Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-19 / 3. szám
6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, January 19, 1967 Kanada száz éve OTTAWA. — Száz évvel ezelőtt, 1867. Julius 1-én Yic toria angol királynő aláírta é\ a brit birodalom nagy pecsét jlével látta el a British North America Act nevű törvényt amely Kanada angol gyaima tot önkormányzatú nemzett' nyilvánította ki. Ennek a ..jubiláns alkalomnak megünnep lése 1967. újév napján, egy perccel éjfél után megkezdő dött. Az ünnepségek a centen náris év végéig fognak tar tani. Az ünnepnyitás napjár. kigyultak a centennáris fáklyalángok Ottawa szövetség: főváros és minden tartomány Capitol felett. A Dominion — ahogyan r függetlenné lett országot ne vezták — nem foglalta magé ban Kanada mai egész területét. Száz év előtt még csak négy tartományból állott as ország, a Nagy Tavaktól keletre fekvő négy tartományból, amelyek közül az egyik francia nyelvű volt. Ma a Com federation — igy is nevezik — tiz tartományból áll, egy fé’ kontinensen terül el, az Atlanti-óceántól a Csendes-ten gerig és fel az Északi Sarkvidékig, Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa. Első a Szovjetunió; Kanada után a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Államok. A szovjet birodalom kiterjedése több mint 8,6 mii lió négyzetmérföld, Kanada több mint 3,8 millió, Amerika több mint 3,6 millió négyzetmérföld. Ezt az összehasonlitást még meg kell pótolni azzal a megállapítással, hogy az életszínvonal magassága tekintetében Kanada az Egye sült Államok után a második helyen áll. Méltán örömteljes centennáris ünneplés lesz ebben az évben Kanada minden városában, minden faluban minden zöldelő, télidőben hófehér mezőn. * * * * Százéves jubileumról szólva, ne feledkezzünk meg arról, hogy Kanadának sokszázéves története van. A függőtlen államiságot megelőző századokból hiteles történelmi adatok maradtak fenn. 1497- ben John Cabot, Angliából átvitorlázva a nagy vizen, Kanada földjére lépett, őt követte I5341ben Jacques Cartier, a St. Lawrence folyó felfedezője. És kévésbe hiteles, talán inkább a legendák körébe utalandó az az állítólagos tény, hogy a norvég Leif Éricson, a vikingek vezére, Grönlandiból kiindulva már 1000- ben errefelé kalandozott el. A ‘Tégi Kanada” történelmének jelentősebb epizódjai voltak katonai inváziók, három támadás dél felől, Amerika felől: egy az amerikai függetlenségi háború idején egy második az 1812. évi angol—amerikai háború folyamán és egy 1866-ban, éppen egy évvel a kanadai függetlenség előtt, amikor egy ir fel gazdasági élet irányzata az Egyesült Államkoban, olyanra van kilátás Kanadában is Mert a két ország gazdásági élete oly mértékben van össze.’onódva, ami Kanadában sokaknak nem tetszik . . . * * * Quebec tartományban, a francia kanadaiak fellegvárában fenyegetően mozgolódnak i “kis testvérek” szélesebb önkormányzatot és több bevételt követelnek az angol nyelvűek fellegvárától, Ottawatál. Panaszai régi keletűek, 1759-ig nyúlnak vissza, amitor Wolfe győzelme az Ábramm mezőn véget vetett Franciaország uralmának és Quebec brit uralom alá került. A vagy francia forradalom modernizáló hatása ennélfogva nem érintette Quebecet és a .’rancia-kanadaialk azóta mindkelő banda támadta meg a ki ’álynő északi gyarmatait, azzal a harci kiáltással, hogy ,'í-k sohasem fogják elénekeli)■z angol himnuszt: “God Saw ,he Queen.” * * * A jubiláns ünnepségnek melyeket ez év folyamán tereznek, se szeri se száma. A kiemelkedő esemény Expo 67 esz, a világkiállítás Montrealban — Kanada legnagyobb vá ’Okában, amelyben a lakosság ilső nyelve a francia nyelv Nagyobbszabásu világkiállítás rísz ez, mint volt a legutóbbi íewyonki világkiállítás: nem 10 nemzet lesz képviselve nínt volt New Yorkban, ha íem 70 nemzet a földkerekség minden részéből. A kiállítás április 28-án nyílik meg is október 27-én zárul. A be vételeket 270 millió dollárra taksálják és a szövetségi kormány örülni fog, ha csak 10C millió dohárral kell majd az egyenleget deficit-mentessé tenni. A kisebb, de annál érdekesebb, látványosabb ünnepségek közül csak néhányat em Ütünk: Emlékezve Cartier 1534. évi expedíciójára, az általa felfedezett St. Lawrence folyamon lefelé fog haladni több tucat 25 láb hosszú kanu, az ed montoni (Alberta) Rocky Mountain House-tól Montreálig. A 3500 mérföld hosszú folyami csónakázás május 24- én kezdődik és az “expedíció” száz nap után, szeptember 4- én fog befutni Montreál kikötőjébe. Közben 20 közbenső állomáson helyi ünnepségeken fogják a kanadai vidék lakosai köszönteni a csónakosokat. A nagy napon, julius 1-én éjfélkor tűzijáték fényei fognak f f lángolni minden városban, minden faluban és harangok köngása fogja emelni az ünnepségek méltóságát. ❖ * ❖ Nincsen fény árnyék nélkül. A jubiláns évben Kanada központi kormánya és tartományi kormányai elé súlyos gazdasági. financiális és politikai problémák tornyosulnak. Mái az év első napján panaszra volt oka a népnek: életbelépett az országos sales tax. Az idős kanadaiak kiadós nyugdijat kapnak, de a nyugdíjalapba ezentúl többet kell be fizetni, magasabb jövedelmi adó utján. És az árak egyre emelkednek. Az ipari és üzleti világot bérharcok és a termelési költségek növekedése nyugtalanítják. Az ország külkereskedelmi mérlege, az export gyors növekedése ellenére, súlyosan deficites, különösen a déli jószomszédok, a:i ■merikaiak felé. Ottawában hiába kérdeznék az illetékeseket és hozzáértőket, hogy infláció vagy gazdasági lelassulás fenyegete, vagy mind a két veszedelem Ez nagyon valószínűnek tét j szik: az, hogy amilyen lesz a máig elnyomottaknak, leg alábbis elhanyagoltaiknak ér zik magukat. Az angol hagyó mányok szellemében, komprp misszumos. megoldások élőt állnak a vitázó felek: Ottaw. és Quebec. * * * Száz évvel ezelőtt Victor}; királynő prok kínált a Kanad:, ‘majdnem függetlenségét’, a önkormányzatot. Mégis, a ka nadaiak nem.zetalapitójukkénl John Alexander Macdonaldol is tisztelik, aki a konfederá ció építményét ácsolta. Ő Ka nádá George Washingtonja a nemzet atyja. A kanadai országos parlamentben törvén} készül, amely a haza atyjá nak születésnapját, január Ilik napját, nemzeti ünnepnapnak nyilvánítja ki. A mostani jubiláns évber fog megszületni a hivatalo kanadai himnusz, “O Canada”. A végleges szöveget — ango’ és francia nyelven — még nem határozták el. Jóslatok, melyek beváltak — jóslatok, melyek m váltak be Edmund Burke, angol poli tikai iró. 1775-ben — egy évvel a Függetlenségi Nyilatkozat megszületése előtt — ezi üzente az angol ifjúságnak: “Fiatalemberek, vegyétek tudomásul — ez az Amerika amelyről ti mostanában csak mulatságos h Íreket bálitok vad emberekről, rossz modorról, ez az Amerika egy idő múlva miég mielőtt ti eltávoztok erről a földről, magához fogja ragadni az elsőbbséget a világ minden kereskedő nép; közt.” * * * Alexis de Tooquevillc, francia történetiró, akinek az amerikai demokráciáról irt könyve még ma is úgyszólván kötelező olvasmány mindazok számára, akik az amerika' közállapotokkal komolyan foglalkoznak, 1935-ben ezt irta: “Ma két nagy nemzet van a világon: az orosz és az ame rikai. Kiinduló pontjaik kü lönbüzek, forrásaik nem ázó nosak, mégis mindkét nemze tét az egek ura arra utalta hogy a fél világ sorsát eldöntsék.” ❖ * * Ezek a jóslatok beváltak Amerika ma csakugyan a világ legnagyobb gazdasági hatalmas,sága és nem a fél világnak, hanem az egész világnak sorsa azok kezében van ikik .Moszkvában és Washingtoniján az élen állnak. 1775 és 1835 óta nagyot változott a világ, atomkorszakba léptünk ímelynek eljövetelét még néhány évtized előtt sem lebe tett megsejteni, mégis az alapvető tény, a két super-hatalom létezése, igazoltnak bizonyult. * * * De nem váltak be ezek a jóslások : A londoni Globe című lap 1855-ben ezt irta: “Amikor De Lesseps mindenféle pénzt kért, hogy megteremthesse a Szuez-csatornát, a Times és a Daily News kinevették azt írták, hogy elképzelése képtelenség, hiszen egy hatalmas homokvihar maga alá temetné az egész csatornát. Disraeli minisztereihők is teljes lehetetlenségnek vélte a csatornát. * * * 1857-ben az Egyesült Álla nők kormánya elrendelte a Grand Canyon társégének alapos kivizsgálását. Akkor Joseph C. íves hadnagy, a vizsgáló bizottság tagja ezt jelentette a kormánynak: “A mi látogatásunk azon a vidéken a fehér embernek első és kétség-, telenül utolsó kirándulása lesz. Az egész vidék nem ér semmit. Úgy tetszik nekem, hogy a Természet rendelése az. hogy a Colorado folyót, legalábbis annak nagy részét, sohase keresse fel senki.” * * * Ez a két jóslás nem vált be. A Szuez-csatorna a világ hajóforgalmának egyik legfon fcosabb szakasza, lehetővé te szí, hogy tengerjáró hajóknak nem kell Afrikát körülutazniuk, hogy az Atlanti-óceániból az Indiai- és a Csendes-óceánba eljussanak. És a Grand Canyon? Amerika egyik legnagyobb turista látványossága, a Colorado folyó megfizethetetlen vizéért pedig éveken át elkeseredett harcot folytattak California és Colorado államok. Téli táj a Killington Basin-ban, Vermonlman. Amerikai férfiak, akik rendszeresen az autóbusz-végállomáson alszanak New York városában meg - lehetősen népszerű a 'Pom Authority aut óbusz-végállo más. S a dologban az a leg érdekesebb, hogy nemcsak az utasok között népszerű, hanem olyanok között is, akik egyáltalában nem szándékoznak utazni. Ez az autóbusz-végállomás, az éjszakai órákban, úgy hat mint egy angol rémfilm, ahol az ősi kastély termeiben különböző félelmetes figurák és ’ szellemeik kisértenek — leg alább is, ezt állította nemrégi- 1 ben egy new yorki újságíró. Az autóbusz-végállomás termeiben, az éjszakai órákban, gyanús figurák ólálkodnak, ácsorognak és leggyakrabban — alszanak. Kik ezek a végállomáson ácsorgók, óláikodók, vagy alvók? A new yorki ujságirók szerint, megtalálhatók közöttük a new yorki besurranó tolvajok, a “hivatásos” csavargók, az éjszaka vándorai, homoszexuálisok, részegek és nem utolsó sorban, valóban gya' nuskülsejü, céltalanul ődöngő fiatalok. Amint az óramutató halad és az órák mindjobban éjszakába nyúlnak, a gyanús alakok száma mindjobban növekszik. Az éjszakai látogatók általában a telefon-fülkéket kedvelik, a lépcsőket, vagy pedig ?. férfi-toileteket, ahol viszonylagos békességben szunyókálhatnak egyideig, ha szerencsés éjszakájuk van, olykor órákig is. A különös és kísérteties figurák “forgalma” a tetőfokát valóban a kísértetek órájában, éjfélkor, éri el. Az érkező és távozó utasok már megszokták ezt a látványt és ügyet sem vetnek a gyanús figurákra, nyugodtan sietnek dolgukra. A gyanús alakok sem háborgatják az utasokat, mintha csak tudnák, hogy amrugyis hiábavaló fáradtság lenne a dolog. Olykor, egyik-másik éjszakai figura megpróbál pénzt kérni valamelyik érkező, vagy távozó utastól, azonban voltaképpen maga sem bízik a sikerben s a kérést szinte csak éppen a “tisztesség” okából kísérli meg. A végállomás érkező és távozó utasai soha sem adnak pénzt az éjszakai csavargóknak valamiféle íratlan egyezmény ez, amelyet maguk az éjszaka vándorai is tudomásul vették és elfogadtak. A rendőrség véleménye szerint, az éjszaka vándorai voltaképpen nem veszélyesek az autóbusz-végállomáson, inkább csak kellemetlenné teszik a közlekedést és riasztó látványt nyújtanak. Az éjszaka vándorainak legnagyobb része nem akar egyebet, minthogy hagyják őt békében és alkalomadtán, engedjék egy kicsit aludni, az egyik férfi-toiletben, vagy pedig valamelyik telefon-fülkében. Az 1966-os esztendő utolsó hónapjainak egyikében egy ismert new yorki közéleti személyiség, aki neve elhallgatására kérte a szerkesztőséget, levelet irt a New York Times levü napilapnak. Ez a közéleti személyiség azt állította levelében, hogy a kérdéses autóbusz-végállomás az éjszakai órákban való ban kísérteties lat v á n y t nyújt, “degenerált alvilági figurákkal, mindenfajta rendőri védelem nélkül.” Ez az ur azt javasolta: fordítson a new yorki rendőrség a jelenleginél nagyobb figyelmet “erre a lőporos hordóra, ahol minden pillanatban történhet valami.” Néhány nappal ezelőtt azután valóban “történt valami” ezen az autóbusz-végállomáson: egy Albert J. Bürkei nevű, 35 éves utasra, két ízben rálőtt egy ott ácsorgó éjszakai figura, amikor Bürkeitől tiz centet kért és a férfi visszautasitotta. Bürkeit a St. Clare kórházba szállították, ahol most már jobban van, azonban néhány napig élet-halál között lebegett. Egy átlagos héten a téli hónapokban a Port Authority rendőrségé hozzávetőlegesen 70D éjszakai vagányt szólít fel a távozásra az autóbusz-vég állomásról. Ez azonban csupán kis része az ott ácsorgóknak, vannak ugyanis olyanok, akik jó szimattal megneszeik a rendőrök érkezését és időlegesen elhagyják a végállomást. A homoszexuálisok számá ra ideális tartózkodási hely ez a jól fűtött végállomás a téli hónapokban, olyankor, amikor odakünn, fagyos szél süvölt az; utcákon és nem akarnak tovább dideregni a 42-ik utcát keresztező hetedik és nyolcadik mellékutca sarkán rendszeres tartóztokási helyükön. A csavargók számára is ideális hely a végállomás, ahol végre megmelengethetik öszszegémberedett tagjaikat az i-gész napi céltalan ácscrgás után. Egy polgáriruhás rendőr, aki gyakran teljesít éjszakai szolgálatot ezen az autóbuszvégállomáson, ezeket mondotta a közelmúltban az újságíróknak: — Az éjszakai csavargóikkal nem lehet bírni. Kiutasítjuk őket a végállomásról, ekkor eltávoznak az egyik ajtón és néhány percen belül viszszaszivárognsk a másik ajtón. Egyet letartóztatunk közülük, egy pillanat múlva kettő van helyében, szinte a földből nőnék ki, bámulatos gyorsasággal, gomba módjára. Ez a végállomás egy egész épülettömböt foglal el, nyolc főbejárata van és hét szintje. Külön szintről indulnak a várost elhagyó autóbuszok, a helyiérdekű járatok, a városi járatok, stb. Ezt a hatalmas területet kell őrizni éjjel-nappal. Tolvajok gyakran ,még nappal is megkisérliík, hogy a felső szinteken lévő, parkoló automobilokat feltörjék és kirabolják. SZOVJET BÚZA CAIRO — Alexandria kiikö- I tőjébe megérkezett- az első szovjet buza-szállitmány, amelynek mennyisége 6,500 tonna. Egy átlagos napon, 7,400 autóbusz érkezik a végállomásra, illetőleg távozik a végállomásról. Ez hozzávetőlegesen legalább napi 205,000 utast jelent. Ez a szám, bizonyos ünnepnapi emelkedésekkel együtt, átlagosan évi >6 millió utast tesz ki. Hivatalos statisztikai adat bizonyitja, hogy világnak nincs még egyetlen olyan végállomása — akár repülőtér, akár vonat, akár autóbusz,— vagy hajóállomás, — amely ilyen óriási forgalmat bonyolítana le, mint ez az autóbusz-végállomás. A legnagyobb végállomásoknak enné1, legalább évi 15 millió utassal kevesebb a forgalmuk. A végállomás üzleteinek vásárlói vaj az elutazókat kikisérőfckel és az érkezőkre való várakozókkal együtt,-, ennek az autóbusz-végállomásnak az évi forgalma — legszerényebb számítással is —• 100 millió személy. (Mindehhez a Port Authority saját rendőrségének létszáma 1,100 fő, amelyből mindössze 33 fő jut a végállomás ellenőrzésére, a többiek, a repülőtereket, a hidakat és alagutakat ellenőrzik. Robert E. Friend kapitány, a végállomás rendőrosztagának parancsnoka, teljesen indokoltan kérdezte az újságíróktól: — Miképpen lennénk képesek megfelelő rendőri ellenőrzést végezni az autóbusz végállomáson? A bonni kancellár fürdőkád-problémája BONN Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség nugatnémetországi tudósítója irta: Kurt Georg Kiesinger, nyugatnémet kancellárnak kétségtelenül számos problémája van, közöttük saját, ingó koalíciós kormányának fenntartása is. Problémái között azonban jelentős helyet foglal el — a fürdőkád. Herr Kiesinger fényűző palotában lakik és dolgozik, ennek a palotának azonban csupán két szobája van bebutorozva. Amikor a nyugatnémet kancellár fürödni akar, telefonál a rendőrségnek és a kancellári garázsnak. A garázsból nyomban megérkezik a limousine, a rendőrségről pedig a kirendelt védőosztag s ezökután Nyugat-Németország ikancelárja elindul afelé a szálloda felé, ahol különleges alkalmakra lakosztályt tartanak fenn számára és ennek a lakosztálynak, történetesen, fürdőszobája és fürdőkádja is van. Az elnök palotának két fürdőszobája is van a melegvizszolgáltatás azonban már hosszú ideje nem működik. Ez volt az oka annak, hogy Konrad Adenauer kancellár például, mindig is saját otthonában lakott, kancellársága idején. ««w w.wwkk. - ■- ■•'V--. . in rnimi. wo .avaiuwíav. í-ww"*TM. -:.»>xvv.v»vuvuy/Mt.wmuMV —.-»a .-..v.. \ 7 eves Rickie Winchester, kinek atyja a szigeten a világító to-rony őre, ezen az alkalmatosságon megy az iskolába a szárazföldre Vlnineben.
