Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-01-19 / 3. szám

8. OLDAL

FOGGETLiNSE G

Thursday, January 19, 1967

Kállay Miklós, volt miniszterelnök halálát gyászolja a világ magyarsága

1 Julit Andrews 2—Sean Connery 3—Liz Taylor 4—Jack Lemmon 5—Richard Burton

6—Cay Grant 7—John Wayne 8—Doris Day 9—Paul Newman 10—Elvis Presley

Az 1966-os év 10 legkedveltebb film-csillaga

Képeslap a nagyvilágból

NEW YORK — Újra temetünk, a magyar emigráció Grand Old Man-je, Kállay Miklós, aki Magyarország legkritikusabb idejében ült a miniszterelnöki székben, január 14-én new yorki lakásán 80 éves korában meghalt.

Kevés érdekesebb alakja és jelentékenyebb politikusa élt az első világháború utáni Magyarországnak, mint Kál-, lay Miklós. Gyönyörű férfi volt daliás alakjával, busa magyar fejével, tatár bajszával, művész hajával, derűs, nyílt tekintetével. Valóságos mintapéldánya a kitenyésztett magyar fajtának. Külseje híven tükrözte jellemét: emberséges embernek bizonyult a legembertelsnebb időkben, hű sáfárja igyekezet lenni a rábízott országnak és az ország minden polgárának, akárhogy is igyekeztek tébolyult elmék atomokra bontani a mi kis világunkat. Persze az emberfeletti neki sem sikerült. Pedig mindent ] megpróbált. Nyíltan, szókimondással, rábeszéléssel, dip- } lomáciával, csellel. Ha ke- ) mény törvények hozatalára ( kényszeritették, k a c s i n t ott | hozzá azókra, akiknek a tör- i vények a húsúkba vágtak, , mintha csak azt mondta vol- ^ na: nem lehetett másként, de ne vegyétek komolyan, úgy- j sem hajtom végre őket. Mi- j alatt úgy tett, mintha telje- j sitené a nácik kegyetlen kö- , vetéléseit, közben megbízót- j tai a nyugati hatalmakkal tár- ( gyaltak. Gyűlölte a német j imperializmust, mint minden j olyan imperializmust, amely >. a magyarság mellére telepe- * dett, hogy még a lélegzetét is r elfojtsa népünknek.

Ő volt az ellen-típusa a ma- £ gyár politikában Teleki Pál- i nak, aki tragikus revolver- r golyóval próbált megálljt pa- r rancsolni az erkölcsi és anya- 6 gi pusztulás folyamatának. " Kállay nem a halálra, hanem az életre helyezte a sulypon- 1 tot. Két nagyszerű magyar '■ figura: Teleki a negativ. Kál- ^ lay a pozitív hős. Élete gaz- J dag volt alkotásokban. Nem r tartozott sem a dőzsölő, ja- 1 vait vetélő dzsentri, sem pe- e dig a Pató Pálok táborába. A ^ modern világ gondolatköré- v ben élt, a politika mellett a közgazdaság érdekelte a leg- ^ jobban, sokat tett a magyar ^ földért és a magyar iparért. a

Az amerikai emigrációba ^ már öregurként érkezett, de a még mindig erejének teljében. Megírta emlkiratait rö- ^ vid miniszterelnökségének ne- , héz éveiről. Könyve, amelyet több országban és számos s nyelven kiadták, nagy figyelmet keltett őszintesgével, ér- n dekes adataival, éles elem- tzésével, világpolitikai utmu- k tatásaival. n

Az utóbbi években ereje na- n

gyón megcsökkent. Súlyos betegség támadta meg, operálták is több-kevesebb sikerrel. De azért minden komolyabb magyar összejövetelen megjelent és díszt- tekintélyt kölcsönzött annak, mint ahogy díszt és tekintélyt kölcsönzött minden intézménynek, amelyben közreműködött.

Kállay Miklós volt magyar miniszterelnök, utolsó fényképe

Halála nagy vesztesége a magyar emigrációnak, noha az ő életműve tulajdonképpen már előbb befejeztetett. Mégis, az, hogy itt járt közöttünk valahogy a biztonság és reménység érzésével töltött el minden magyart, mint ahogy ezeket az érzéseket sugározta lénye akkor is, amikör egy nagy tragédia kellős közepén a miniszterelnöki székben vigyázta az országot.

Kállay Miklós Kállósemjénben', Szabolcs megyében született 1887. január 23-án, tehát most töltötte volna be 80. évét. Családja a Szemerék mellett a legrégibb magyar családok közé tartozott, az Árpádokig tudták levezetni családfájukat. Apjától földbirtokot örökölt és azt nagy szakértelemmel vezette, általában már kora ifjúságában nagy érdeklődésts mutatott az agrárkérdések iránt. Emellett az ipar és közigazgatás problémáival is foglalkozott. Tanulmányait a budapesti, genovai és párisi egyetemeken végezte.

1922-ben Szabolcs megye főispánjává nevezték ki, 1924- ben a tiszaháti kereskedelmi kamara elnöki székében találjuk, 1929-ben a Bethlen-kormány ipar- és kereskedelemügyi államtitkárja lett és egy évvel később megválasztották budapesti országgyűlési képviselőnek. 1933-ban földművelésügyi miniszternek nevezték ki. Ez utóbbi működéséhez fűződik az erdőtörvény megalkotása. Később az Öntözési Hivatal elnöke lett és ebben a minőségében a magyar rizstermelés fellendítésén is dolgozott és el is érte, hogy a termés rövidesen elegendőnek bizonyult az ország belső szükségletének fedezésére.

Teleky Pál öngyilkossága, majd Bárdossy rövid miniszterelnöksége után 1942-ben a kormányzó Kállayt nevezte ki miniszterelnöknek és ebben a minőségében minden tőle telhetőt elkövetett, hogy Magyarországot kimentse a háborúból vagy legalábbis a háború utánra a nyugati szövetségesek jóindulatát biztosítsa az ország részére. Titkos tárgyalásokat ‘kezdett velük és annyit sikerült elérnie, hogy az országot mindaddig megkímélték a bombázástól, amíg a németek 1944 márciusában el nem foglalták az országot. Ugyanekkor Kállay erélyesen tiltakozott Roosevelt elnöknek a föltétel nélküli megadásra vonatkozó terve ellen, amelyet ‘katasztrofálisnak tartott a világpolitika szempontjából. Politikája általában a hagyományos “Martinuzzi”-politika volt: vigyázott arra, hogy amikor váltig a nácik ellen dolgozott, ne hivja ki haragjukat és ne súlyosbítsa az ország amugyis nehéz helyzetét. Politikáját a pesti humor “Kállay-kettős”-nek keresztelte el.

Amikor a németek bejöttek az országba, Kállay egy percig sem volt hajlandó együttműködni velük. A várhegyi barlangokon keresztül a török követségre menekült. Egy ideig ott tartózkodott, majd kijött és tanácsaival segítette Horthyt Hitler-ellenes állásfoglalásában. 1944 novemberében elfogták, előbb Maut hausenbe, majd Daclhauba internálták, onnan jutott ki a háború végén Olaszországba, ahonnan többé nem tért visz- 3za Magyarországra.

1953-ban Amerikába jött, ahol a Nemzeti Bizottmány végrehajtó bizottságának lett a tagja. Megírta emlékiratait, amelyben miniszterelnökségének két küzdelmes évét boncolgatta nagy tárgyilagossággal és történelem-kritikával egyúttal éles reflektorfénybe helyezte a jövő kialakulásának lehetőslégeit. Kétszer nősült, mindkét feleségét eltemette. Első házasságából három fia született, Miklós, Kristóf és András, az első orosz fogságból tért haza és Magyarországon él, Kristóf Rómában és András Németországban.

Holttestét New Yorkban a Madison Avenue és 81-ik utca sarkán lévő Campbell Funeral Hornéban ravatalozták fel és a new yorki Szent István magyar római katolikus templomból temették, január 17- én, kedden, délelőtt, 11-kor.

(M. Gy).

ÖNÉLETRAJZ

LONDON. — A Women című angol hetilap pályázató': hirdetettt olvasóinak rövid és szellemes önéletrajzra. Az első dijat a londoni Gvendolyne Weels nyerte el, a következő “életrajzzal”: “Néhány évve ezelőtt az arcom volt sima és a szoknyám ráncos; most fordítva van.”

• EGY SZULTÁN,

AKINEK 6AK A VÁLLÁT CSÓKOLHATJÁK ® ALATTVALÓI

GAAR, Ásó Yafa. — Ennek az Adeij-öböl partján le- vő arab or.zágocskának 18 J éves szuItália, Mahmud Affi, fi, hadat üznt a kát üzérek- nek. Kát a leve egy kevéssé mérgező kálitószernek, amelyet Yafa ésa szomszédos or’ szágocskák répe használ. Minj. dennap rágcálja mindenki a kát növény leveleit. A napi ’ adag rendes tra 70 cent lenne, de, a nép soiszor jóval többet fizet, az üzéek kihasználják az időnkénti jat-hiányt. Hogy véget vessen az üzérkedésnek, ' a szultán álhmositotta a kát forgalmát, a behozatalt, az eladást. A kát monopólium jö( védelmét özvegyek és árvák megsegítésére, fiatalok -külföldi tanulásának előmozdítására fordítja, lakóházakat ( épit munkásoknak, akiknek legtöbbje most üres nádzsákokban tölti az éjszakákat.

1 Mahmud Affifi modern, ta- 1 nult fiatalember, az oxfordi ■ egyetemet végezte. Ő maga nem rág katot és szeretné, ha népe — 150,000 lélek — leszokna erről a szenvedélyről, de belátja, hogy ez lehetetlenség, jobb tehát a kisebb bajt. az árdrágítást megakadályozni. A kát álmatlanságot okoza fogak zománcát sárgítja és az arcnak zöldes színárnyalatot ad.

Alsó Yafa angol protektorátus, éppen úgy, mint Felső Yafa, de lakosai inkább Parti Yafának nevezik, mert az Alsó szó méltóságukat sérti. Alsó-Parti Yafának négy városa van: Rawa, Ba Tais, Gaar és Husn. Gaar a főváros.

A szultán sokat tesz népe javára. Van már a fővárosban footballpálya, mozi, egy kis muzeum, amelyben rég1' arab fegyverek vannak. A honvédelmet egy géppuska szolgálja, amelyet a szultán sötétzöld Ford Mustangjának

hátsó ülésén tart.

* * *

• SZERELMI KÉM HISTÓRIA

FRANKFURT. — Martina Kisehke, a Frankfurter Rundschau cimü lap női rovatának vezetője, 30 éves csinos leány, orosz fogságból, mint cserefogoly, egy cseh mester kémért, hazaérkezett és igy mondta el oroszországi élményeit és kalandját:

— Az utolsó hat évben ötször jártam Oroszroszágban, négy utazásom után otthon a legjobb benyomásokról -számoltam be, különösen az emberek meleg, barátságos viselkedését dicsértem. Egyik látogatásom alkalmával Alma Atában, Kazaksztán főváro.

sában megismerkedtem Boris Romanovics Petrenko kormányhivatalnokkal. Azután ötödik látogatásom alkalmával, magammal vittem a mamámat is, bemutattam neki vőlegényemet. Ekkor azonban az a benyomásom támadt, hogy nem is én kellék Börisnak, hanem ő csak Nyugatra szökésére akar engem felhasználni. Egy napon Borisnak vaami sürgős dolga akadt, azt mondta, pár perc múlva visszajön és én az autóban marad tam, Boris egy pakli cigarettát adott nekem. Néhány perc múlva nem Boris jött, hanem a titkosrendőrség embere. Ez elvette tőlem a cigarettapaklit és én csak ekkor láttam, hogy abban kis fotográfiák voltak.

— Moszkvába vittek és az én nyolc napra tervezett kirándulásom 141 napig tartott. Az egész idő alatt faggattak, mint kémgyanus idegent, de nem emeltek vádat ellenem . . .

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem is egészen igy volt, mindenesetre érdekes riporttá! tért haza a frankfurti riporternő.

* :!■• *

• kártérítési per

NAPOLEON SZELLEME ELLEN

PÁRIS. — Furcsa jogeset foglalkoztatja a francia igazságügyi fórumokat. Mrs. Coade keresetet indított 800 ezer tallér és kamatjai megtéritésére. Ezt az összeget Bonaparte Napoleon 1796-ban, az

A vlág személygépkocsi-termelése — különösen a második világháború óta — erőteljesen fejlődik. Mig 1929 és 1949 között a világtermelés 5,3 millióról mindössze 6,2 millióra emelkedett, addig az utóbbi másfél évtized alatt az 1950. évi 7 millióról 1965-ben körülbelül 19 millióra nőtt. E növekedés gyorsabb volt, mint a világ ipari termelésének átlagos fejlődése.

Az utóbbi másfél évtized alatt jelentősen változott a világtermelés országonként' aránya is. A háború előtt a világtermelésnek még körülbelül 84 százalékát az Egyesült Államok adta. A háború után előretört a négy nyugateurópai ország: Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszország is. 1950- ben ezek az országok a világtermelésnek még .csak körülbelül 13 százalékát adták. 19-85-ben azonban már jtt termelték a világtermelés 37 százalékát és az Egyesült Államok részesedése 50 százalék alá esett. 1965-ben az Egyeolasz hadjárata idején foglalta le az egyik velencei banknál, amely Mrs. Coade ükapjának, John Thienv ángo1 alattvalónak a tulajdonát képezte.

Az ükunoka arra hivatkozik, hogy a francia köztársaság a napóleoni császárság jogutóda, igy tehát köteles visszaszolgáltatni a jogtalanul lefoglalt összeget, kamatos kamataival együtt.

A per megjárta az összes bírósági fórumokat és a kere> setet a legfelső fqkon is elutasították, azzal az indokolással, -hogy Bonaparte Napoleon a győző jogán kobozta el az angol állampolgár pénzét, ez háborús cselekedet volt, igy jogorvoslatnak nincs helye.

Mrs. Coade nem nyugszik bele a jogerős ítéletbe, hanem uj eljárást indított a párisi közigazgatási biró-ságon- Érvelése szerint Bonaparte Napoleon köztisztviselő volt és ezért cselekedete hivatali hatalommal való visszaélésnek minősíthető. így az ügy a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik.

Ügyvédje arra figyelmeztette Mrs. Coade-t, hogy ezen a bíróságon az ügyek intézése sokáig eltart.

— Annyi baj legyen — válaszolta Mrs. -Coade. — Nekem van időm és türelmem. Ha 170 évig -várhatott a családunk, még ki fogjuk bírni ezt az időt. Önök, franciák, csak Napóleonra gondolnak, én viszont Waterloora és Wellingtonra is.

sült Államokban 9,3 millió, az említett négy nyug'at-európai országban összesen 6,9 millió autót gyártottak.

A kommunista országok iparában a személygépkocsi-gyártás megközelitően sem játszik akkora szerepet, mint a nyugati országokéban. Ami a fejlődés ütemét illeti: 1950-ben az európai kommunista orszá gok együttesen 97,0-00 személygépkocsit gyártottak, — a világtermelésnek akikor 1,2 százalékát. Az elmúlt évber részesedésük a világtermelésben megduplázódott: elérte a 2,4 százalékot. 1965-ben az európai kommunista országok együttvéve 44,100 személykocsit gyártottak.

Jelenleg az európai szovjetblokk öt országában gyártanak személygépkocsit. A legnagyobb mennyiséget a Szovjetunió után Kelet-Németország és Csehszlovákiában állítják elő. A termelés fejlődésének üteme az elműt években Jugoszláviáiban volt a leggyorsabb.

Hallotta már...

. . . hogy 1966-ban az amerikai posta 80 billió levelet és csomagot szállított — többet, mint az egész többi világ együttvéve.

. . . hogy 1966-ban tüzesetek

12.000 ember halálát okozták és 1800 millió dollárnyi anyagi kárt okoztak. A halálozási statisztika 100-zal feketébb, mint volt az előző évben, az anyagi kár pedig minden eddigi rekordot megdöntött. A tűzvészek áldozatai közt Volt a múlt évben 2100 gyermek. . . . hogy Marlene Dietrich* az örökifjú nagymama, 65 éves.

. . . hogy Peking északi fővárost, Peiping pedig északi váj rost jelent.

. . . hogy Angliáiban és Belgiumban csaknem valamennyi országút kemény burkolatú.

. . . hogy Mary skót királynőről nemcsak azt jegyzi fel a krónika, hogy Erzsébet angol királynő lefejeztette, hanem azt is, hogy ő volt az első nő, aki a golf sportnak hódolt.

. . . hogy a Fehér Házban 1891-ig nem volt fürdőkád.

. . . hogy a “depot” tehervonat- és személyvonatállomás, a “station” pedig oly állomás, amelyen csak személyvonatok állnak meg.

. . . hogy az élelmiszer drágulás az állatkerteket is sújtja. Egy oroszlán vagy egy tigris naponta 30 font lóhust kap és még a lóhus is drágult most. . . . hogy Amerikában vad tevék barangoltak még száz évvel ezelőtt is.

. . . hogy az amerikai családok száma 1961 óta csak 6 százalékkal nőtt, ellenben az évi

10.000 vagy nagyobb jövedelmű családok száma 31 százalékkal növekedett.

DZSUNGEL

BRONX, N. Y. - Elkészült a két Arthur Murphy House, városi lakóházak szerény jövedelmű családok részére és — félig üres. Nem bérelnek ki ott olcsó lakást szerény jövedelmű családok és amelyek beköltöznek, azok már ki is költöznek egymásután. Miért? Azért, mert a környék nem biztonságos. Szinte szabályszerűen minden második -nap történik ott valami: betörés, nők megtámadása, molesztálása, világos nappal és sötét -éjszakában. Az a pár öreg, aki még nem költözött ki, minden hónap 3-ik napján a kapuban várja a levélhordót, aki a Social Security nyugdijesekket hozza, mert ha nem személyesen veszik azt át, gazemberek kilopják a feltört levélszekrényből . . .

BABONÁS KLUB

PITTSBURGH, Pa. — Van itt egy klub, amelynek neve: Péntek -és- 13-ika. A klubnak 13 tagja van, ezek mindegyike január 13-án, pénteken, egész nap ágyban maradt, nehogy valamilyen szerencsétlenség érje.

Régi görög olimpiai staféta formájában vitte a 18 éves Kristopheros Dejerenis az ajándékillatszert Gina Lollobrigida filmszinésznónek New Yorkban, amint végigrohan a város utcáin.

Piírták'níagíkkaí vtS^eLŐ ApÍüo repülésem 3 ** ^ ^ fényképezöSépet> melyet az ü

AUTOMOBIL IPAR ITT ÉS OTT