra szükségük, hanem állandóan, éveken át, sok eset­ben életük végéig. Gyakori aset, hogy az öregek a szük­séges gyógyszereket nem tud­ják megvenni, orvosság és álelem közt kell választaniok és első az élelem, mert anél­kül még beteg ember sem él­het. * * * Aki sokallja a gyári néven vett orvosság árát, annak tud­nia kell, hogy a patent csak 17 évig érvényes; ez idő alatt a gyáros annyit számíthat gyártmányáért, amennyit jó­nak lát és ez az az idő, amikor behozhatja kutatási és -kísér­letezési költségeit. A 17-ik év után az a gyógyszer vegyület már nem áll szabadalmi vé­delem alatt, bármely más gyár elkésziheti és versenyre kel­het az eredeti termék gyártó­jával. Ebben a versenyben még a hirdetés tetemes költ­ségei is szerepet játszanak, ezeket a költségeket is vég­eredményben a páciensek fi­zetik meg. Mellesleg megje­gyezve: A hirdetési költségek közié -kell számítani a renge­teg ingyenes orvosságot, amit a gyárak az orvosok ezreinek ás tízezreinek szétküldenék. * *' * j: Az adófizető közönséget is írinti ez a vita, még az olyan matuzsálemeket is, akik so­ha életükben orvosságot nem szedtek. Ugyanis a szenátusi bizottság előtt elhangzott egy érdekes hozzászólás, amely szerint: nemcsak a betegek fizetnek orvosságért hol so­kat, hol keveset, hanem váro­sok és megyék bevásárlásai­nál is mutatkoznak ár-eltéré­­sek. Statisztikai tabellákat mutattak be a bizottságnak s ezekből kiderült,, hogy váro­­sor.kint nagy árkülönbségek vannak. Egy példa elég: Egy PÉNZT ADOTT A RABLÓ REGGELIRE — az Áldozatnak WORCESTER, Mass. — Az Associated Press nevű hír­ügynökség levelezője jelen­tette: George Simmon éppen el akart menni hazulról, hogy megreggelizzék, amikor fel­pattant a konyhaajtó és egy ismeretlen férfi rontott a la­kásba, kezében fenyegetően lábalva egy hatalmas kalapá­csot. — Adjon ide minden pénzt, mert különben szétloccsan­tom a fejét! — üvöltött rá az idegen. George odaadta minden pénzét, összesen 22 dollárt. A rabló éppen távozni akart, amikor Mr. Simmons szem­rehányóan szólt: — Nem szégyell magát? Minden pénzemet elviszi és most nem fogók tudni reg­gelizni! A rabló ebkor odavetett egy -két dollárost áldozatának és rámordult: — Itt van! Tegye el és reg­gelizzék meg! Ne mondja azt, hogy miattam éhezett! Nem olyan ember vagyok én! — ezzel, mint aki jól végezte dolgát,'távozott. MOSZKVÁBAN Ml TILOS? MOSZKVA — A Literatur­­naja Gázeta ismerteti az ame­rikai külügyminisztérium fi­gyelmeztetését Oroszország­ba készülő - turistáknak. Ez úgy szól, hogy az oroszok az idegenforgalomban nem is­mernek tréfát, a legcseké­lyebb vétséget szigorúan bün­tetik. A világért se vigyenek magukkal amerikai látogatók törülközőt vagy (ahol van) szappant a hotelból, papír­szalvétát az étterem-bői. Li­­teraturnaja megtoldja a tilal­mi listát néhány komoly inte­lemmel: A Kremlben levő nagy Cá­ri Ágyút ne merjék a táská­jukban kicsempészni Moszk­vából. Az állatkertben tilos az elefántokra lövöldözni. A Moszkva folyóban nem sza­bad meztelenül vagy részegen fürdeni. Aki e tilalmak ellen vét, azt Szibériába száműzik... George Chuvalo a egyedik fordulóban mindössze 16 másodpercig bírta a Joe Frazierjobboldalt) ütéseit. EUROPA ÜZDELME A GAZDASÁGI LAIYHÜLÄS ELLEN BON N, Nyupt-Németor­­szág. — Miközbe, a USA — minden jel szerit — legyőz­te a fenyegetőne|látszó gaz­dasági lány hűli, Európa nagy iparosodottlrszágainak még nem sikerig ezt elér­niük. Európában tumoraképpen nem is csupán a Jnyhulás el­len Ikell küzdenhz illetéke­seknek, hanem így kettős kérdés ellen. A gldasági élet javulása ugyani magával hozhatja Európa jyi'k legsú­lyosabb problémáinak kiéle­ződését ■— az i n i ;iót. Az elmúlt éviben az in­fláció kezdett mii veszélyes­sé válni. Az ipái államok teljes 'fogl a Lkotatottsága muh-kaerő hiányt t ez emel­kedő munkabéreké ■ éréd-mé nyezett. A termelés költségei tehát megdrágulta, mert ugyanakkor a vil? nyers anyag, árai is erelkedtek. Emellett Európa is éppen annyira sókat kői külföldi árukrá, mint Amrik-a. En­nek következtébenviszont a kereskedelmi mérgek kez­denek passzívvá vlni és en­nek következményként a fi­zetési mérlegek ecigi egyen­súlya is megingot Hogy az infláci veszélyét leküzdjék, a jég bankok emelték -a leszáiitolási ka­matlábakat. A néiet Bundes­bank — a közpoti jegyinté­zet — tavaly f százalékra emelte a kamatláat és a kor­mány kőtvényekkamatozása 8 százalékra emlkedett. De ez a szigorú rendzabály egy­szeriben pénzszüét okozott és lefékezte a iözgazdaság produkcióját, am:már tavaly sem volt rózsás, nint a koráb­bi években. Mint minden ilyen mester­séges beavatkiás az infláció megaikadályozáára, ez is az­zal a követkjzményel járt, hogy a termells csökkent, a befektetések elmaradt ak, másszóval a prifcperitás letört és hanyatlás keletkezett be. Ma már 3 százalékos a ka­matláb és 7 százalék alatt hoznak a kormány kötvények, de az elveszített lendületet ma sem tudta behozni a né­met közgazdaság. A kilátás egyelőre eléggé szürke. Angliában ugyanez a drá­ma játszódott le.Csak itt any­­nyival rosszabb a helyzet, hogy az országnak állandóan vigyáznia kell a font sterling érteikére, ami nehézzé teszi a kamatláb csökkentését. A ta­valyi brit kamatláb 7 száza­lék volt. Ez a szokatlanul ma­gas kamat oda csábította a külföldi tőkéket, ami erősí­tette a font helyzetét, de ugyanakkor megölte a gazda­sági életet, Anglia iparának Ä japánok előnye TOKIO — A legtöbb arab ! országban a közelmúltban megtiltották az amerikai és angol filmók bemutatását, az I orosz filmeket viszont unal­masnak találják az arabok, j ezért hát most egyszerre 15 j japán filmet vettek meg elő­adásra. íkreketr8hl k‘S ikreknek a mamáJuk bemulatja a még kisebb uj A NŐ ÉS A LEOPÁRD LOURENCO MARQUES, Mozambique — Egy 30 éves afrikai nő, pusztán egy kis kézzel felfegyverkezve, közel­harcban, megölt egy leopár­dot, amely megtámadta őt. Izrael élelmet kér WASHINGTON — Az iz­raeli kormány 30 millió dol­lár áru élelmiszert kért Ame­rikától a “Food for Peace” rogram keretében, egy jelentős része különben is elavult, jelentős felerősítés­re szorulna, de a magas ka­matláb lehetetlenné tette a befektetéseket. Ma már Lon­donban is leszállították a ka­matlábat, amely jelenleg 5V2 százalék. De az angol közgaz­daság sem kapott eddig erőre, sőt az import nőtt, ami a fize­tési mérleget tovább rontja. Franciaország még rozs­­szabbul áll, ha nem is ugyan­azon okokból kifolyólag. A francia export elég jó, bár sokkal rosszabb, mint a meg­előző években. De a gazda­sági pangás itt is érezhető. De Gaulle mindenáron tarta­­ai'.akarja a frank árfolyamát és igy minden olyan - törek­vésnek éjién túli, ami.a mun­kabéreket ©meine, másrészt ami idegen tőkét hozna az országba, hogy a nagyon el­avult ipari szerkezetet fel­újítsák. Emelett nagyon sok állami bevételt köt le az atom-had­erő kiépítése is, amihez azon­ban de Gaulle ragaszkodik, így a francia közgazdaság stagnál és a hosszú távú kilá­tásai sem reménytkeltösk. Az infláció — érdekes mó­don leginkább Svédorszá­got és Hollandiát kezdte ki. Ezekben az országokban 5, il­letve 4 százalékos az infláció, mig Németországban, Fran­ciaországban és Itáliában 3 százalékos. Az érdekes az, hogy a magasabb infláció sem hozta meg az ilyenkor szoká­sos nagyobb lendületet. Egyedül Itália, Svájc és egy távolkeleti “nyugati” or­szág: Japán gazdasági élete mutat kielégítő lendületet. Amikor az európai közgaz­dászok összeültek, hogy fel­mérjék a helyzetet, kiderült, hogy tulajdonképpen Ameri­ka kissé stagnáló közgazda­sága okozta az európai visz­­szaesést is. Mihelyt Amerika megint feltör a gazdasági lét­rán — ami már folyamatban is van — az európai gondok is megszűnnek, bár az inflá­ció elleni küzdelem tovább folyik. Úgy látszik, hogy az inflá­ció, ami alatt áremelkedést értenek a köznyelven, állan­dó vendége marad a modern közgazdaságoknak. Úgyszól­ván egyetlen ország sem men­tes ettől, kivéve Frandiaor­­szágot (ahol kb. 1 százalék), de ott csak azért nem emel­kednek az árak olyan tempó­ban, mint másutt, mert a gazdasági életet befagyasz­totta de Gaulle. Kérdés, ter­mészetesen, hogy ez a moz­dulatlanság megéri-e az inflá­ció elkerülését. Áltálában azt hiszik, hogy nem, sőt ellen­kezőleg. Amig de Gaulle nem iiiuiíd.iV, August 3, iát;, enged be idegen tőkét és ugyanakkor nem engedi a munkabéreket emelni, addig a francia közgazdaság nem csak mozdulatlan marad, ha­nem lassú sorvadásra van ítélve. Az a cél, hogy Amerikát ki­zárja Európából, sok gazda­sági betegség forrásává vált. amit hosszú időn át nem le­het fenntartani. Érdekes, hogy de Gaulle, aki rohamot intézett a dollár eile n, amennyiben minden, dollár­ját aranyra váltotta be, már több mint féléve nem vált be egyetlen dollárt sem. Rész­ben azért nem, mert nincs fölösleges dollárja, részben, mert rájött végre, hogy az arany, amely a Banque de Francé pincében hever, nem kamatozik, nem dolgozik, te­hát inkább tehertétel a köz­gazdaság számára. Igaz, hogy bizonyos stabilitást nyújt a franknak, de az a kis előny élvész a hátrányainak hatá­saiban. Minden európai bankár és nagyiparos hangoztatja ma már, hogy Európa nem tudja magát függetleniteni Ameri­kától, sőt iáikkor függ tőle leg inkább, ha kizárja az ameri­kai tőkét. Ez természetes is, mert Amerika óriási gazda­sági ereje, a jelenleg mint­egy 775 billió dolláros össz­termelésével, olyan hatalmas, hogy egyszerűen lehetetlen kizárni. A hatását mindenkép­pen érzik és csak még jobban lemaradnak a technológiai versenyben, ami pedig a jö­vő elvesztését jelenti. Hupmhrey alelnölc sótalanitott vi­zet kóstol Key West, Fla.-ban, ahol a világ legnagyobb tenger­víz sótalanitó üzeme van. Isten és a hippyk NEW ORLEANS, La. -- A közelmúltban újságírók egy csoportja meglátogatta az it­teni Audobon Parkot, ahol állandóan nagyszámú hippy tanyázik. A park füvén, a többi kö­zött, egy feketében öltözött hippy-lány üldögélt, térdén, ismeretlen okból, ócska eser­nyőt dédelgetett. — Mosolyogj! — rivált rá egy hippy-fiu. — Nem tudok — szólt a lány — Terhes vagyok! A hippyk egyébként el­mondották az újságíróknak: különleges életük célja: sze­­retetet találni és megtalálni Istent. így fog a világűrben lebegni hátizsákkal a hátán az Űrrepülő, ki szállva az űrhajóból. Ä majmok is... SAN JUAN, i?. R. — Puer­to Rico szigetén a trópusi egészségügyi intézet munka­társai 'kísérletképpen. öt férfit egy ketrecbe zártak. A ketre­cet azután az erdőben hagy­ták, ahol sok volt a majom. Kiderült, hogy a majmok pon­tosan úgy viselkednek, mint az állatkeri látogatók: min­den oldalról körülvették a ketrecet és etetni akarták an­nak lakóit. Gyönyörű amerikai kémnők Kuwaitban? KUWAIT — Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség itteni munka társa jelentette: Ebb en az olaj gazdag sejk­ségben, az egyik reggeli napi­lap, az “A1 Rissala”, vezér­cikket irt a közelmúltban. A cikk egyik részlete a követ­kezőképpen hangzik: — Felhívnak minden ku­­waiti polgárt, hogy legyen nagyon óvatos: országunkban gyönyörű amerikai kémnők tartózkodnak! — Az amerikaiak gyönyö­rű, táncosnőnek álcázott lá­nyokat küldenek ide, ezek a lányok azonban voltaképpen — veszélyes és lelkiismeret­len kémnők. Különösen a ve­zető politikai személyiségek­re és a magasrangu katona­tisztekre vetik ki hálójúikat. — Minden arab országban nagymennyiségű ilyen gyö­nyörű, táncosnőnek álcázott amerikai kémnő tartózkodik. Az “Agence France-Press” nevű francia hírügynökség tudósítója megjegyzi a köz­lemény végén: — Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Kuwait sejk­ségben valóban “gyönyörű amerikai kémnők” tartózkod­nának. KOZMETIKA WASHINGTON — Szeb­­bek akarnak lenni a férfiak. Ez már abból is kitűnik, hogy napról napra szaporodik a fér­fi kozmetikai szerek száma. Ezekből a kínálat és a fo­gyasztás az elmúlt három év alatt megnégyszereződött. A kozmetikai szalonokban is minden negyedik vendég fér­fi. A kezelés az arcmasszázs­tól egészen a bozontos szem­öldökök ritkításáig terjed. Vigyázz, mert nyeli NEW YORK — Harminc éve tanulmányozza dr. Wil­liam Hollinger gyermek or­vos, mi mindent nyelnek le á gyermekek. A furcsa gyűj­teményben még revolvergo­lyó is akad. Az orvos egyéb­ként megállapította, hogy a gyermekeik négyéves »koruk­ban nyelik le a legtöbb tár­gyat.

Next

/
Thumbnails
Contents